Úgy véli, mintaértékű, ahogy a gazdasági világválságra 2010 után reagált a magyar kormány.
„Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát is jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után.
A miniszter a közmédiának adott interjúban elmondta, hogy Magyarország ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.
Varga Mihály, aki európai országcsoportot képviselő kormányzó-helyettesként részt vett a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság plenáris ülésén, közölte, hogy érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép és Kelet-Európa az orosz-ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. Úgy véli, az energiakitettség nagyon fontos kérdés, és mielőbb válaszokat kell rá találni akár az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül. Hozzátette, hogy a szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak.
Varga kiemelte, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét a régióban, és méltatta a magyar kormány rezsivédelmi intézkedéseit, miszerint továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz.
Magyarország tanácsadói oldalon
Varga közölte: míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most azt érzékelte, hogy a szervezet akár a magyar megoldásokra is nyitott, mellyel kapcsolatban kiemelte, hogy 2010 után nem megszorító lépéseket tettek, hanem ösztönözték a gazdaságot. Azt mondta, hogy a 2020 elején kezdődő koronavírus-járvány előtt Magyarország gazdasága produkálta a legnagyobb növekedést az Európai Unió országai közül.
Inflációs gondok világszerte
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését, illetve a „Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal" címen futó gazdasági összefoglalót, melyből egyértelműen kiderül, hogy a világ nagy részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot.
Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója szerint az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része még akkor is gazdasági válságot érezhet, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba.