Lesznek-e új atomerőművek Európában?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & Olivier Peguy
Atomerőmű Tricastin-ben, Dél-Franciaországban
Atomerőmű Tricastin-ben, Dél-Franciaországban   -   Szerzői jogok  Michel Euler/AP2011

Új nukleáris erőművek építésébe kezd Franciaország - jelentette be kedd este sugárzott televíziós beszédében Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök. Mint fogalmazott: ha a franciák ésszerű árat akarnak fizetni az energiáért és meg akarják szüntetni külföldi energiafüggőségüket, illetve támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor ebbe az irányba kell haladniuk. Európában Franciaországban van a legtöbb atomerőmű - szám szerint 56 - és az Egyesült Államok után ők termelik a legtöbb nukleáris energiát a világon.

Vajon ismét újra elkezdik használni a nukleáris energiát az Európai Unióban?

Az atomenergia bírálói szerint az atomerőművek sokba kerülnek, a nukleáris balesetek aránytalanul nagy terhet rónak a környezetre, és nem megoldott az elhasznált fűtőhulladék kérdése sem. Támogatói szerint - akik között környezetvédelmi tudósok is vannak - biztonságosabb, mint a többi energiaforrás többsége és kibocsátása olyan alacsony, hogy nélküle elképzelhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelem. Arról már korábban beszámoltunk, hogy tíz uniós tagállam, Franciaország vezetésével azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság ismerje el az atomenergiát olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásként, amelynek részét kell képeznie az EU klímasemlegességre való áttérésének. Vagyis azt szeretnék, hogy sorolják a környezetbarát technológiák közé az atomerőműveket.

Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Románia úgy tervezik, hogy sok pénzt fektetnek a nukleáris energiába, miközben osztrák és német tisztségviselők szerint tévhit, hogy a nukleáris energia segíthet kiutat találni a klímaválságból, és a megújuló energiaforrásokhoz ragaszkodnak. Mégis megosztó a téma és sok európai országban egyáltalán nincs atomerőmű, vagy épp az atomenergia kivezetésén dolgoznak. Az Euronews sorra vette, a különböző országok hogyan viszonyulnak a kérdéshez.

Azok, akik leállították, vagy soha el se kezdték

Olaszország

Az olasz hatóságok évtizedeken át készítették elő saját nukleáris programjukat - ám az 1986-os csernobili baleset mindent megváltoztatott. Egy 1987-es népszavazáson az olaszok nagy része nemet mondott az atomenergiára, így az addig használatban lévő erőműveket leállították. 2011-ben egy újabb népszavazás erősítette meg a korábbiakat: az olaszok még mindig nem akarnak atomerőművet az országukban - ami azonban nem akadályozza meg őket abban, hogy a szomszédos Franciaországtól a francia erőművekben előállított áramot vegyenek.

Nemrég az olasz környezetvédelmi átmenetért felelős miniszter, Roberto Cingolani keltett szenzációt azzal a kijelentésével, hogy negyedik generációs atomerőművek telepítéséről beszélt. Az olasz környezetvédők azonnal megerősítették: semmilyen reaktort nem akarnak az ország területén látni.

Portugália

Portugáliában még az 1970-es években volt szó nukleáris program indításáról, de aztán mindezt belepte a feledés homálya. Egyelőre úgy tűnik, ez senkit nem zavar, Portugália ugyanis elektromos árama nagy részét duzzasztógátakkal, vízerőművekkel és szélerőművekkel, illetve gáz- és szénerőművek segítségével állítja elő.

Görögország

A görögök az 1970-es évek végén hagytak fel nukleáris programjukkal, miután úgy ítélték meg, hogy a félszigetet gyakran sújtó földrengések miatt olyan biztonsági kockázatnak tenné ki az országot, mely összeférhetetlen az atomerőművek telepítésével.

