NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egy háborús okkal kevesebb: Izrael és Libanon rendezte határait

ENSZ-őrség szögesdrótja az izraeli-libanoni határnál
ENSZ-őrség szögesdrótja az izraeli-libanoni határnál Szerzői jogok AP Photo/Mohammed Zaatari
Szerzői jogok AP Photo/Mohammed Zaatari
Írta: SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Izrael átengedte a vitatott tengeri földgázmezőt, de megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának 17 százalékát.

HIRDETÉS

Sok évtizedes vita után Izrael és Libanon történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely rögzíti határaikat a Földközi-tengeren. A deal érdekessége: a két állam Izrael 1948-as megalapítása óta hadiállapotban áll.

A zsidó állam és északi szomszédja egy, a Földközi-tengeren lévő gázmezőhöz fűződő jogok miatt folytatott vitát, a gázmezőből mindkét fél gazdasági hasznot remél. Eddig egyik ország sem tudta kiaknázni a terület természeti erőforrásait, mert nem tudtak dönteni a határvonal megállapításában.

A Hezbollah, Libanon befolyásos politikai és terrorszervezete azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Izraelt, ha az még a megállapodás megkötése előtt kitermeli a gázt.

A megállapodás egy 860 négyzetkilométernyi tengerterületre vonatkozik a két ország partjainál. A vitatott terület egy részét Karish, egy létező gázmező, egy részét pedig Kana, egy leendő gázmező alkotja.

Az egyezség lehetővé teszi Libanonnak, hogy a TotalEnergies nevű francia energiavállalat révén fejlessze a Kana-Szidón gázmezőt, és földgázt termeljen ki ott. Izrael átengedte az egész vitatott zónát, de megkapja az onnan felszínre hozott földgáz hasznának 17 százalékát.

Az amerikaiak által tető alá hozott megállapodást Jair Lapid izraeli miniszterelnök - aki a jövő héten előrehozott választások elé néz - diplomáciai vívmánynak nevezte:

Nem mindennap fordul elő, hogy egy ellenséges állam írásos egyezményben ismeri el Izrael Államot az egész nemzetközi közösség előtt.

Izrael megkapja a Kana nyereségének 17 százalékát, mely pénzt hoz az állam gazdaságának, a pénzt pedig jólétre és egészségügyre, oktatásra és biztonságra fordítanak majd - emelte ki Lapid, aki szerint a megállapodás megerősíti Izrael biztonságát és cselekvési szabadságát a síita Hezbollah fenyegetésével szemben.

Michel Aoun libanoni elnök azonban csupán "technikai munkának" nevezte a megállapodást, amelynek szerinte nincs politikai következménye.

Lapid politikai riválisa, a visszatérésben reménykedő Benjamin Netanjahu pedig illegálisnak nevezte a megállapodást, és közölte, hogy őt nem fogják kötni annak feltételei.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Fenyegető üzenetváltást gerjesztett egy izraeli miniszter templom-hegyi látogatása

Tenni vagy nem tenni? - az izraeliek többsége nem igényel katonai válaszcsapást Irán ellen

Az izraeli védelmi ipar volt az egyik főhőse az iráni támadás elhárításának