Ilyen képzés - félhivatalosan - eddig is létezett, de most megérkezett az Egyesült Államok érvényes engedélye is hozzá. Az európai kiképzési parancsnokság Romániában működik majd.
Az amerikai elnök hivatalosan is zöld utat adott a programnak, amelynek célja ukrán pilóták kiképzése F-16-os vadászrepülőgépek vezetésére. Az engedélyre azért volt szükség, mert a fegyver az USA kizárólagos szellemi tulajdona, és eldöntheti, hogy a vevők kiket avatnak be a kezelésébe, főként ha egy nem NATO-tagról van szó.
Az európai NATO-tagok közül Portugália, Belgium, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Románia, Görögország és Törökország tartja hadrendben ezt a típust. Norvégia és Olaszország leálltak a rendelésekkel, de vannak képzett oktatóik és megtartották a szimulátorokat is.
A NATO-n kívül Pakisztán, Dél-Korea, Egyiptom és Chile vásárolt ebből a típusból.
A korábban merev álláspont villámgyorsan módosult a nyáron
A Biden-adminisztráció korábban kizárta a gondolatát, hogy korszerű légierővel szerelje fel Ukrajnát az ellentámadás befejezése előtt. Ezt hangoztatta a NATO katonai bizottságának vezetője, Rob Bauer holland admirális is, aki szerint a tüzérségi és páncélos támogatások egyelőre sokkal sürgetőbbek, a lőszerellátás pedig még inkább, mert Ukrajna naponta több ezer tüzérségi lövedéket használ el.
Lett rá pénz is hirtelen
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szervezet vilniusi közgyűlésén jelentette be hivatalosan, hogy megkezdődik az ukrán pilóták európai kiképzése a legkorszerűbb 4. generációs vadászgépre. A Pentagon is leszögezte, hogy egy folyamatos és sikeres ellentámadás az orosz erőkkel szemben elképzelhetetlen magas szintű vadászbombázó erők nélkül.
A kiképzés pótlólagos költségeit abból a „talált” 6 milliárd dollárból fedezik, ami egy könyvviteli tévedés nyomán plusz védelmi forrásként került elő, és bővíti az elnök kizárólagos rendelkezésére álló pénzkeretet. Ennek felhasználásához nem szükséges a Kongresszus hozzájárulása.
Az új képzési programban Dánia és Hollandia lesz a főszereplő, és még további NATO-tagok közreműködésére is számítanak. A kiképzési parancsnokság Romániába települ.
A képzésben eddig résztvevő nyolc ukrán pilóta folyékonyan beszél angolul, és átestek az F-16 vezetésére jogosító alapképzésen. A program kiszélesítését Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter is az év végén jósolja, az első repülőgépek pedig 2024 tavaszán érkeznek Ukrajnába.
Májusban az ukrán vezérkar azt jelezte, hogy a további sikeres hadműveletekhez Kijevnek legalább négy F-16-os századra, azaz 48 repülőgépre van szüksége. A katonai szakírók szerint egy ilyen ütőerő folyamatos működtetéséhez legalább 120 kiképzett pilótára és mintegy kétezer fős további személyzetre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az F-16 vadászgépek tömeges bevetésére jövő tavasz előtt nem lehet számítani.
Szinte a nulláról kell talpra állítani az ukrán légierőt
Ukrajna az orosz agresszió során elvesztette légierejének szinte egészét, ami azt megelőzően sem volt túl ütőképesnek mondható. Az 1991-ben elnyert függetlenség óta a fegyvernem krónikus alulfinanszírozásban szenvedett, közben készleteinek nagy része elavult vagy működésképtelenné vált.
A Szovjetuniótól megörökölt Szu-25 és MiG-29 vadászgépekben az Ukroboronprom nevű hadiipari vállalat tartotta a lelket, de mára a légierő gyakorlatilag megszűntnek tekinthető. Az F-16 századok érkezése viszont új fejezetet nyit.
Külföldi források:
A Pentagon bejelentése
A Defense One értékelése az ukrajnai vadászgép-szállításokról