Joe Biden egyértelműen Iránt hibáztatja a három amerikai katona halálával járó jordániai dróncsapásért, melyet egy Teheránhoz hű iraki csoport követett el. Az elnökre komoly belpolitikai nyomás nehezedik, de a regionális háború kitörését kockáztatja egy túl kemény válasszal.
HIRDETÉSEzekkel a higgadtságot sugárzó, de egyben vészjósló szavakkal beszélt az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos terveiről John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője hétfőn a Fehér Házban. A washingtoni vezetés egyértelműen Iránt okolja azért a hétvégi jordániai támadásért, amelyben három amerikai katona vesztette életét, és amely kül- és belpolitikai okokból sem maradhat válasz nélkül.
Ki a felelős az amerikai katonák haláláért?
A halálos csapást egy drón hajtotta végre egy katonai támaszpont ellen, a szír határ közelében. A felelősséget az Irán által támogatott Iszlám Ellenállás ernyőcsoport vállalta magára. A szervezet több Iránhoz kötődő, de Irakban működő milíciából áll, melyek régóta azért küzdenek, hogy kiűzzék az amerikai hadsereget a térségből, a gázai háború árnyékában pedig most ők is akcióba lendültek.
A háborúval való kapcsolat egyértelmű a Hamász szerint is. A palesztin terrorszervezet egyik tisztviselője arról beszélt, hogy a három amerikai katona meggyilkolása üzenet, miszerint ha nem szűnik meg az ártatlanok legyilkolása Gázában, az amerikai kormányzatnak az egész palesztin néppel kell szembenéznie.
A közvetlen iráni felelősség viszont már nem ilyen egyértelmű. Az egyértelműnek tűnik, hogy az elkövetők Teherán befolyása alatt állnak, de azt már nem lehet tudni, hogy a konkrét akcióban mekkora szerepet vállalt Irán. A perzsa állam vezetése tagadja, hogy közük lett volna a csapáshoz: Esmail Khatib iráni hírszerzési miniszter azt mondta, hogy az Iránhoz igazodó regionális fegyveres csoportok saját belátásuk szerint reagálnak az „amerikai agresszorokra".
A felelősség osztogatásánál felmerült az is, hogy az amerikai légvédelem is hibázott: azt hitte, hogy egy saját drónjuk tért vissza a támaszpontra, ezért nem szedték le azt a levegőből. Erről itt írtunk bővebben:
Trump szerint Biden a hibás, az elnök katonai válaszcsapást fontolgat
Egy dolog biztos: az Egyesült Államok egyértelműen Iránt teszi felelőssé az amerikai katonák haláláért, és ennek megfelelően a lehetséges válaszlépéseket mérlegeli. Méghozzá nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai megfontolásokból is. A Politico értesülései szerint a Demokrata Párton belül sokan attól tartanak, hogy a külföldi válságok egyre inkább ártanak Joe Biden újraválasztási esélyeinek.
Eközben a republikánusok gyors és határozott válaszcsapást követelnek, néhányan konkrétan Irán ellen. Donald Trump pedig magát az elnököt tette felelőssé a történtekért. Szerinte Biden eddig gyenge válaszokat adott az Egyesült Államokat ért kihívásokra, ez pedig felbátorította az ország ellenségeit. Hasonlóan vélekedett a sakkvilágbajnokból lett véleményvezér, Garry Kasparov is.
Biden arra kérte a csapatát, hogy álljon elő különböző opciókkal a válaszlépést illetően. A cél az, hogy az akció elrettentse az Egyesült Államok közel-keleti ellenségeit a további támadásoktól, de közben ne növelje a feszültséget a már most is pattanásig feszült Közel-Keleten. Ez persze rendkívül nehéznek ígérkezik. A gázai háború kitörése óta most először amerikai állampolgárok haltak meg a térségben, de ha ennek a ténynek (és a hazai republikánus követeléseknek) megfelelően kemény választ ad az amerikai hadsereg, az könnyen tovább szíthatja az erőszakot a térségben.
Antony Blinken külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt olyan veszélyes a helyzet a Közel-Keleten, mint most. Az Egyesült Államok pedig akarva-akaratlanul is belesodródik az eseményekbe. Szoros szövetségesét, Izraelt támogatja, de közben igyekszik rávenni arra, hogy vegye figyelembe a humanitárius szempontokat is a Gázai övezet elleni offenzívában, a nemzetközi kereskedelmi hajózás védelmében pedig az elmúlt hetekben több légicsapást is végrehajtott a Vörös-tengeren kalózkodó jemeni húszik ellen. Ezzel együtt is, a gázai háború kezdete óta az amerikai érdekeket ért több mint 160, Irán-szövetséges milíciák által elkövetett támadásnak csak nagyjából 10 százalékára érkezett amerikai válaszcsapás (leginkább az imént említett húszik ellen).
Az elnök maga egyelőre alig beszélt a jordániai csapásról, és a Politicónak név nélkül nyilatkozó források szerint addig nem is nagyon fog, amíg meg nem születik a döntés a válaszlépésről. És bár Biden egyértelműen el szeretné kerülni, hogy az Egyesült Államok belekerüljön egy újabb közel-keleti háborúba, a kiszivárgott információk szerint most egyértelműen katonai válaszra készül.
A szakértők olyan, Iránnak fájó csapásokat mérlegelnek, amelyeket az ország területén kívül lehetne végrehajtani – valószínűleg nem függetlenül attól, hogy Teherán egyértelművé tette, hogy egy Irán területe elleni támadás a vörös vonal átlépését jelentené számára. A lehetséges célpontok között iraki, szíriai és a Perzsa-öbölben lévő iráni érdekeltségek vannak. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint a válaszcsapásra valószínűleg már csak néhány napot kell várni.
Elkerülhetetlennek tűnik az eszkaláció
A Fehér Házban vannak, akik úgy gondolják, hogy az újabb válság nem újabb problémát, hanem inkább lehetőséget jelent Bidennek, az amerikai elnök ugyanis bevetheti több évtizedes tapasztalatát a krízis megoldásához, ezt pedig szembe lehet majd állítani a kampányban Donald Trump korábbi megalapozatlan döntéseivel. Sokan azonban nem látják ilyen pozitívan a helyzetet.
Ami a belpolitikát illeti, az aggódók attól tartanak, hogy a sorozatos válságok miatt nő majd azoknak a száma, akik változást szeretnének az elnöki székben. A demokraták már most elveszítettek számos arab szavazót Izrael támogatása miatt, ami leginkább az ingaállamnak számító Michinganben jelent problémát. Ennél még talán fontosabb is, hogy a demokraták bázisának egy része, főleg a fiatal progresszívok mérgesek Bidenre amiatt, hogy nem tudta rávenni Benjamin Netanjahut a gázai civilek megkímélésére.
A külpolitikát illetően pedig talán még aggasztóbb a helyzet, a már korábban részletezett problémák miatt. Aaron David Miller, a Carnegie Központ szakértője és korábbi közel-keleti békeközvetítő így foglalta össze Biden kilátásait:
„Rosszabbnál rosszabb lehetőségei vannak. A válaszadástól nem tud lelkiismeretesen elállni, de fennáll a kockázata annak, hogy egy igazi regionális háborút provokál ki vele. Tudják azt, hogy Irán nem engedheti meg magának az Egyesült Államokkal szembeni közvetlen konfliktust, de a Hezbollahot rászabadíthatná Izraelre vagy bizonyos amerikai célpontokra" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben tovább eszkalálódhatna a helyzet.
A Barack Obama elnöksége alatt a CIA-ben és a Pentagonban is magas pozíciót betöltő Jeremy Bash szerint Bidennek igazán már nincs is mérlegelési lehetősége, a kocka el van vetve:
„Hiába van választási év, Biden nem kerülheti el a nemzetközi kihívásokat. Úgy érződik, hogy Teherán nem úgy fogadta az eddigi elrettentési lépéseinket, ahogy azt reméltük, ezért az eszkaláció elkerülhetetlen".