Védelmi gyakorlatot rendelt el a venezuelai elnök a Karib-tengeren, miután egy brit hadihajó indult Guyana védelmére. Bár a dél-amerikai országok megállapodtak arról, hogy erőszak nélkül rendezik a konfliktust, a fejlemények egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak.
HIRDETÉSNicolás Maduro elnök elrendelte, hogy a venezuelai fegyveres erők védelmi gyakorlatokat tartsanak a Karib-tenger keleti részén, miután az Egyesült Királyság hadihajót küldött Guyana felségvizei felé, mivel a dél-amerikai szomszédok vitatkoznak egy nagy kiterjedésű határvidékről.
Maduro közölte, hogy 6000 venezuelai katona, köztük a légi és a haditengerészeti erők, közös hadműveleteket hajtanak végre az ország keleti partjainál, a guyanai határ közelében. A venezuelai elnök "fenyegetésnek" minősítette a HMS Trent brit hajó közelgő érkezését Guyana partjaihoz. Szerinte az akció sérti a dél-amerikai nemzetek között a hónap elején aláírt megállapodást.
- közölte Maduro.
Venezuela és Guyana jelenleg határvitában áll egymással az Essequibo területéről, amely egy Florida méretű, ritkán lakott régió, partjainál hatalmas olajlelőhelyekkel, és amely gyakorlatilag Guyana területének kétharmadát adja.
A régió évtizedek óta Guyana ellenőrzése alatt áll, de decemberben Venezuela újra kinyilvánította történelmi igényét a területre egy népszavazással. A népszavazáson azt kérdezték, hogy Essequibo venezuelai állammá váljon-e, és a venezuelai hatóságok szerint a szavazók 95%-a voksolt igennel.
A térséggel kapcsolatos feszültségek eszkalálódása miatt a két ország vezetői december 14-én a karibi Saint Vincent szigetén találkoztak, és megállapodást írtak alá arról, hogy erőszakmentes eszközökkel oldják meg a vitát.
A tárgyalások során azonban Irfan Ali guyanai elnök kijelentette, országa fenntartja magának a jogot, hogy partnereivel együttműködve biztosítsa országa védelmét.
- mondta Bharrat Jagdeo guyanai alelnök újságíróknak a brit hadihajó érkezésével kapcsolatban.
A HMS Trent egy járőr- és mentőhajó, amelyet nemrégiben Afrika nyugati partjainál kábítószer-kereskedők elfogására használtak. A hajó 30 tengerész és egy 18 fős tengerészgyalogos kontingens befogadására alkalmas, és 30 mm-es ágyúkkal, valamint helikopter- és drónleszállóhelyekkel van felszerelve.
A hajót december elején Barbadosra küldték, hogy kábítószer-kereskedőket tartóztasson fel, de december 24-én módosították a küldetését, és Guyanába irányították. A hatóságok nem pontosították, hogy a hajó mikor érkezik meg Guyana partjaihoz. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közölte, hogy a hajó a guyanai védelmi erőkkel közös műveleteket fog végrehajtani.
A 800 ezer lakosú Guyanának kicsi hadserege van, amely 3000 katonából, 200 tengerészből és négy kis járőrhajóból áll.
Venezuela azt állítja, hogy 1899-ben, amikor Guyana brit gyarmat volt, brit, orosz és amerikai választott bírák döntöttek a határról, és Venezuela egy földrablási összeesküvés áldozata lett. Venezuelai tisztviselők azt állítják, hogy az amerikaiak és az európaiak összejátszottak, hogy kicsalják országukat a földterületből. Azzal is érvelnek, hogy a Venezuela, Nagy-Britannia és Brit Guyana gyarmata között 1966-ban aláírt, a vita rendezéséről szóló megállapodás gyakorlatilag érvénytelenítette az eredeti döntőbírósági határozatot.
Guyana fenntartja, hogy az eredeti megállapodás jogszerű és kötelező érvényű, és 2018-ban kérte az ENSZ legfelsőbb bíróságát, hogy eszerint döntsön, de a döntés még évekig várat magára. Az évszázados vita nemrégiben újra fellángolt, amikor Guyanában olajat találtak.