Egyértelmű, hogy Észak-Korea amerikai és európai alkatrészeket is felhasznált azokhoz a rakétákhoz, amelyeket az oroszoknak adott, hogy bevessék az Ukrajna elleni harcokban. De vajon meg lehet-e akadályozni, hogy ilyen alkatrészek kerüljenek ezekbe a fegyverekbe?
HIRDETÉSJanuár 2-án egy fiatal ukrán fegyverellenőr, Hrisztina Kimacsuk arról értesült, hogy egy szokatlan külsejű rakéta csapódott egy épületbe Harkiv városában. Elkezdte hívogatni kapcsolatait az ukrán hadseregben, kétségbeesetten próbálta megszerezni a rakétát. Egy héten belül a fővárosban, Kijevben, egy biztonságos helyen kiterítette maga előtt a szétroncsolt darabjait - írja a BBC.
Elkezdte szétszedni és lefényképezni minden egyes darabját, beleértve a csavarokat és a körömnél is kisebb számítógépes chipeket. Szinte azonnal meg tudta állapítani, hogy ez nem orosz rakéta, de a kihívás az volt, hogy ezt bebizonyítsa. Kiszúrt egy apró betűt a koreai ábécéből. Aztán egy még árulkodóbb részletre bukkant. A 112-es számot a burkolat egyes részeire pecsételték. Ez az észak-koreai naptár szerint a 2023-as évnek felel meg. Rájött, hogy az első kézzelfogható bizonyítékot látja arra, hogy észak-koreai fegyvereket használtak országa megtámadására.
Azóta az ukrán hadsereg szerint több tucat észak-koreai rakétát lőtt ki Oroszország a területére. Ezek legalább 24 ember halálát okozták és több mint 70-et megsebesítettek.
Bár a közelmúltban sokat beszéltek arról, hogy Kim Dzsong Un atomháború kirobbantására készül, a közvetlenebb fenyegetést most Észak-Korea azon képessége jelenti, hogy a már létező háborúkat és a globális instabilitást táplálja.
Nyugati alkatrészek az észak-koreai rakétákban
Hrisztina Kimacsuk legmegdöbbentőbb felfedezése azonban az volt, amikor rájött, hogy az észak-koreai rakéta tele van a legújabb külföldi technológiával. A legtöbb elektronikus alkatrészt az Egyesült Államokban és Európában gyártották az elmúlt néhány évben. Még egy amerikai számítógépes chip is volt, amelyet még 2023 márciusában készítettek. Ez azt jelentette, hogy Észak-Korea illegálisan szerzett be létfontosságú fegyveralkatrészeket, becsempészte őket az országba, összerakta a rakétát, majd titokban Oroszországba szállította, ahol aztán a frontvonalra szállították és kilőtték - mindezt néhány hónap alatt.
"Ez volt a legnagyobb meglepetés, hogy annak ellenére, hogy Észak-Korea csaknem két évtizede szigorú szankciók alatt áll, mégis sikerül megszereznie mindent, ami a fegyverek elkészítéséhez szükséges, méghozzá rendkívüli gyorsasággal" - mondta Hrisztina Kimacsuk főnöke, Damien Spleeters, a Conflict Armament Research (CAR) nevű szervezet igazgatóhelyettese.
Londonban Joseph Byrne, a Royal United Services Institute (RUSI) védelmi agytröszt észak-koreai szakértője ugyanilyen megdöbbenéssel nyilatkozott.
"Soha nem gondoltam volna, hogy észak-koreai ballisztikus rakétákat fognak használni arra, hogy embereket öljenek meg európai földön" - mondta. Ő és csapata a RUSI-nál azóta követik nyomon az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállítmányokat, amióta Kim Dzsongun tavaly szeptemberben Oroszországban találkozott Vlagyimir Putyinnal, hogy egy feltételezett fegyverüzletet kössenek.
Műholdfelvételek segítségével négy orosz teherhajót tudtak megfigyelni, amelyek egyszerre több száz konténerrel megrakodva ingáznak oda-vissza Észak-Korea és egy orosz katonai kikötő között.
A RUSI becslései szerint összesen 7000 konténert küldtek, amelyek több mint egymillió lőszerrel és rakétával vannak megtöltve - olyanokkal, amelyeket teherautókról lehet nagy sorozatban kilőni. Becsléseiket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea hírszerzési információi támasztják alá, bár Oroszország és Észak-Korea tagadta a kereskedelmet.
"Ezek a lövedékek és rakéták ma a legkeresettebb dolgok közé tartoznak a világon, és lehetővé teszik Oroszország számára, hogy tovább ostromolja az ukrán városokat egy olyan időszakban, amikor az USA és Európa tétovázik, hogy milyen fegyverekkel járuljon hozzá Ukrajna védelméhez" - mondta Joseph Byrne.
Az olcsó rakéták előnyei
Az 1980-as évek óta Észak-Korea külföldre adta el fegyvereit, főként észak-afrikai és közel-keleti országoknak, köztük Líbiának, Szíriának és Iránnak. Ezek általában régi, szovjet típusú rakéták voltak, amelyeknek rossz a hírük. Bizonyítékok vannak arra, hogy a Hamász harcosai valószínűleg Phenjan régi rakétahordozó gránátjainak egy részét használták tavaly október 7-i támadásuk során.
A január 2-án kilőtt rakéta azonban, amelyet Hrisztina Kimacsuk szétszedett, a jelek szerint Phenjan legfejlettebb rövid hatótávolságú rakétája, a Hwasong 11 volt, amely akár 700 km távolságra is képes.
