Az eddigi legkiterjedtebb szankciós rendszer Oroszország ellen, eurótízmilliárdok Ukrajnának, több millió menekült ellátása - így nézett ki az orosz-ukrán háború elmúlt egy éve uniós szemüvegen keresztül.
HIRDETÉS„Nem fogjuk hagyni Putyin elnöknek, hogy lebontsa Európa biztonsági rendszerét. Nem szabad lebecsülnie a demokráciáink eltökéltségét és erejét. Az Európai Unió kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Ukrajna győzni fog" - ezekkel a szavakkal reagált Ursula von der Leyen 2022. február 24-én reggel arra, hogy Oroszország átfogó inváziót indított Ukrajna ellen. Az Európai Bizottság elnöke az első pillanatban egyértelművé tette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát az Oroszország ellen vívott háborúban. De mit tett az Európai Unió Ukrajnáért az elmúlt egy évben? Ebben a cikkben ezt tekintjük át.
Az Európai Unió (korábbi nevén az Európai Gazdasági Közösség) 1957-es megalakulása óta nem nézett szembe háborúval a szomszédságában. Zavargások, terrorakciók, nemzetiségi villongások a tagállamok határain belül is voltak, olyan viszont 2014-ben történt először, hogy egy szomszédos országot külső támadás ért.
A 2022-es invázió pedig ebben a szokatlan helyzetben is új fejezetet nyitott, és minden eddiginél határozottabb választ váltott ki az uniós tagállamokból. Ennek a válasznak három fontos eleme volt: a szankciós politika, az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai segélyek, illetve az EU-ba érkező menekültek támogatása. Nézzük először a szankciókat.
Soha nem látott szankciós rendszert állítottak fel
Az uniós tagállamok a napokban már a tizedik szankciós csomagot fogadják el Oroszországgal szemben. A büntetőpolitika még 2014-ben kezdődött, és mára az EU történetének legnagyobb szankciós rendszerévé vált. Az egyes csomagok elfogadása nem mindig volt zökkenőmentes, gyakran épp a magyar kormány tiltakozása miatt. Emlékezetes például, amikor tavaly júniusban a magyar fél megvétózta, hogy az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka is rákerüljön a szankciós listára.
A szankciókat számos kritika éri (és ezek megfogalmazásában szintén élen jár a magyar kormány). Vannak, akik túl puhának és megkésettnek tartják őket, mások viszont attól félnek, hogy már így is nagyobb kárt okoznak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak. Azt mindenesetre fontos leszögezni, hogy a szankciók bevezetésétől az uniós vezetők sem vártak csodát: a céljuk nem az volt, hogy egyik pillanatról a másikra térdre kényszerítsék és a harcok beszüntetésére késztessék Oroszországot.
Az is egyértelmű, hogy Moszkva tudatosan próbálta magát egyre önellátóbbá tenni az utóbbi években, és ez bizonyos területeken sikerült is. És ami talán a legfontosabb: igazán majd évek múlva, visszatekintve fogjuk tudni eldönteni, hogy helyesek és hatásosak voltak-e az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedések.
De mik is ezek? Nézzük meg sorban, azzal kezdve, hogy kiket és milyen szervezeteket helyeztek szankciós listára az uniós tagállamok.
Szankciók Putyintól a drónmotorokig
A szankciós listán szerdai állás szerint 1386 személy és 171 entitás szerepel. A beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett emberek között ott van Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter, Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök, rajtuk kívül pedig orosz parlamenti képviselők és nemzetbiztonsági bizottsági tagok, propagandisták és jó pár üzletember, például Roman Abramovics is.
A bucsai mészárlásért, a civil infrastruktúra elleni támadásokért, az ukrán gyerekek elrablásáért és adoptálásáért valamint a szíriai zsoldosok besorozásáért felelős személyek szintén szerepelnek a listán. Az szervezetek között bankok, a katonai iparág szereplői, repülő-, hajó- és gépgyárak, fegyveres csoportok, politikai pártok és médiacégek vannak elsősorban.
Az eddig elfogadott szankciós csomagok számos gazdasági ágazatra terjednek ki. Íme a pénzügyi és közlekedési korlátozások:
Az energiahordozókkal és a védelmi, katonai iparággal kapcsolatos intézkedések:
És a nyersanyagokra, más árukra, valamint a szolgáltatásokra kivetett szankciók:
Az uniós tagállamok több olyan orosz médium működését is felfüggesztették az EU területén, melyek értékelésük szerint az orosz propaganda és dezinformációs kísérletek eszközei. Az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodásnak is vége, legalábbis egy időre biztosan.
Az orosz háborús erőfeszítéseket támogató Belarusz ellen is vezetett be szankciókat az európai közösség. Ezek fő területei az alábbiak:
Dől a nyugati pénz és a fegyver Ukrajnába
Az Európai Unió intézményei és tagállamai a tavalyi év elejétől 2023. január 15-ig nagyjából 55 milliárd eurónyi támogatást ítéltek meg Ukrajnának, egy részét ennek pedig már ki is fizették. Ez az összeg egészen hatalmas, nagyjából a fele a teljes idei magyar költségvetésnek. Többet csak az Egyesült Államok ígért eddig, nagyjából 73 milliárd eurót.
Ha pedig csak a gazdasági, pénzügyi segélyeket nézzük, akkor már az EU van az első helyen. Az Ukrajnának nyújtott támogatásokat összegző Kiel Institute for the World Economy számításai szerint az uniós intézmények már 30 milliárd euró felett tartanak, ami már önmagában több, mint az Egyesült Államok 25 milliárdja, és erre jönnek még a rá a tagállamok bilaterális úton nyújtott segélyei. A támogatások összege lebontva katonai, humanitárius és pénzügyi kategóriákra az alábbi grafikonon látható.
Ha az egyes országok lehetőségeit is figyelembe vesszük a segélyezés értékelésénél, szintén uniós tagállamokat látunk az élen. Észtország a teljes GDP-jének 1,3, Lettország 1,2 százalékával támogatja Ukrajnát, de Lengyelország és Litvánia sem sokkal marad el az 1 százaléktól.
Az Egyesült Államoknál ez az adat 0,4 százalék, Magyarország esetében pedig 0,3 százalék. Hazánk bilaterálisan az unió sereghajtói között van, a nemzeti össztermék 0,03 százalékának megfelelő támogatást nyújtott Kijevnek, a fennmaradó 0,27 százalékot a közös uniós segélyekben való részvétel adja.
HIRDETÉSA katonai támogatásokat tekintve viszont egyértelmű az Egyesült Államok első helye. A 44 milliárd eurós összeggel majdnem tízszer annyi pénzt költött Washington az ukrán hadsereg felszerelésére, mint a második helyezett Egyesült Királyság. Az első uniós tagállamok holtversenyben a harmadik helyen szerepelnek a listán: Lengyelország és Németország is 2,4 milliárd eurónyi katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
A katonai támogatásokat illetően az Európai Unió legtöbb országa meglehetősen óvatos. Az viszont általánosságban elmondható, hogy ahogy az Egyesült Államok, úgy az uniós tagállamok is a fegyverek és lőszerek egyre szélesebb körét bocsátják Kijev rendelkezésére. 2022 első hónapjaiban még inkább a felszerelésen és a gyilkolásra alkalmatlan eszközökön volt a hangsúly. Aztán, ahogy telt az idő, egyre több védekező fegyvert és hozzájuk való lőszert adtak át az uniós szövetségesek Ukrajnának, majd hosszú hezitálás után idén megszületett a döntés támadó fegyverek, azaz elsősorban tankok leszállításáról, és az irányításukhoz szükséges személyzet kiképzéséről. A teljes, országonként tagolt és meglehetősen kimerítő listát itt lehet végigböngészni.
Nyolcmillió ukrán menekült érkezett Európába
Az egy évvel ezelőtti orosz invázió a második világháború óta nem látott menekülthullámot okozott Európában. Több mint nyolcmillió ukrán menekült el a hazájából, és néhány hónapon belül már nagyjából ugyanennyien voltak azok, akik a határokon belül, de az otthonuktól távol kerestek menedéket.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint jelenleg majdnem ötmillióan vannak azok, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak egy másik országban. Közülük másfél millióan az ukránok elsődleges célállomásán, Lengyelországban kötöttek ki. Varsó a súlyos sebekkel terhelt közös történelem ellenére az invázió kezdetétől fogva tárt karokkal várja az ukránokat, és Kijev egyik legharciasabb szövetségesének számít.
„Ahányszor Ukrajnában vagyok, ahányszor találkozom Ukrajna védelmezőivel, katonákkal, parancsnokokkal, annyiszor mondom el nekik: harcoljatok nyugodtan, védjétek meg a hazátokat, küzdjetek az orosz agresszió ellen. A feleségeitek, gyermekeitek, anyáitok, testvéreitek, akik hozzánk, Lengyelországba jöttek, biztonságban vannak. Ma Lengyelországban mindenütt hallani lehet az ukrán nyelvet, minden közintézményben, minden üzletben, a villamoson, a buszon, az utcán, mindenütt. Ez ma a mi valóságunk. Együtt élünk, és jól érezzük magunkat együtt. Mondhatnánk, hogy baráti, sőt, testvéri nemzetek vagyunk" - magyarázta Andzej Duda lengyel államfő januárban az Euronewsnak.
HIRDETÉSSokan jöttek Magyarországra, de kevesen maradtak itt
Az invázió kezdete óta Lengyelország felé majdnem tízmillió határátkelés történt Ukrajnából. Magyarországra több mint kétmillióan, Romániába majdnem kétmillióan, Szlovákiába több mint egymillióan érkeztek - vagy legalábbis ennyi alkalommal hagyták el Ukrajnát emberek a határállomásokon. Bár Magyarországra sokan érkeztek, kevesen maradtak itt: alig több, mint 34 ezren kaptak ideiglenes védelmi státuszt.
Az uniós tagállamok közül ennél csak Horvátországban, Cipruson, Görögországban, Luxemburgban, Máltán és Szlovéniában vannak kevesebben - a távoli Portugália és Írország is több embert fogadott be a hivatalos adatok szerint, a közelebbi Csehország és Németország pedig sokkal többet: Csehországban majdnem félmillió, Németországban nagyjából egymillió ukrán menekült él.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok ne vették volna ki a részüket a menekültek ellátásában, sokszor erőn felül is. Az invázió kezdete óta rengetegen önkénteskedtek hosszabb-rövidebb ideig, az ország számos pontján. A Magyarországra érkező menekültekkel és a nekik segítő magyarokkal többször isfoglalkoztunkaz elmúltegyévben.
Azt még nem lehet tudni, hogy mikor, de biztosra vehető, hogy a harcok előbb vagy utóbb véget fognak érni Ukrajnában. Ezzel azonban a menekültek helyzete még nem oldódik meg. A háború egyik legnagyobb kérdése, hogy mi lesz azon emberek millióival, akik kénytelenek voltak hátrahagyni az otthonukat. Sokan akkor sem fognak tudni egyből hazatérni, ha szeretnének majd, hiszen a vég nélküli tüzérségi támadásokban már eddig is egész városok semmisültek meg. A harcok lezárultával az EU szerepvállalása sem fog véget érni: az uniós tagállamokra szinte biztosan kulcsszerep hárul majd Ukrajna újjáépítésében is.