Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Infláció: a jegybank IMF-ről szóló közleménye kihagyja a kormány kritikáját

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
IMF-logó a szervezet washingtoni épületén
IMF-logó a szervezet washingtoni épületén   -   Szerzői jogok  AP Photo/Andrew Harnik   -  

Közleményben tájékoztatta az MTI-t a magyar jegybank azokról a javaslatokról, amiket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves felülvizsgálata után Magyarországnak tett. A közlemény azonban meg sem említi, hogy a szervezet nemcsak külső "sokkokat", hanem a kormány "laza fiskális politikáját" is okolja a magas inflációért.

Az IMF november 8-18. között folytatta le Magyarországgal kapcsolatos éves gazdaságpolitikai konzultációját, a szervezet szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az inflációra válaszul adott monetáris politikája megfelelően szigorú - ismerteti az MTI a jegybank közleményét az IMF jelentéséről.

"A koronavírus-válság utáni gazdasági helyreállás során külső sokkok érték Magyarországot: a globális termelési láncok akadozása, a növekvő energia- és nyersanyagárak, az orosz-ukrán háború és az aszály az erőteljes belső kereslet mellett hozzájárult ahhoz, hogy számottevően emelkedett az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya" - ismerteti az állami hírügynökség számára a jelentést a jegybank - egyetlen "apróságot" nem említve.

Az eredeti szöveg szerint ugyanis a külső sokkok mellett "a kormány laza fiskális politikája" (loose fiscal policy) is 20 százalák fölé lökték az inflációt.

"Miközben a Covid-krízisből való kilábalás kezdett beindulni, és szűkült a munkaerőpiac, a gazdaságot az ellátási lánc megszakadása, az energia- és nyersanyagárak emelkedése is sújtotta, amit Oroszország ukrajnai háborúja és az aszály is felerősített. 

A 2021-ben (a GDP 7,1 százalékát kitevő hiánnyal) és az idei év elején folytatott laza költségvetési politikával együtt ezek a sokkok fokozták az inflációt, amely jelenleg az egyik legmagasabb az Európai Unióban,

és nagy hiányt okoztak a folyó fizetési mérlegben. Az árfolyam leértékelődött, a finanszírozási költségek nőttek, mindkettő nagyobb mértékben, mint a hasonló országok esetében" - állapítja meg az IMF jelentése.

"Laza fiskális politika alatt azt kell érteni, hogy a kormány – legalábbis a választások előtt – hatalmas összegeket öntött a gazdaságra (például a 13. havi nyugdíj és a gyerekesek szja-visszatérítése formájában)" - emlékeztet a hvg-hu, akárcsak arra, hogy a kormány "kategorikusan tagadja, hogy bármi felelőssége lenne az uniós összehasonlításban immár dobogós inflációról, azt szerinte a szankciók okozzák."

Az MNB közleménye inkább arra fókuszál, ahol az IMF megdicséri a magyar válaszlépéseket: "Az IMF szakértői elismerték, hogy az emelkedő inflációra adott válaszul a MNB 2021 júniusa óta érdemben, az alapkamat-emeléssel, a likviditásszűkítéssel és az október közepi lépésekkel együtt megfelelő mértékben szigorította a monetáris politikáját. Véleményük szerint a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan nem enyhül."

Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás követ.