Az orosz-ukrán, illetve az Izrael és a Hamász között dúló háborúk Németországot arra késztetik, hogy átformálja biztonságpolitikáját. Boris Pistorius német védelmi miniszter gyújtó hangvételű cikket írt egy német lapba, amin még párttársai is meglepődtek.
HIRDETÉSLassan 21 hónap telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és egyelőre nem látszik, hogy a háborúnak záros határidőn belül vége lesz. Október 7-én a Hamász terroristái a Gázai övezetből betörtek Izraelbe, és lemészároltak 1100 civilt, illetve 300 katonát, jelentések szerint körülbelül 250 túszt hurcoltak magukkal Gázába. Izrael közölte, hogy háborúban állnak, és a Hamászt eltörlik a Föld színéről. Haderejük folyamatosan támadja a Gázai övezetet, a támadásokban már legalább 11 ezer ember vesztette életét.
A két háborúval kapcsolatos nézetek az eseti széthúzásnál jobban megbontották az Európai Unió egységét (elég Orbán Viktor miniszterelnökre gondolni, aki rendszeresen ellentmond az ukrajnai háborúval kapcsolatos közös narratívának), és a NATO sincs egyszerű helyzetben: Finnország új tagként lépett a katonai szövetségbe, Svédország pedig arra vár, hogy kérelmüket ratifikálja a török és a magyar parlament.
Német reakció
Az Európa legnagyobb gazdaságát működtető, 83,2 milliós lakosú Németország az utóbbi időben átértékelte hadserege jelentőségét. Az ukrajnai háború előtt és közvetlen a kezdetekor Berlin tartózkodott attól, hogy direkt katonai segítséget nyújtson Kijevnek, de nézete hamar megváltozott.
Scholz a német parlamenthez intézett, 2022. február 27-i (tehát három nappal a háború kitörése utáni) beszédében "Putyin ukrajnai háborúját" úgy írta le, mellyel visszatérnek az az 1940-es évek előtti Európa legsötétebb napjaihoz, és Németország történelmére utalva arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy támogassák a fegyverek és ellátmányok szállítását egy nem uniós és nem NATO-szövetséges országnak. A Zeitenzwende (fordulópont) címen futó beszéd meghallgatását követően a német kormány "engedelmeskedett", Scholz pedig pedig egyre-másra jelentette be az ukránoknak nyújtott humanitárius és katonai támogatást, a többi között modern és méregdrága Leopard 2-es harckocsik szállítását, amelyek márciusban, némi huzavona után érkeztek meg az ukrajnai hadszíntérre.
A német vezetés tagjai többször is hangsúlyozták: országuknak erkölcsi kötelezettsége, hogy segítsék Ukrajnát ellenállni az orosz agressziónak.
"Sokan közülünk még emlékezünk a szüleink és a nagyszüleink háborús történeteire" - mondta a Bundestagban Scholz, és hozzátette, hogy szerinte a fiatalabbak számára szinte elképzelhetetlen, hogy háború dúljon Európában. Beszédében a kancellár feltette a kérdést: "megengedjük-e Putyinnak, hogy visszaforgassa az időt a XIX. századba és a nagyhatalmak korába, vagy van-e annyi tartásunk, hogy a Putyinhoz hasonló háborús agresszorokat kordában tartsuk?"
Fejleszteni kell: a tét Németország biztonsága
Scholz beszéde egyrészt rámutatott, hogy támogatni fogják Ukrajnát, másrészt hogy a német vezetés változtat az ország harckészültségéhez és haderejéhez való hozzáállásán. Németország fegyverkezése sokak szemében kényes téma lehet. Az ország az utóbbi évtizedekben a globális biztonságpolitikához a NATO-n keresztül járult hozzá, és nem a saját haderejének növelésére fókuszált, most viszont felmerül a kérdés: egy "erős" Németország vajon mit jelenthet Európa számára?
