Az egyik fő vitatéma az ingázóknak járó átalánydíj: az ökopárt megszüntetné, az FDP ragaszkodik hozzá.
HIRDETÉSHarmadik napja tárgyalnak a koalícióra készülő három párt szakértői 22 munkacsoportban. A legnagyobb szakadék továbbra is a Zöldek és a liberálisok között van, ahogy azt a részletkérdésekről szóló viták is mutatják.
A szocdem-zöld-liberális koalíciót előkészítő tárgyalások a tervek szerint november 10-én zárulnak le, december 6-a után várható az új kancellár, Olaf Scholz eddigi pénzügyminiszter beiktatása. Addig azonban még számos kérdés vár tisztázásra.
Az egyik ilyen az ingázóknak járó átalánydíj (Pendlerpauschale), a munkahelyre szóló, adóból leírható útiköltség, amit az FDP megtartana. A Zöldek viszont a legszívesebben megszüntetnék, mivel a klímára ártalmasnak tartják, hogy az autóhasználatot támogatja.
A két párt egyetért abban, hogy felül kell vizsgálni a nem hatékony és az éghajlatot károsító állami támogatásokat, Christian Lindner, az FDP elnöke azonban kikötötte:
márpedig az ingázási átalánydíj esetében szerinte történne.
Az ökopárt gazdasági szakértője, Sven-Christian Kindler viszont úgy látja, "nem okos dolog a klímaválság közepén azt még az adófizetők pénzéből tízmilliárdokkal súlyosbítani is." A zöld politikus hangsúlyozta, hogy az éghajlatra káros támogatások drágává és hatástalanná teszik a gazdaság átalakítását, torzítják a piacot és megterhelik a költségvetést. Ráadásul a társadalomra hárítják a klímaköltségeket, és igazságtalanok.
E kérdésben is a két párt alapfilozófiája ütközik: a Zöldek számára nem jelent gondot a nagyobb fokú állami költekezés a klímavédelem érdekében, a liberálisok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy ne legyen adóemelés, és pláne tabu számukra a német alaptörvényben is rögzített adósságfék felpuhítása.
Christian Lindner egyébként a napokban váratlan helyről került nyomás alá: két ismert közgazdász, Joseph Stiglitz és Adam Tooze a Die Zeit c. hetilap hasábjain óvott attól, hogy őt nevezzék ki a leendő kormány pénzügyminiszterének. A két szakember azzal vádolta a posztra régóta készülő liberális politikust, hogy fiskálisan szigorú nézetei "konzervatív klisék halmaza", holott az európai és globális kihívásokra miatt "a jelentős állami beruházások kulcsfontosságúak".