NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Macron Bidennél: 5 égető kérdés, ami a francia elnök amerikai látogatásán szóba kerül

Emmanuel Macron és Joe Biden a júniusi G7 találkozón Németországban
Emmanuel Macron és Joe Biden a júniusi G7 találkozón Németországban Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Joshua AskewMagyar változat: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Számos témában egyezik a két fél véleménye, de Kína például ütközőpont lehet.

HIRDETÉS

Emmanuel Macron az első európai vezető, akit Joe Biden amerikai elnök hivatalos látogatásra hívott meg az Egyesült Államokba. Macron szerdán érkezett meg az USA-ba.

A látogatás menetrendjét már hónapokkal ezelőtt megtervezték, jelen állás szerint 

  • lesznek megbeszélések az Ovális Irodában, 
  • tartanak egy díszvacsorát 
  • és egy nagyszabású sajtótájékoztatót.

A világpolitikai helyzet viharos időszakot éli, így a következő témák biztosan előkerülnek az út során.

Az orosz-ukrán háború

Macron és Biden viszonya döcögősen indult. 2021 szeptemberében Washington bejelentette az AUKUS-egyezményt, miszerint szövetséget kötött Ausztráliával és az Egyesült Királysággal Kína befolyásának ellensúlyozására. Párizst így megfosztották egy több milliárd eurós szerződéstől, melynek értelmében tengeralattjárókat szállított volna Canberrának.

Az orosz-ukrán háború viszont változtatott a két ország viszonyán, Franciaország ugyanis az USA egyik legfőbb európai szövetségesévé vált. „Miként a nemzetközi kapcsolatokban és a politikában, itt is volt egy vízválasztó pillanat – mondta az Euronewsnak Dr. Joseph Downing, az LSE Európai Intézetének francia politikára és biztonságpolitikára szakosodott munkatársa. – Ez a pillanat pedig február 24-éhez köthető.”

Biden és Macron nagy valószínűséggel tárgyalni fog a Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai támogatásról, az egyik kulcskérdés azonban az, hogy miként érhet véget a konfliktus. Joe Biden az amerikai kongresszus képviselőházának republikánus többsége miatt ellenállásba ütközhet az Ukrajnának jövőben „kiállítható biankó csekkek” miatt, Európa összerejét pedig próbára teszi az energiaárak emelkedése és a megélhetési válság.

Dr. Downing úgy véli, hogy Macronon nincs olyan hatalmas nyomás, mint más európai vezetőkön, ő ugyanis többször nem indulhat elnökválasztáson.

Macron még a háború első napjaiban Putyint béketárgyalásokra szólította fel, Biden viszont elzárkózott attól, hogy támogassa ebben. Fenntartotta, hogy az ezzel kapcsolatos döntés ukrán kézben van.

Jolyon Howorth, az európai politikia és a transzatlanti kapcsolatok professzora azt mondta az Euronewsnak, hogy a megbeszélések végkimenetele az amerikai állásponton múlik. „Sokan vannak az Egyesült Államokban, különösen a realisták táborában, akik szerint Biden a háborút egészen az ukrán győzelemig juttatná, mert így letörölheti Oroszországot a nagyhatalmak listájáról" – közölte Howorth, és hozzátette, hogy közel sem biztos, hogy így lesz. Ennek ellenére úgy véli, hogy mivel ez az álláspont kevésbé elterjedt Európában, mint az USA-ban, így potenciális vitapont lehet a két elnök megbeszélésein. 

Egy, a francia kormányhoz közeli forrás a találkozóval és a témával kapcsolatban megjegyezte: a két fél kapcsolata „barátságos és bizalomteljes. Minden fontos témában, különösen az ukrán válsággal kapcsolatban nyitottak egymásra."

Energiaellátás

Az ukrajnai háború egyik legszembetűnőbb következménye az energiaárak emelkedése. Az emelkedés különösen Európában érzékelhető, mivel a kontinens a háború előtt nagy mértékben függött az orosz energiától.

A háború kezdete óta a palagáz-kitermelés miatt az USA energetikai nagyhatalommá vált, és cseppfolyósított földgázt (LNG) exportál a világ minden tájára. Dr. Downing ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „Franciaországnak szüksége lesz az LNG-re, hogy pótolja a kieső orosz gázmennyiséget", de hozzátette, hogy Algériában és az Arab-öbölben más, alternatív szállítók is rendelkezésre állnak.

Oroszország szeptemberben úgy döntött, hogy leállítja az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázszállításokat. A döntés sokkolta a régiót, és ez az olaj- és gázárak ugrásszerű növekedését okozta. Bár ez megrázó hatással volt a francia gazdaságra, Franciaország a nagy mennyiségű atomenergiának köszönhetően kevésbé van kitéve az energiaárak ingadozásának.

Howorth részleteibe menően elmondta, hogy az Egyesült Államok és Franciaország pontosan mit fog megvitatni az energiakérdésről. „A tárgyalások lényege nem az lesz, hogy az USA hajlandó-e szállítani, abban ugyanis biztos vagyok, hogy hajlandó. A kérdés inkább az, hogy mennyiért."

