NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A finnek miatt léphetnek be végül a NATO-ba a svédek is?

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (középen) Pekka Haavisto finn külügyminiszter és Ann Linde svéd külügyminiszterekkel tart sajtótájékoztatót az ukrán háború kirobbanása után
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (középen) Pekka Haavisto finn külügyminiszter és Ann Linde svéd külügyminiszterekkel tart sajtótájékoztatót az ukrán háború kirobbanása után Szerzői jogok Olivier Matthys/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Noemi MravDavid Mac Dougall
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz-ukrán háború miatt ismét előtérbe került Svédország NATO-csatlakozása. A szeptemberi parlamenti választások előtt lassan az egyik legfontosabb kampánytémává válik a csatlakozás kérdése - ez pedig példátlan a svéd politikában.

HIRDETÉS

Évtizedeken át tartotta magát az a bölcsesség, hogyha Finnország és Svédország egyszer elszánja magát és kérelmezik felvételüket a NATO katonai szövetségébe, akkor a svédek lesznek majd az elsők, a finnek pedig másodikként követik őket - épp úgy, mint az európai uniós csatlakozás megindításakor, 1995-ben. A közvélemény-kutatások szerint a svédek mindig is jobban pártolták a NATO-csatlakozást, mint a finnek, ami ismét csak a fenti teóriát erősítette. Az elmúlt hónapokban azonban mindez megváltozott.

Már az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt megtörtént a szerepcsere: az addig kevésbé aktív finnek mind társadalmi, mind politikai szinten kinyilvánították, hogy számukra rendkívül fontos a katonai szövetséghez való csatlakozás - miközben a svéd miniszterelnök és pártja, a szociáldemokraták jóval kevésbé voltak lelkesek. A finnek buzgóságát ez azonban nem lohasztotta le, sőt, diplomáciai egyeztetések és politikai találkozók sora követte egymást a két ország között, hogy Finnország biztos lehessen benne: a svédek követik őket, ha ők felvételüket kérik a NATO-ba.

Az amerikai elnök, Joe Biden és finn kollégája, Sauli Niinistö a Fehér Házból tartott konferenciabeszélgetést Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel - aki később Helsinkibe utazott, hogy a finn miniszterelnökkel, Sanna Marinnal egyeztessen - miközben a két ország védelmi- és külügyminiszterei is folyamatos tárgyalásban voltak.

De megannyi találkozó és beszélgetés ellenére a svéd kormányfő egészen a legutóbbi hetekig bizonytalan volt országa NATO-s álláspontját illetően. Március elején Andersson ugyanis még arról beszélt, hogy "inkább destabilizálná" Európa északi részét és "növelné a feszültségeket" az, ha Svédország csatlakozna az észak-atlanti katonai szövetséghez. A hónap végére azonban megváltoztatta álláspontját és úgy nyilatkozott: "nem zárja ki a NATO-csatlakozás lehetőségét."

Mit gondolnak minderről a svédek?

A svéd társadalom eközben még soha ennyire nem volt biztos abban, hogy csatlakozni kéne a NATO-hoz. Számos közvélemény-kutatás eredménye mutatja, hogy minden korábbinál magasabb a csatlakozást akarók aránya - de még így is elmaradnak a finnek mögött.

"Úgy gondolom, óriási változás történt a közvéleményben. Mi, szakértők azért gondoltuk úgy, hogy elsőként majd Svédország csatlakozik a katonai szövetséghez, mert 2013 óta minden kutatás azt mutatta, hogy a csatlakozást akarók aránya legalább 35 százalékos. Most ez az arány hirtelen 50 százalékra ugrott -  az ukrajnai háború miatt - de még így sem éri el a finneknél mért arányt" - mondta el az Euronewsnak Anna Wieslander, az atlanti szövetség észak-európai igazgatója.

Joel Thungren/AP
A Svéd Fegyveres Erők gépei készülődnek a Balti-tenger régiójában 2020 augusztusábanJoel Thungren/AP

A svédek érdekes módon jobban bíznak a finn politikai vezetésben, és abban, ahogy Finnország a saját biztonsági- és külpolitikáját folytatja, mint a sajátjukban - véli a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója, Oscar Jonsson. "Azt gondolom, hogy Finnország jobban csinálta, hogy a csatlakozás kérdését közüggyé és államérdekké tette, ahelyett, hogy pártérdekek mentén kezelte volna."

