A földgázszállításra kivetett különadó miatt az ország Szerbia és Magyarország célkeresztjébe került, a Lukoilra vonatkozó rendeletet viszont még át kell vinni a bolgár nemzetgyűlésen.
HIRDETÉSA Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) bolgár pártok felvetették, hogy Bulgária azonnali hatállyal állítsa le a Lukoil burgaszi finomítójába érkező orosz kőolaj szállítását, és közölték: átadják a kormánynak a bolgár üzletág működési ellenőrzését.
Desislava Atanaszova, a GERB parlamenti frakciójának elnöke azt mondta, hogy az államnak ki kell neveznie egy képviselőt a Lukoil vezetésébe. A döntés nem meglepő, ha az oroszok és a bolgárok jelenlegi viszonyát vizsgáljuk.
Célkeresztben a kőolaj
Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Bulgária elfogadott egy törvényt, mely feljogosítja az államot arra, hogy amennyiben szerintük nemzetbiztonsági fenyegetés lép fel, akkor a Lukoil Neftochim Bulgaria vezetőségébe "különleges kereskedelmi ügyintézőt" nevezzen ki, aki 6+6 hónapra átveszi a vállalat irányítását. A Lukoil a balkáni olajipar egyik legfontosabb szereplője, az övék a régió legnagyobb olajfinomítója.
A burgaszi leányvállalat teljes monopóliummal bír a bulgáriai üzemanyagraktárak felett, magyarán ha a finomító leáll, az állam képtelen megoldani az üzemanyagimportot, mivel Lukoil megtagadhatja a hozzáférést a raktárkészletekhez.
Deljan Dobrev, a GERB parlamenti képviselője azt mondta, hogy több forrásból is vannak olyan információi, mely szerint a Lukoil által az orosz olajból előállított üzemanyagokat uniós országokba (is) exportálják, márpedig ez sérti az Oroszországgal szembeni EU-s szankciókat.
A GERB javaslatára a DPS azonnal bólintott, a párt frakciójának társelnöke, Deljan Peevszki közölte, hogy a bolgár nemzetgyűlés szavazásán kiderül majd, hogy a parlamenti pártok és a koalíciók az oroszok, vagy éppen az euroatlanti eszmék oldalán állnak. Peevszki azt mondta, hogy jelezték a hatóságoknak, hogy számoljanak be róla, hogy a Lukoil kijátssza-e a szankciókat, és fizetnek-e adót, de leszögezte, hogy ők a nemzetgyűlés euroatlanti többségének részeként ragaszkodnak a vállalat elleni gyors intézkedéshez.
Kevesen vannak
A GERB és a DPS aligha tudja keresztülvinni a kezdeményezést a parlamenten a harmadik, EU-párti bolgár kormányt támogató formáció, a Folytatjuk a változást! és a Demokratikus Bulgária koalíció támogatása nélkül. Közrejátszhat a döntésben, hogy a bolgár kormány nem akarja válságba sodorni az üzemanyagpiacot, márpedig erre egy augusztusi kémelhárítási jelentés alapján van lehetőség: augusztusban a titkosszolgálat közölte Nyikolaj Denkov miniszterelnökkel, hogy az orosz olajimport megszüntetése 25 euró centtel emelheti az üzemanyagárakat.
Az Euractiv információi szerint minderre rátesz egy lapáttal, hogy a (szintén a Lukoil csoporthoz tartozó) Litasco a 800 millió dolláros, Lukoil Neftochim Burgasnak nyújtott hiteléből eddig csak 500 milliót fizetett vissza a finomító, és amennyiben nem érkezik pénz, csődbe vihetik a létesítményt.
A lap emlékeztet: Asen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter azt mondta, hogy a parlament már szeptemberben döntött az orosz nyersolajszállítás leállításának kérdésében, új javaslat esetén viszont a kormány készséggel megvitatja a kérdést. Bogdan Bogdanov gazdasági miniszter akkor bejelentette, hogy
A Center for the Study of Democracy (CSD) bolgár agytröszt állítja: a burgaszi olajfinomító számára az orosz olaj szállításának felfüggesztése nem okozna problémát, ez csak ahhoz segít, hogy a Kreml bolgár piacról származó többletprofitját visszafogja. Az Euractiv megjegyzi: jelzésértékű, hogy a CSD energetikai szakértőjét a kormány a Lukoil Neftochim Bulgaria vezetésében állami képviselőnek választotta.
Gázfront: az oroszokra kivetett adót Magyarország is ellenzi
Múlt héten pénteken az AP azt írta, hogy az Európai Bizottság tárgyalni fog Bulgáriával az orosz gázszállításra kivetett különadó bevezetése miatt. Az új adó olyannyira feldühítette a magyar és a szerb külügyminisztériumot, hogy közös közleményt adtak ki, miszerint Bulgária veszélyezteti mindkét ország gázellátását, egyben áremelkedést generál.
Az október 13-én bevezetett különadót kifejezetten a Bulgária területén áthaladó orosz földgázszállításokra vetették ki, a cél az volt, hogy az orosz állami tulajdonú Gazprom több pénzt fizessen a bolgároknak. A magasabb adó célja egyrészt a pénz, másrészt a régióban lévő orosz befolyás csökkentése.
A szerb és a magyar külügyminisztérium közös közleményében azt írta, hogy
A közleményben kitérnek arra, hogy az új adó bevezetése "ellentétes az európai szolidaritással, mivel egy EU-tagállam és egy tagjelölt ország energiabiztonságát veszélyezteti. Magyarország és Szerbia összehangolja fellépését és nem hagyja megválaszolatlanul ezt az ellenséges bolgár döntést.”
A Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett közös közleményre válaszul Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter közölte, hogy az intézkedés célja nem az volt, hogy Magyarország és Szerbia számára megdrágítsák a földgázt, hanem hogy kevésbé nyereségessé tegyék a Gazpromnak, hogy Bulgárián át szállítsa az energiahordozót. Vaszilev szerint az új adó bevezetése párhuzamos az EU azon törekvéseivel, hogy csökkentsék az uniós országot függéségét az orosz fosszilis fűtőanyagoktól.
A közlemény időzítésétől sem szabad eltekinteni: éppen akkor adták ki, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő Kínában tárgyaltak, Orbán Viktor pedig a Vlagyimir Putyinnal való találkozóján “katonai művelet”-nek nevezte az orosz-ukrán háborút, ami a Kreml propagandaszövege a háborúra.
Putyin ráadásul dicsérte Magyarországot Pekingben, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig régi barátjának titulálta Orbánt.
A külügy sem volt rest
Szijjártó Péter külügyminiszter korábban Moszkvában bírálta a bolgár adót, miszerint "elfogadhatatlan, hogy egy európai uniós tagállam veszélyeztesse egy másik európai uniós tagállam földgázellátását”. Elemzésében a G7 kitér arra, hogy ez úgy is értelmezhető, hogy a Gazprom profitját védi.
HIRDETÉSAz orosz gáz jelenleg a Török Áramlat nevű vezetéken, Bulgária és Szerbia érintésével érkezik Magyarországra úgy, hogy Oroszország Bulgáriának közvetlen nem is ad el gázt.
A 24.hu-nak egy névtelenül nyilatkozó szakértő azt mondta: magyar részről elvileg irreleváns, hogy mennyibe kerül a bolgár tranzit, hiszen annak megfizetése (nem a magyarok és a szerbek, hanem) a Gazprom feladata.