Továbbra sem zárható ki örökre a személyes találkozás Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között - az ukrajnai háború lezárása érdekében, állítja Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
„Soha ne mondd, hogy soha”
HIRDETÉSEgy James Bond film címét idézte Antony Blinken az Atlanticnak adott televíziós interjújában. A miniszter szerint elvileg mindenki egy igazságos és tartós békét akar, tehát lássuk, hogy eljutunk-e valaha olyan pontra, ahol ez lehetséges” – jegyezte meg.
Blinken elmondta, hogy Joe Biden hivatalba lépése óta az amerikai kormánya azt próbálja kideríteni, hogy Oroszország mennyire érdekelt egy „stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolat” fenntartásában az Egyesült Államokkal. A két ország vezetőinek 2021-es júniusi genfi találkozója megmutatta, hogy Vlagyimir Putyin ezt nem túlzottan akarja.
Megjegyzés: genfi csúcsértekezlet végén rendezett sajtótájékoztatón Biden azt kérdezte Putyintól, hogy „akkor most hogyan tovább?”, amire csak egy kódolhatatlan félmosoly volt a válasz. Alig egy hónappal a találkozó után jelentette meg az orosz elnök a Kreml honlapján azt a nagy történelmi esszét, amiben kizárja Ukrajna függetlenségét, és orosz egység alatt képzeli el a térség államainak újjászervezését. Mindez az ukrajnai invázió előtt fél évvel történt.
A háború kezdete óta többször is felmerült a két elnök találkozójának kérdése - de az álláspontok kizárják egymást
2022 március végén Biden azt mondta, hogy „minden attól függ, miről akarna Putyin beszélni. A kérdés az, hogy van-e valamije, ami alapja lehet a háború befejezésének és Ukrajna helyreállításának”.
Tavaly októberben, a G20-ak Bali szigetén rendezett csúcstalálkozója előtt Biden nem zárta ki, hogy ott találkozzon Putyinnal, de kicsivel később azt mondta, hogy „nem látja értelmét ennek”. A találkozó amúgy is nehezen jött volna létre, mert Putyin elnök nem jelent meg a tanácskozáson, hanem Szergej Lavrovot delegálta Oroszország nevében.
Ugyanez történt idén márciusban, a G20 csoport külügyminisztereinek értekezletén, ahol volt kézfogás Lavrov és Blinken között. Ám ez sem hozott bármilyen eredményt. Blinken akkor azt mondta, hogy sürgette Lavrovot, hogy térjenenek vissza a tárgyalásokhoz az Új START nukleáris szerződésről és a béketeremtés lehetőségéről, mert „minden ország szenved az orosz-ukrán háború hatásaitól. Élelmet kell juttatnunk az éhezőknek, és segíteni kell a kormányokat, hogy hozzáférjenek a mezőgazdasági termékekhez”.
Orosz ellenválasz nem hangzott el.
Biden nem sokkal ezután ukrajnai háborús bűnök elkövetésével vádolta meg az orosz elnököt, és közölte, hogy emiatt nem akar vele találkozni.
Decemberben megismételte, hogy nem terveznek tárgyalásokat Putyinnal, majd pár nappal később úgy módosított, hogy kész a párbeszédre, ha Putyin is „érdeklődést mutat az ukrajnai háború befejezése iránt”.
A Kreml válasza mindezekre az volt, hogy az Egyesült Államok lehetetlen feltételeket szab
„Biden szerint Putyin elnöknek előbb ki kell vonulnia Ukrajnából, és ez lenne a valódi jelzése annak, hogy kész a tárgyalásokra. De ez nem fog megtörténni. Nehézség az is, hogy az Egyesült Államok nem ismeri függetlenként az új területeket az Orosz Föderáción belül. Mindez jelentősen megnehezíti a kölcsönös talajkeresést” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov értelmezése szerint az Egyesült Államoknak és Ukrajnának el kellene fogadnia a négy megszállt és annektált kelet-ukrajnai körzet orosz fennhatóságát. Ezt a lehetőséget viszont az összes szemben álló fél mereven elutasítja, és kizárólag Ukrajna teljes szuverenitásának helyreállítása után tart lehetségesnek megegyezéseket.
2023 februárjában a Kreml szóvivője megismételte, hogy nincsenek napirenden tárgyalások Putyin és Biden között. A két elnök utoljára 2022. február 12-én beszélt telefonon, vagyis az invázió megkezdését 12 nappal megelőzően.
Kérdés az is, hogy a jelen helyzetben hozhatna-e bármilyen közeledést a két nagyhatalom tanácskozása. Az orosz fél már sajátjaként kezeli a megszállt kelet-ukrajnai régiókat, orosz közigazgatást vezetett be és rubel-alapú gazdálkodást folytat.
Az orosz elnök korábbi kijelentései szerint még tűzszünetről sem érdemes egyezkedni, mert nem bízik abban, hogy az ukránok betartják. A Nyugat pedig teljes mértékben Ukrajnára rakta a téteket, idő- és költségkorlát nélkül. Ezt erősítette meg legutóbb Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi megbeszélése is.
Ami a további háborús erőfeszítéseket illeti, az Egyesült Államokból érkező kétkedő hangok nem azt jelentik, hogy az USA elállna Kijev katonai megsegítésétől egy republikánus győzelem esetén. A jobboldal legnagyobb csoportjának nem a támogatásokkal, hanem azok pénzügyi bizonytalanságaival van bajuk.
A republikánus fővonal szerint Ukrajna tovább fegyverzése lerövidítheti a háborút. Csak egy szűkebb csoport pártolná a teljes kivonulást a konfliktusból, és ritka madár a Capitoliumon, aki bármilyen tárgyalást szorgalmazna Putyinnal.
Ezért Blinken külügyminiszter optimista kijelentése inkább diplomáciai kötelezettségnek tekinthető, de ennek pillanata jelenleg nagyon távolinak látszik.
Amerikai és orosz elnöki találkozó lehetséges, de nem biztos, hogy Biden és Putyin között
A jövő évi politikai naptár szerint Oroszországban jövő áprilisban, az Egyesült Államokban pedig novemberben lesz elnökválasztás. Az előbbi kimenetele aligha kétséges, de az amerikai forgatókönyv még nem látható át. Egyáltalán nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a következő csúcstalálkozó Vlagyimir Putyin és Donald Trump (vagy egy másik republikánus) között jöhet létre, függően a volt elnök többféle büntető ügyének kimenetelétől is.
HIRDETÉSAz is valószínűsíthető, hogy az ukrajnai háború akkor még tartani fog, mert mindkét hadviselő katonai stratégiája egy elhúzódó háborúra mutat, és ezt feltételezik a két oldal vezető politikusai és szakértői is.
Kapcsolódó hivatkozások:
Blinken a Youtube-on
Putyin esszéje Oroszország jövőjéről
Lavrov és Blinken találkozója