Az orosz fenyegetések dacára a finnek és a svédek is csatlakoznának a NATO-hoz

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Pekka Haavisto finn és Ann Linde svéd külügyminiszter még januárban, a NATO brüsszeli főhadiszállásán
Pekka Haavisto finn és Ann Linde svéd külügyminiszter még januárban, a NATO brüsszeli főhadiszállásán   -   Szerzői jogok  AAP Photo/Olivier Matthys   -  

A két skandináv országban a NATO-val kapcsolatos, érzékelhető hangulatváltásnak most először konkrét megnyilvánulása is van: az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese szerint az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán szóba került Svédország és Finnország csatlakozása a NATO-hoz. Moszkva korábban "súlyos következményekkel" fenyegette meg a két országot, ha ilyet terveznének.

A lépésről "nyilvánvalóan az érintett országoknak maguknak kell dönteniük. A szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll, és szóba került az ő lehetséges jelöltségük is" - idézte a név nélkül nyilatkozó diplomata szavait az MTI.

A két, hagyományosan el nem kötelezett országban természetesen az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt változott meg a közvélemény. Pekka Haavisto finn külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Helsinki a következő hetekben tisztázza a következő lépéseket a potenciális csatlakozással kapcsolatban.

A finneket és a svédeket a jelek szerint nemigen zavarja, hogy a Kreml korábban "súlyos következményekkel" fenyegette meg őket, ha csatlakozni akarnának a NATO-hoz. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még e héten is úgy fogalmazott, hogy ez esetben Moszkva kénytelen lenne saját intézkedésekkel "helyreállítani az egyensúlyt".

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a héten kifejezetten bátorította a két eddig semleges államot, hogy kérjék felvételüket a nyugati katonai szövetségbe.

Ha úgy döntenek, hogy jelentkeznek, akkor elvárom, hogy minden szövetséges üdvözölje őket

 - mondta szerdán, a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján Stoltenberg, aki szerint  nem lehet érv a csatlakozás ellen az attól való félelem, hogy Moszkva a jelentkezés és a végleges felvétel közötti időt e két országok megtámadására használhatja fel. Hogy ezt az időszakot azonban konkrétan hogyan hidalná át, arról Stoltenberg nem árult el részleteket.

A február végi orosz támadás óta mindkét társadalomban intenzívebbekké váltak a viták a lehetséges NATO-tagságról. Eddig mindkét ország semleges volt, ami találkozott Moszkva elvárásaival. Ezért nem zárható ki, hogy Oroszország akár katonailag is reagálhat egy tagsági kérelemre.

Finnországban a közhangulat annyira NATO-párti lett (közel 62% támogatná a lépést, a svédeknél ez az arány 50%), hogy Sauli Niinistö finn elnök már nem is látja szükségét népszavazásnak vagy hivatalos közvélemény-kutatásnak a kérdésről. 

Tavaly év végéig más volt a véleménye erről, de ez időközben megváltozott - mondta a finn elnök, hangsúlyozva, ugyanakkor: fontos, hogy országa egyeztessen Svédországgal erről, és hogy a két ország ugyanarra a következtetésre jusson. Finnországnak 1300 kilométernyi közös határa van Oroszországgal.

A Politico szerint egyébként mindkét skandináv államban a szociáldemokraták voltak eddig a leginkább hívei a semlegességnek, most viszont már "ők lehetnek a kulcsai annak, mi lesz a következő lépés Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatban." Mindkét ország jobbközép ellenzéke már eddig is támogatta a lépést.

Bár a semlegesség hivatalosan megszűnt az 1995-ös uniós tagsággal, írja a lap, sok svéd és finn számára - különösen a politikai baloldalon - a NATO-ba való belépés Moszkva szükségtelen provokációját jelentette.