Oroszország bezárkózási kísérletei a külföldi információs hatások ellen már Borisz Jelcin elnöksége alatt megkezdődtek. Moszkva nem tervez leválást az internetről, de számol azzal, hogy esetleg kívülről kapcsolják le a világhálóról. Ezért építi ki saját belső hálózatait, ám ez zökkenőkkel jár.
A 'digitális erőd' kiépítése nem új gondolat
HIRDETÉSAz ukrajnai háború kitörése óta Oroszország több szigorító lépést is tett, hogy megnehezítse vagy leállítsa az országba irányuló internetes forgalmat, főként a hírszolgáltatókat (Twitter, Facebook, Instagram). Sok orosz már most VPN-t (virtuális magánhálózat) használ a kommunikációhoz, hogy olvasmányaik és üzeneteik rejtve maradjanak az online cenzúra előtt.
Ám ez sem nyújt tökéletes védelmet, miután a szövetségi biztonsági szolgálat közölte, hogy megvannak az eszközei az amerikai forrásokkal kapcsolatot tartó személyek felderítésére.
A Szovjetunió széthullása után az orosz hatóságok bevezették a SORM-1-et, a telefonvonalak országos megfigyelőrendszerét. 1993-ban Borisz Jelcin elnök rendelettel hozta létre a Szövetségi Kormányzati Kommunikációs és Információs Ügynökséget (FAPSI), amelynek feladatai közé tartozott a digitális jelek követése külföldön és belföldön.
Az internet kifejlődésével épült ki SORM-2 rendszer, amely a webes átjárókra telepített fekete dobozokon keresztül figyelte a forgalmat.
A „szuverén internet” gondolata tehát nem új, bár ezt már nehéz INTERnetnek nevezni. Nem is hívják úgy, hanem Runet-nek, azaz orosz hálózatnak.
A hálózat alapötlete és elnevezése egy Raffi Aszlanbekov nevű azeri-izraeli bloggertől származik. Ebbe a rendszerbe tervezik bevonni az egykori szovjet tagköztársaságokat és a világon bárhol élő orosz anyanyelvűeket.
A szakjelentések szerint a törekvés nemcsak magára Oroszországra, hanem a globális kommunikációs rendszerre nézve is veszélyes. Azért, mert egy bezárkózó erős diktatúra ezzel olyan nyomás alá helyezheti saját lakosságát, ami növeli az agresszivitást, egyben a rendszer hitét önmaga tévedhetetlenségében. A mélyebb elemzések ennek tulajdonítják az ukrajnai háború még mindig magas elfogadottságát az orosz közvéleményben.
Ez magasfokú rizikó a világ más országaira nézve is, mert az internet alapfunkcióját, vagyis a személyek és intézmények közti kapcsolatépítést rombolja.
De mi van akkor, ha a Nyugat támad?
„Oroszországnak fel kell készülnie a globális internetről történő leválasztásra, és ehhez biztosítania kell a Runet stabilitását.” Ezt Alekszandr Hinstein, az Orosz Állami Duma Információpolitikai Bizottságának vezetője írta Telegram csatornáján.
A politikus szerint Moszkva nem tervezi a külvilágtól való elszakadást, de nem hagyhatja számításon kívül annak a lehetőségét, hogy kívülről megpróbálják elvágni a fő kommunikációs vonalaktól. Nem támadó, hanem védekező lépésről van szó, teszi hozzá a képviselő. Szerinte a Roszkomnadzor (a cenzúrahatóság - RKN) nemrég megtartott gyakorlatai ehhez a feladathoz kapcsolódtak.
Az esemény során kidolgozták azt a „sokk-forgatókönyvet”, hogy mi történik akkor, ha Oroszországot esetleg lekapcsolják a nemzetközi hálózatról, noha ilyen fenyegetés nyugati részről sosem hangzott el.
A képviselő objektív valóságnak nevezte Oroszország digitális szuverenitását. „Enélkül ma már elképzelhetetlen a gazdaság és a szolgáltatások bármelyik szektorának a munkája” – hangsúlyozta.
A politikus által emlegetett Runetről 2018-ban fogadtak el törvényt. Ennek célja az állam rendelkezésére álló olyan eszközök széles skálájának kiépítése, melyekkel ellenőrizhetők és kiiktathatók a „destruktív tartalmak” vagy a negatív megnyilvánulások.
Ennek a rendszernek lenne a feladata a hálózat működésének biztosítása egy kényszerű külső leállás vagy leállítás esetén.
A teszt nem sikerült olyan jól, ahogy a képviselő állítja
A cenzori hatóság próbái során sorozatos műszaki meghibásodások következtek be olyan kritikus állapotinformációs rendszerekben, mint például az Orosz Államvasút. A kulcsfontosságú vállalat egy időre kénytelen volt leállítani az online jegyértékesítést, és felfüggesztették az amerikai eredetű Mercury repülésvédelmi rendszert is, amelyen keresztül a kormány figyeli a légi személy- és áruszállításokat.
Folytak gyakorlatok július a 4-ről 5-re virradó éjszaka is. A cenzúra-hivatal szerint ilyen gyakorlatokat évente legalább egyszer meg kell ejteni, tehát azok rutinszerűek és egyben sikeresek voltak.
A tesztek során ellenőrizni tudták, hogy a Runet működik-e a globális hálózattal való kapcsolat nélkül is. A jelentések szerint még messze nem teljesen, de a három év előtti állapothoz képest jóval magasabb szinten.
Amerika óva int
Az amerikai külügyminisztérium már az agresszió kirobbanása előtt figyelmezteti az internet biztonságáért felelős struktúrák vezetőit, hogy ne válasszák le Oroszországot a globális hálózatról, nehogy megfosszák ezzel az orosz polgárokat és újságírókat az információs hozzáféréstől.
HIRDETÉS„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az oroszországi információs környezet ne legyen korlátozva. Ezért felszólítjuk a vállalatokat és vezetőket, hogy ne szervezzenek „internetes áramszüneteket”, hanem biztosítsák a folyamatos információáramlást az Orosz Föderáció felé” – mondta Ned Price, a Külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője.