Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Orbán Viktor beszéde Tusványosról: „A világ nekünk tartozik, és ezt be is akarjuk vasalni”

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Orbán Viktor beszédet mond a Bálványosi Szabadegyetemen
Orbán Viktor beszédet mond a Bálványosi Szabadegyetemen   -   Szerzői jogok  Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda /Benko Vivien   -  

Orbán Viktor kormányfő 2019 óta először idén "lépett fel" a romániai Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Szabadegyetemen. A miniszterelnök szombaton nem sokkal 10 óra után állt közönsége elé. Beszédében a következő témákat feszegette: gazdaság, migráció, rezsiharc, illetve az orosz-ukrán háború, amivel kapcsolatban számos megállapítást tett a jövőre vonatkozóan is.

„Németh Zsolt azzal kért fel engem, hogy pontosan fele olyan hosszan beszéljek, mint szerettem volna – kezdte, majd hozzátette, hogy a meleg miatt nem lesz könnyű végighallgatni a mondandóját, de szerencsére lehet fröccsözni is: – Jó okunk van, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk, az kétharmad és egyharmad."

A vicceskedő bevezető után Orbán közölte, hogy a veszélyek korába léptünk. Elmondta, hogy 

  • korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, majd jött egy vírus, 
  • illetve hogy azt hittük, Európában nem lehet háború, a szomszédban viszont éppen dúl az orosz-ukrán konfliktus, 
  • és hogy azt gondoltuk, a hidegháború nem térhet vissza, „de most sokan dolgoznak azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.”

Az energiáról

Orbán közölte: „A Nyugat elveszíti az anyagcsatát. A világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. A mi helyzetünk pedig duplán nehéz.” Elmondta, hogy 2013-ban az USA a kitermelés új technológiáját indította meg, ami erősebb pozíciót jelentett a nemzetközi biztonság terén. Az USA ennek köszönhetően bátrabb szankciós politikát alkalmazott, és nekiálltak erőteljesen ösztönözni a szövetségeseket az USA-ból érkező szállítmányok megvásárlására. Hozzátette: „Ők nem függenek más energiájától, képesek nyomást gyakorolni, rá tudják venni a szövetségeseket, hogy tőlük vásároljanak.”

Orbán szerint Európa válaszolt, miszerint nem akart függőségbe kerülni az amerikaiaktól. Jelenleg épp azt a német-orosz energiatengelyt próbálja szétverni a nemzetközi politika, amit ők eddig próbálták megvédeni. Leszögezte: a megújuló energia még nem működik, a nyugat kezében pedig nincs nyersanyag, csupán katonai erő és tőke.

A migrációról

Orbán közölte: „A migráció kettéválasztotta Európát. Az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és azon kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok nem nemzetek, népek konglomerátuma. Nem a Nyugat, hanem a posztnyugat. És 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás. Európa másik fele, mi, közép-európaiak vagyunk. A két fél között egy csata zajlik. Mi ugyan tettünk ajánlatot, hogy hagyjuk békén egymást, mindenki döntsön maga arról, kivel szeretne élni, de visszautasították, és csata zajlik, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint ők. Brüsszel a Soros-csapatokkal ránk akarja kényszeríteni a migránsokat.”

Hozzátette: szerinte az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él, és hogy ez szemfényvesztés. „Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. Mi nem vagyunk kevert fajúak” – mondta, és megjegyezte, hogy nem is akarunk azok lenni.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien
Orbán hallgatóságaFotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien

Az orosz-ukrán háborúról

Orbán elmondta, hogy háborúban az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket, a magyar kormány legfőbb kötelessége pedig az, hogy magyar szülő, és magyar gyermek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Közölte, hogy egyes országok bírálják Magyarországot, hogy nem elég elkötelezettek az ukránok mellett, de ezek az országok messze vannak, és pénzt vagy fegyvert adnak, miközben Magyarország érintett. „86 magyar ember halt meg abban a háborúban. Csak mi adtunk vért abban a háborúban, a kritizálók nem” – mondta, majd elismételte a szokásos kormányzati köröket, miszerint „a béke az egyetlen megoldás, ami a háborús infláció és gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben." 

Úgy véli, Magyarország a NATO-tagsága miatt nem kerülhet közvetlen veszélybe, mivel a NATO erősebb Oroszországnál, Oroszország pedig soha nem fogja megtámadni a NATO-t.

Kifejtette: Szerinte az oroszok anno világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt írott formában elküldték az amerikaiaknak és a NATO-nak. Kérték, hogy Ukrajna sose legyen NATO-tag, ezt a Nyugat elutasította, mondván: bárki kérheti a felvételét az Észak-atlanti Szerződés államai közé. Orbán szerint ez a visszautasítás okozta, hogy az oroszok fegyverrel akartnak érvényt szerezni annak, aminek eredetileg tárgyalással akartak. Orbán szerint ha a kritikus pillanatban Trump lett volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, akkor ma nem lenne háború.

Azt is mondta, hogy „meg kell próbálnunk rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki új stratégiát, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerése, hanem a béketárgyalás és a jó békestratégia szerepel. Az új stratégia az legyen, hogy Oroszország és Ukrajna közé álljunk.” Orbán szerint a háborút csak orosz-amerikai tárgyalások tudják lezárni, de szerinte 2024, azaz a soron következő amerikai elnökválasztás előtt erre vajmi kevés a lehetőség. 

A rezsiharcról, a recesszióról, a gazdaságról és 2030-ról: amikor Magyarország nettó befizető lesz az EU-ban

10 évig jól működött a rezsicsökkentés, közölte Orbán, de hozzátette, hogy a háború kibillentette a rendszert. Véleménye szerint sikerül megvédeni a rezsicsökkentést, de a jelenlegi helyzet kapcsán megemlítette, hogy erdélyi beruházások a közeljövőben nem lesznek. 

Orbán közölte, hogy a dollár euróval szembeni erősödése magával hozza a forint gyengülését, az európai országokban észlelhető visszaesés pedig politikai destabilizációhoz vezethet. „Azt tűztük ki célul, hogy globális recesszió esetén Magyarország egy lokális kivétel legyen – mondta, és ismét elővette a kormányzati kommunikáció szokásos fordulatait az elmúlt évekből: – Magyarország akkor tudja megőrizni a sikereit, ha kimaradunk a migrációból, a háborúból, a genderhisztériából, a globális minimumadóból és az európai recesszióból. Fontos, hogy új megállapodást kössünk az Európai Unióval, Oroszországgal, Kínával és az USA-val is. Ha ez sikerül, akkor vissza tudunk kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési, fejlődési pályára.”

„A világ nekünk tartozik és ezt be is akarjuk vasalni”

Orbán elmondta, hogy kormánya elemzése szerint 2030-ra halmozódnak fel a nyugati világ problémái, és hogy ekkor köszönt be az eurózóna problémája a déli államok államadóssága miatt. Úgy véli, a politikai erőviszonyok akkorra megváltoznak, ekkorra Magyarország nettó befizető lesz az EU-ban, azaz többet tesz be a közös kasszába, mint amennyit kivesz. 

Beszéde végé Orbán elmondta, a világ a következő dolgok miatt tartozik Magyarországnak: 

  • van határvédelmünk, 

  • hadiipari fejlesztések zajlanak,

  • diverzifikáljuk az energiaforrásainkat,

  • a technológiai váltást kihasználjuk (például akkumulátorgyárak építése),

  • a külföldi tőke beáramlik keletről és nyugatról egyaránt, 

  • tranzitország vagyunk és tranzitgazdaság akarunk maradni,

  • politikai stabilitás – kétharmados kormányt nem lehet feldönteni, és a Fidesz levezényelt egy nemzedékváltást is.

„A világ nekünk tartozik, és ezt be is akarjuk vasalni” – közölte. 

Cikkünk a 24.hu és a Telex.hu tudósítása alapján készült.