Az amerikai LNG Európába irányuló importja jóval drágább a hagyományos gáz szállításánál, ráadásul nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár. Howorth szerint az amerikaiak gazdaságilag és geostratégiai szempontból sokkal jobban jönnek ki a háborúból, mint az európaiak. Leszögezte: „Macron elsősorban azt az üzenetet fogja közvetíteni, hogy Amerikának elemi érdeke, hogy segítse, és ne akadályozza az európaiakat."

Kereskedelmi háború

A tárgyalások hátterében egy esetleges USA-EU kereskedelmi háború is állhat, az amerikai infláció csökkentésével kapcsolatos új törvények miatt ugyanis fokozódott a feszültség a két fél között. Az Egyesült Államok 356 milliárd eurónyi adókedvezményt és támogatást kíván nyújtani a környezetbarát vállalkozásoknak, ezzel 

  • egyrészt védené az országot az energiaárak inflációjától, 
  • másrészt így szeretné visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Az EU tisztviselői szerint ez a politika protekcionista és diszkriminatív, és értékes beruházásoktól fosztja meg a blokkot. Magas rangú uniós tisztviselők szerint egy hasonló alap létrehozása közelebb sodorhatja a két felet egy kereskedelmi háborúhoz.

Howorth szerint ezt a kérdést tisztázni kell, de azzal kapcsolatban szkeptikus, hogy ettől a tárgyalások félrecsúszhatnak, ugyanis túl fontos témákat kell megbeszélni. „Ukrajna a legsürgetőbb probléma. Bidennek és Macronnak meg kell állapodniuk a következő lépésekről."

HIRDETÉS

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője hétfőn Macront az USA egyik legrégebbi szövetségesének, és egyben „dinamikus vezetőnek” írta le, és hozzátette: nem véletlen, hogy Joe Biden az elnöksége során hivatalos államlátogatásra először a francia elnököt hívta meg.

A diplomáciai viszony közös alapjait Párizs is kiemelte. Azt mondták, hogy „közös érdek a közös befektetés és innováció, különösen a Kínával folytatott rendszerszintű versennyel kapcsolatban."

A Kína-kérdés

Kína térnyerése az India- és a Csendes-óceáni térségben nyilvánvalóan szóba kerül a találkozón. Dr. Downing úgy véli, hogy Franciaország Európa „leginkább Kína-barát" országa, és amennyiben befektetésekről és kereskedelemről van szó, sokkal inkább függ Pekingtől, mint az Egyesült Államoktól.

Macron az utóbbi fél évben többször is megpróbálta meggyőzni Washingtont, hogy engedje Pekingnek, hogy közvetítő szerepet vállaljon az ukrajnai háborúban – csakhogy ez Bidennek távolról sem tetszett. Kína terjeszkedésével szemben számos akadályozó rendeletet hoztak az USA-ban, októberben például bemutattak egy széleskörű exportellenőrzési rendszert, mely megtiltja a kínai vállalatoknak, hogy fejlett chipeket és chipgyártó berendezéseket vásároljanak, amivel természetesen akadályozzák Peking azzal kapcsolatos ambícióját, hogy technológiai szuperhatalommá váljon. 

Macron látogatása során viszont nézeteltérés alakulhat ki Kína kezelésének módját illetően. „Biden nyomást gyakorol a NATO-ra, és fokozza Kína-ellenes retorikáját, egyenesen rendszerszintű fenyegetésnek bélyegzi. Macron azzal érvelhet ezzel szemben, hogy a Nyugatnak inkább valamiféle munkakapcsolatot kell kialakítanunk Kínával, különösen a Kína-Oroszország tengely elkerülése érdekében" – magyarázta Howorth az Euronewsnak, és hozzátette, hogy nem biztos, hogy Biden a találkozó során vagy utána más álláspontot képvisel majd, mivel egyfajta „keresztes hadjáratot folytat" Kína ellen.

HIRDETÉS

Klímakérdés

A környezetvédelem a találkozó szintén lehetséges témája, Biden és Macron a kibocsátás korlátozásával és a zöld energiával kapcsolatos közös álláspontról tárgyalhat. Egy, a francia kormányoz közeli forrás azt mondta az Euronewsnak, hogy a témával kapcsolatban az amerikai és az európai napirendi pontokat ismét össze kell egyeztetni.

„Kicsit cinikus vagyok Macron ökopolitikájával kapcsolatban – mondja Dr. Downing. – Egyik pillanatról a másikra lett hatalmas környezetvédő, de engem nem győzött meg vele."

Howorth Downinghoz hasonlóan kételkedik abban, hogy a klímakérdés kiemelt szerepet kap a tárgyalások során.

„A klímaváltozás valószínűleg a legnagyobb egzisztenciális fenyegetés, a komplett bolygót érinti – mondja Howorth. – Sokkal nagyobb fenyegetés, mint az USA és Kína közötti ellentétek. Biden és Macron egy kétoldalú találkozón aligha tehet bármi érdemlegeset a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban. Ehhez többoldalú tárgyalás szükséges, miveél nemzetközi kérdésről van szó."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az EU felszólította Kínát, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai orosz inváziónak

A súlyosan megcsappant amerikai segélyek miatt lehetetlen helyzetbe kerül az ukrán haderő

Trump nem tudja kifizetni a 464 millió dolláros óvadékot a New York-i csalási ügyében