A felmérések szerint a választók alig több mint 35 százalékára lehet számítani pénteken.
HIRDETÉSÖsszesen hét jelölt indulhat a közelgő elnökválasztáson Iránban, ahol a mérsékeltek többségét kizárta az indulók közül a választásokat is ellenőrző legfőbb hatalmi testület, az Őrök Tanácsa.
Az átengedett jelöltek egyike, az iráni nemzeti bank volt elnöke az utolsó tévévitán nyíltan támadta ezt a gyakorlatot mondván, hogy csak bajt hoz a perzsa államra.
Abdolnaszer Hemmati azzal fordult riválisához, a keményvonalas Ebrahim Raiszihoz, hogy mondja meg, ki tartja kézben a másik öt jelöltek. Mégis mit gondol, mi lesz, ha a keményvonalasok kaparintják meg a hatalmat? "Hadd fogalmazzak egészen világosan - mondta -, újabb szankciók jönnek majd egy sokkal erősebb nemzetközi egyetértés végeredményeképpen."
A leginkább esélyes ultrakonzervatív Raiszi azt válaszolta, esküszik, hogy meglesz a válasza a szankciókra úgy, hogy nem sérti meg a Nyugattal kötött atomalkut.
Komolyan veszik ezt a megállapodást egyrészt, mint szerződést, másrészt, mint vállalást - magyarázta -, amelyre Irán legfőbb vezetője is áldását adta, ezért betartása kötelező minden adminisztráció számára. "De maguk - mondta -, maguk nem tudják betartatni ezt a szerződést, ehhez keménykezű vezetés kell."
A kampányfinish időben egybeesik a bécsi tárgyalássorozat legújabb körével, ahol a nyugati diplomácia megpróbálja újra megegyezésre bírni a 2015-ös megállapodásból kihátrált Washingtont és Teheránt.
Ez a vita az elnökválasztás napjáig, június 18-ig biztosan nem hoz eredményt, úgyhogy a választók annak tudatában szavaznak majd, hogy a büntetőintézkedések, illetve a járvány miatti súlyos gadasági válság vége egyelőre beláthatatltan távolságra van.
Egy idős kereskedő azt mondta az Euronews riporterének, hogy az elmúlt hat-hét évben a forgalmán is érzékeli, milyen rossz a gazdasági helyzet. Ilyen rossz még sosem volt, rettenetes - tette hozzá.
Egy fiatal boltos is arra panaszkodott Anelise Borgesnek, hogy rémesen érzi magát, nagyon frusztrált. Hiába kel fel minden reggel, hiába megy munkába, hiába dolgozik gyakran estig, alig keres valamit.
Habár a perzsa államra nem jellemző, most kifejezett érdektelenségről tanúskodnak a felmérések. Ezek szerint jó, ha a választók harmada leadja voksát pénteken. Az embereket ebben a nehéz helyzetben sokkal inkább a drágaság és a megállíthatatlanul növekvő munkanélküliség aggasztja, mint, hogy ki lesz az államfő. Különösen azután, hogy akiben annyira bíztak, a 2017-ben újraválasztott Hasszán Rohani sem tudott gyökeres változást elérni, sőt: a 2015-ös atomalku után rövid ideig tartó megkönnyebbülést még rosszabb idők követték.