Óriási a különbség a szegény és a gazdag országok között. Az EU-ban a lakosság 55, Afrikában csak 3 százaléka kapott már legalább egy dózist.
HIRDETÉSA világ egyik legszegényebb országában, Haitin is beadták az első koronavírus elleni oltásokat. Az oltási program már majdnem 200 államban zajlik, de a különbségek óriásiak a szegény és a gazdag országok között.
Egészségügyi dolgozók és idősek voltak az elsők, akiket pénteken Haitin beoltottak egy teszt keretében, miután az ország nemrég félmillió adag koronavírus elleni vakcinát kapott az ENSZ-től.
Az oltásokat nagyjából 30 embernek adták be a fővárosban, Port-au-Prince-ben található Béke Egyetemi Kórházban az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt - közölte a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO).
Haiti szerdán, több mint fél évvel az európai oltási programok kezdete után kapta meg az első oltóanyag-szállítmányt az Egyesült Államokból az ENSZ által támogatott COVAX programon keresztül. A PAHO szóvivője korábban azt mondta, hogy Moderna-vakcinákról van szó. Az oltások a hétvégén folytatódnak.
A szigetországban a világjárvány kezdete óta több mint 19 300 koronavírusos megbetegedést és több mint 480 halálesetet regisztráltak. A szakértők úgy vélik, hogy ezek a számok messze nem mutatnak valós képet, mivel Haitin alig végeznek vizsgálatokat.
Szakadék a szegények és a gazdagok között
A Reuters információi szerint eddig legkevesebb 197 országban indult el az oltási program. Az utolsók között csatlakozó Haitin több mint 11 millióan laknak, közöttük osztják szét a félmillió dózist. Azt, hogy mekkora a különbség a világ szerencsésebb és szerencsétlenebb országai között, jól példázza, hogy a valamivel kisebb lakosságú Magyarországon már több mint 10 millió adag koronavírus elleni vakcinát adtak be.
Talán még ennél is beszédesebb adat, hogy az eddig felhasznált vakcinák nagyjából 40 százalékát Európában és Észak-Amerikában adták be. Az Európai Unióban a lakosság 55 százaléka, Észak-Amerikában 45 százaléka már kapott legalább egy adag vakcinát. Ugyanez az arány Afrikában 3 százalék.
Politikai, gazdasági és társadalmi válság
Haiti a járvány közepén Jovenel Moïse elnök július 7-i meggyilkolásának utóhatásaival is küzd. Az ország már Moïse irányítása alatt is rendkívül instabil volt, a merénylet óta pedig csak tovább nőtt a bizonytalanság. Egyelőre nem tudni, hogy ki lesz képes magához ragadni a hatalmat.
A PAHO a héten közölte, hogy aggódik a több ezer haiti lakos miatt, akik a bandák által elkövetett erőszakos cselekmények legutóbbi kirobbanása miatt elvesztették otthonukat, és most zsúfolt menedékhelyeken kénytelen tartózkodni, amelyek a koronavírus terjedésének aktív gócpontjaivá válhatnak.
Az oltások csaknem két hónappal azt követően kezdődtek, hogy a kormány egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, kijárási tilalmat és biztonsági intézkedéseket rendelt el. Az üzletekben arcmaszk szükséges, de a zsúfolt buszok és piacterek ellenére kevés helybéli tesz eleget az egészségügyi intézkedéseknek.
Egészségügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogy a hatóságoknak fokozniuk kell a felvilágosítókampányokat a vakcinával és a kormánytisztviselőkkel szembeni széles körű bizalmatlanság közepette.