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Tagesspiel német lapban megjelent cikkében olyan szavakkal írt Németország védelmi helyzetéről, melyeket a németek aligha olvastak az NDK és az NSZK 1990-es egyesítése óta. Pistorius hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek (a német hadseregnek) mielőbb "alapvető változtatásokra" van szüksége, és hogy a haderő mélyremenő strukturális reformokra szorul,
Ez a megfogalmazás merőben eltér attól a hangnemtől, melyet a Bundeswehrrel kapcsolatban használtak a korábbi kormányok és a jelenlegi vezetés, Pistorius pedig még keményebb stílusra váltva leszögezte:
Készen áll a harcra
Minna Ålander finn biztonságpolitikai szakértő az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, hogy Pistorius szavai megdöbbenést váltottak ki pártja egyes tagjai közt, és többen mélységesen elítélik, egyben aggasztónak tartják, hogy a védelmi miniszter a közbeszédbe emeli, egyben hétköznapi helyzetként ír a háborúról.
Ålander ezzel együtt megjegyezte, hogy a Bundeswehr strukturális problémái valóban súlyosak, és hogy a kormány kénytelen rendezni a haderő gondjait, illetve teljesíteni Pistorius ígéreteit, például hogy 4000 fős dandárt küldenek Litvániába.
A szakértő szerint a Bundeswehr erre jelen pillanatban alkalmatlan, és éveket vehet igénybe, mire a dandár teljes létszámmal és felszereléssel feláll. Ålander úgy fogalmaz, hogy ez már "bizonyos mértékig presztízskérdés. Németország magasra tette a lécet, amikor azt ígérte, hogy 30 ezer katonából, 85 hajóból és repülőgépből álló kontingenst hoz létre, mivel ez a Bundeswehr jelenlegi állapotát tekintve hatalmas kihívás."
Ålander úgy véli, a Bundeswehrbe pumpált pénz kevés, a strukturális problémák megoldására strukturális válaszokat kell adni.
A NATO-ban a pénz beszél, Trump esetleges visszatérése pedig felnagyíthatja a problémákat
A stratégiaváltást beárnyékolja, hogy a NATO tagországainak eleve kötelező az éves GDP legalább 2 százalékát védelmi célokra költenie. Németország történelmileg nem teljesítette ezt a követelményt, Scholz viszont a Zeitenzwendében utalt rá, hogy rendezik a helyzetet, bár ennek a hosszútávú költségvetésben még nem látszik a lenyomata. A kancellár nemrégiben azt ígérte, hogy a 2020-as és 2030-as években már a szerződés szerint költik a pénzt hadászati célokra, az ígéretet pedig szükséges betartani, mert annak megszegése eleve megkérdőjelezheti az észak-atlanti szövetség legitimitását.
Az európai NATO-tagok kiadásainak elmaradása Donald Trump egyik vesszőparipája volt, korábbi elnökként gyakran panaszkodott arra, hogy Németország az amerikai védelmi kiadásokon élősködik, és fenyegetőzött, hogy kivonja az ott állomásozó több ezer katonáját. "Egy vagyont keresnek a csapatainkon - mondta Trump még 2020-ban a Fox Newsnak. - Városokat építenek köréjük. Nekünk, és nem nekik kéne ezen meggazdagodni."
Donald Trump - a közvélemény-kutatások szerint - eséllyel pályázik második elnöki ciklusára. Korábbi tanácsadói (akikből mára a kritikusai lettek) figyelmeztettek: újraválasztása esetén Trump beválthatja fenyegetéseit, miszerint az Egyesült Államokat kivezeti a katonai szövetségből.
Németország a NATO második legnagyobb gazdasága, és amennyiben nem teljesíti a szerződés által előírt még kötelezettségeit, akkor Trump az esetleges 2025 januári beiktatását követően könnyebben el tudná adni a NATO-ból való kilépést a republikánus pártnak.
Az USA kilépése a NATO-ból zavart okozna Európa biztonságában. Miként Ålander az Euronewsnak megjegyezte: nem csak az ukrajnai konfliktus az, ami a helyzet súlyosságára rávilágított. "Úgy gondolom, hogy a Hamász-támadás és a gázai háború óriási hatással van a német társadalomra és politikára. A jobboldali retorika felé való elmozdulás azonnali volt, különösen a migrációval kapcsolatban - mondta, és hozzátette, hogy - valószínűleg fel kell készülnünk arra, hogy Európa közelében több fegyveres konfliktus is kirobbanhat, mivel a régi biztonsági rend egész egyszerűen megbomlott."