A szeptemberi parlamenti választás legforróbb kampánytémáinak egyike lett a NATO-csatlakozás

A svéd parlamenti választások szeptemberi közeledtével a NATO-csatlakozás kérdése első alkalommal vált igazi kampánytémává az országban. A középjobb Mérsékelt Párt ugyanis programjába illesztette, hogy kormányra kerülésük esetén kezdeményezik Svédország felvételét a NATO-ba.

Ezt természetesen a most kormányzó szociáldemokraták sem hagyhatták szó nélkül és egyre több prominens párttag áll elő a NATO-tagság támogatásának gondolatával - ami valóságos kultúrsokk egy olyan politikai mozgalomtól, melynek egyik legfőbb alapelve és identitásának meghatározó eleme volt, hogy NATO-ellenes.

"A NATO-csatlakozás kérdését Svédországban korábban senki sem tartotta annyira fontosnak, hogy úgy gondolja, ezen múlhat a választási győzelem. Épp ezért senki sem akart politikai csatározásokba bonyolódni emiatt. Ez alkalommal azonban mind a közvélemény, mind a finnek példája ebbe az irányba tolja a pártokat" - mondta Jonsson.

"A nemzetbiztonság a legfontosabb választási témák egyikévé vált, márpedig ilyet én még soha nem tapasztaltam, pedig több mint 25 éve foglalkozom nemzetbiztonsági és védelmi politikával. Soha nem volt még olyan választás, ahol ez lett volna a kampány egyik meghatározó témája, általában az iskolák, a jólét vagy a bűnözés azok" - mondta Wieslander.

Meglehet a parlamenti többség

A Riksdag, a svéd parlament jelenleg nyolcpárti. A nyolc párt közül négyen a NATO-csatlakozás mellett állnak ki - de még így sem tudnak többséget alkotni a törvényhozásban. A parlament harmadik legnagyobb pártja, a szélsőjobb-populista Svéd Demokraták azonban nemrég úgy nyilatkoztak, hogy készek tárgyalni egy esetleges NATO-tagságról.

Paul Wennerholm/Paul Wennerholm/TT
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül jelentkezik be a svéd parlamentbe március 24-énPaul Wennerholm/Paul Wennerholm/TT

Velük együtt már meglenne a NATO-párti parlamenti többség - mely a svéd közvélemény támogatásával és a Finnország felől érkező nyomással együtt a szociáldemokrata kormányzó pártot is pálfordulásra késztetheti.

"Úgy gondolom, hogy az utóbbi napokban Stockholmból olyan jelzések jöttek, ami alapján a szociáldemokraták jó eséllyel magukévá teszik a csatlakozás gondolatát, nem azért, mert ezt akarják, hanem mert nincs más választásuk" - véli Wieslander.

A finnek tolhatják be végül a svédeket is a szövetségbe?

Az, hogy Svédország és Finnország egyszerre, kooperációban adja majd be jelentkezését a NATO-hoz, sosem volt kérdés. Finnországban jelenleg úgy gondolják, hogy a közvélemény-kutatások által jelzett magas támogatottság elégséges a csatlakozási kérelem beadásához, nincs szükség népszavazásra a kérdésről.

Roni Rekomaa/Lehtikuva
Sanna Marin és Magdalena Andersson finn és svéd miniszterelnökökRoni Rekomaa/Lehtikuva

A svéd miniszterelnök szerint nálunk sem fognak referendumot tartani a témában. A politikai helyzet azonban közel sem olyan előrehaladott, mint a finneknél. Szakértők szerint bár előfordulhat az, hogy Finnország már készen áll a csatlakozásra, míg Svédország még mindig csak beszél róla, de ez a szcenárió eléggé valószínűtlen.

"Finnország mindenképp dönteni fog, de jobban szeretnék, ha a svédekkel együtt tennék meg a szükséges lépéseket. És én úgy gondolom, a NATO is jobban szeretné, ha a két ország együtt csatlakozna" - tette hozzá Wieslander.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egyre több svéd támogatná országa NATO-csatlakozását

Hadgyakorlattal erősít Észak-Európában a NATO

Svéd alezredes: Putyin F-16-osokra vonatkozó fenyegetése a NATO-val való háború kezdete lehet