Jeffrey Lewis, a Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének észak-koreai fegyverekkel foglalkozó szakértője szerint ezek a rakéták nem sokkal rosszabbak, mint az orosz rakéták. Szerinte ezeknek a rakétáknak az az előnye, hogy rendkívül olcsók, ezért többet lehet vásárolni és többet lehet kilőni a légvédelem legyőzésének reményében, és úgy tűnik, hogy az oroszok pontosan ezt teszik.
Ez felveti a kérdést, hogy az észak-koreaiak hány ilyen rakétát tudnak gyártani. A dél-koreai kormány nemrégiben megfigyelte, hogy Észak-Korea 6700 konténernyi lőszert küldött Oroszországba, azt állítja, hogy Phenjan fegyvergyárai teljes gőzzel működtek, és Jeffrey Lewis, aki műholdak segítségével tanulmányozta ezeket a gyárakat, úgy véli, hogy évente néhány százat tudnak gyártani.
Meg lehet akadályozni a nyugati alkatrészbeszerzést?
Damian Spleeters és csapata közben azt próbálja kitalálni, hogyan lehetséges a nyugati alkatrészek jelenléte, hiszen a vállalatoknak tilos alkatrészeket eladni Észak-Koreának.
A gyártók milliárdos nagyságrendben adnak el chipeket a forgalmazóknak, akik milliószámra adják tovább, ami azt jelenti, hogy a gyártóknak gyakran fogalmuk sincs, hová kerülnek a termékeik. A jelek pedig arra utalnak, hogy Észak-Korea beszerzési hálózatai sokkal kiterjedtebbek és hatékonyabbak, mint azt bárki gondolta volna.
A témával mélyebben foglalkozó Joseph Byrne tapasztalatai szerint a tengerentúlon élő észak-koreaiak hamis cégeket hoztak létre Hongkongban vagy más közép-ázsiai országokban, hogy túlnyomórészt lopott készpénzzel vásárolják meg az alkatrészeket. Ezután a termékeket Észak-Koreába küldik, általában a Kínával közös határon keresztül. Ha egy hamis céget felfedeznek és szankcionálnak, gyorsan felbukkan helyette egy másik.
HIRDETÉSA szankciókat már régóta tökéletlen eszköznek tekintik az ilyen hálózatok elleni küzdelemben, de ahhoz, hogy legyen remény a működésre, rendszeresen kell őket frissíteni és végrehajtani. Oroszország és Kína 2017 óta nem hajlandó új szankciókat bevezetni Észak-Koreával szemben.
Azzal, hogy Moszkva megvásárolta Phenjan fegyvereit, most éppen azokat a szankciókat sérti meg, amelyeket egykor az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként megszavazott. Az év elején pedig - valószínűleg azért, hogy elkerülje az ellenőrzést - gyakorlatilag feloszlatta azt az ENSZ-testületet, amely a szankciók megsértését felügyelte.
Mindennek olyan következményei vannak, amelyek messze túlmutatnak az ukrajnai háborún.
Az üzlettel Észak-Korea jár a legjobban
"Az igazi nyertesek itt az észak-koreaiak" - mondta Joseph Byrne. "Jelentős segítséget nyújtottak az oroszoknak, és ezzel rengeteg előnyhöz jutottak".
Márciusban a RUSI dokumentálta, hogy nagy mennyiségű olajat szállítottak Oroszországból Észak-Koreába, míg vélhetően rizzsel és liszttel megrakott vasúti kocsikat is láttak átlépni az országok szárazföldi határát. Ez a több százmillió font értékűnek vélt üzlet nemcsak Phenjan gazdaságát, hanem a hadseregét is fellendíti.
HIRDETÉSEmellett Észak-Korea először kap lehetőséget arra, hogy legújabb rakétáit valódi háborúban tesztelje. Ezekkel az értékes adatokkal tovább tudja majd fejleszteni őket.
Most, hogy Phenjan tömegesen gyártja ezeket a fegyvereket, több országnak akarja majd eladni őket, és ha a rakéták elég jók Oroszországnak, akkor másoknak is elég jók lesznek - mondta Jeffrey Lewis - különösen, hogy az oroszok példát mutatnak arra, hogy a szankciókat nyugodtan meg lehet szegni.
A szakértő azt jósolja, hogy Észak-Korea a jövőben a Kína-Oroszország-Irán blokk országainak nagy rakétaszállítójává válik. Iránnak az Izrael elleni áprilisi támadása után az USA azt mondta, hogy "hihetetlenül aggódik" amiatt, hogy Észak-Korea együttműködhet Iránnal annak nukleáris és ballisztikus fegyverprogramjain.
"Sok komor arcot látok, amikor erről a problémáról beszélünk" - mondta Damian Spleeters. "De a jó hír az, hogy most, hogy tudjuk, mennyire függnek a külföldi technológiától, tehetünk ellene valamit".
Spleeters optimista, hogy a gyártókkal együttműködve el tudják vágni Észak-Korea ellátási láncát. Csapatának már sikerült azonosítania és leállítania egy illegális hálózatot, mielőtt az képes lett volna egy kritikus értékesítést végrehajtani.
HIRDETÉSJeffrey Lewis azonban nem ennyire optimista. "Megnehezíthetjük, kényelmetlenebbé tehetjük, esetleg megemelhetjük a költségeket, de mindez nem fogja megakadályozni Észak-Koreát abban, hogy ilyen fegyvereket készítsen" - mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat végül kudarcot vallott a Phenjan megfékezésére tett kísérletében.
A szakértő szerint Kim Dzsongun nem fog lemondani a rakéták gyártásáról, hiszen az most már nem csak presztízst és politikai hatalmat jelent, hanem nagy mennyiségű pénzt is.