Azok, akik most szabadulnának tőle

Németország

Németország jelenlegi, a nukleáris erőművekről vallott nézőpontját jelentősen befolyásolta a 2011-es fukusimai atomerőmű balesete. Alig néhány nappal a baleset után Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy kivezetik az országból az atomenergiát. Az utolsó német atomerőmű bezárását 2022 végére tervezik. A már meglévő erőművelet gázra és szénre állítják át és sok pénzt fektetnek a megújuló energia fejlesztésébe is.

Spanyolország

Spanyolország hét atomerőművel rendelkezik, melyek közül az elsőket még a hatvanas évek végén üzemelték be - mára ezek az erőművek az ország áramszükségletnek negyedét adják. 2018-ban a kormány bejelentette, hogy nem akarja meghosszabbítani a reaktorok életciklusát, mely jelen pillanatban 40 évben van maximalizálva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szépen lassan mind a hét erőművet bezárják: az utolsót 2030 és 2035 között.

Ezzel párhuzamosan a spanyolok szintén rengeteg pénzt fektetnek a megújuló energiaforrások fejlesztésébe, hogy így pótolják a kieső árammennyiséget.

Azok, akik továbbra is atomerőművekbe fektetnek

Lengyelország

Lengyelországot sokat kritizálják a szénerőművekhez való ragaszkodása miatt, mivel azok túlságosan szennyezőek. Épp ezért a lengyel kormány a megújuló energiákkal és az atomenergiával szeretné elérni az energetikai átmenetet. Ennek érdekében 33 milliárd euró értékben hat atomerőművet építenek fel 2040-ig az országban - az elsőnek 2033-ban kell elindulnia.

Magyarország

Magyarország egyetlen atomerőműve a paksi atomerőmű. Építését még 1966-ban határozták el, majd 1969 és 1987 között épült meg a Szovjetunió segítségével. Az alapkiépítéskor 1760 MW-os létesítmény napjainkban 2000 MW teljesítményű, 2014-ben Magyarország áramtermelésének 53,6 százalékát adta. A blokkok leállítása 2032 és 2037 között lenne időszerű.

A paksi atomerőmű bővítése Paks2 néven Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt atomenergetikai együttműködési megállapodással vált konkrét tervvé. A megállapodás szerint a Roszatom két 3+ generációs atomerőmű-blokkot épít a korábbi erőmű mellett, melynek költsége 12 milliárd euró. A költségeket 80 százalékban az Oroszország által adott, 30 éves hitelből, 20 százalékban magyar önerőből fedezik. A kormány a bővítésre vonatkozó adatokat 30 évre titkosította. Az Európai Bizottság 2016-ban, hosszas vizsgálat után végül jóváhagyta a paksi bővítést.

Azonban - ahogy arról beszámoltunk - az Országos Atomenergia Hivataltól nem kapta még meg a projekt az engedélyt, október elsején további hiánypótlást rendeltek el az engedélyezési eljárásban.

Románia

A kommunista időkben Románia két atomerőművet épített, mindkettő Cernavodában található, egy kisvárosban a Duna mentén. A kanadai Candu-technológiát alkalmazták, amely eltér a szovjetek által kifejlesztett és Csernobilban katasztrófához vezető módszerhez. Románia újabb két atomerőművet akar építeni, és a már létezőket felújítani - ez mintegy hatmilliárd eurós befektetést jelent. Az Európai Bizottság célja, hogy a jövőbeli befektetéseket a fenntartható, alacsony szénkibocsátású energiatermelés felé terelje.

Egyesült Királyság

A szigetország a legelsők között, már 1950-ben megépítette első atomerőművét és hamarosan óriási volumenű atomprogramba kezdett. Mára a reaktorok nagy részének életciklusa lejárt és ezért nem üzemelnek - de az ország korántsem hagyott fel az atomprogrammal. Jelenleg 10 atomreaktor működik, az energiaellátás kb. 20 százalékát biztosítva - de már épül az a kettő, melyet a francia EDF energiacéggel közösen építenek. A brit kormány ugyanis elkötelezte magát amellett, hogy szén-dioxid kibocsátását drasztikusan megvágja, amit elsősorban új nukleáris erőművek építésével érne el.