EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miért jó Magyarországnak a kínai kapcsolat?

Hszi Csin-ping kínai elnök a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én
Hszi Csin-ping kínai elnök a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én Szerzői jogok Koszticsak Szilard/MTI - MTI
Szerzői jogok Koszticsak Szilard/MTI - MTI
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kapcsolatok szorosabbra fűzésében állapodott meg Budapesten Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Egyes szakértők a kínai igények olyan teljesítéséről beszélnek, amiből a magyar gazdaság nem sokat profitál.

HIRDETÉS

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán ismertette a magyar-kínai beruházásokat. Mint, mondta, az Övezet és Út stratégia keretében a két ország kormánya közösen létrehozott egy olyan projektlistát, amelyen azok a  fejlesztések szerepelnek, amelyeket közösen szeretnének végrehajtani.

Megindul az előkészítése a korábban V0-ként emlegetett, Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének, a Liszt Ferenc repülőtér és Budapest belvárosa közötti gyorsvasúti projektnek, az elektromos autók töltőhálózatának továbbfejlesztését célzó beruházásnak, új, Szerbiával közös, nagy kapacitású határátkelő megépítésének és egy Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték megtervezésének.

"Nagy kínai gyárak épülnek, alapvetően az ország keleti felében. Ezen gyárakból a termékeket döntő többségében Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani. Ahhoz, hogy a szállítás minél gyorsabb legyen, újabb vasúti beruházásra van szükség. Olyanra, amely a teherszállítást szolgálja, és elkerüli Budapestet" – mondta Szijjártó Péter.

Kína magyarországi befektetéseinek nem tiltkolt célja az európai uniós piacok elérése, különösen egy olyan időszakban, amikor kereskedelmi háború fenyeget Peking és az EU között. 

Salát Gergely, a kormány háttérintézményének számító Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Magyarország számára is előnyösek a kínai beruházások.

""Olyan befektetések, melyek munkahelyeket teremtenek, és munkahelyeket tartanak itt, hiszen a német autógyárakat is itt marasztalja, hogy itt is át tudnak állni az elektromos autók gyártására."

Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia tanársegédje, a CEU Demokrácia Intézetének vendégtanára ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy  a kínai-magyar kétoldalú projektek a magyar miniszterelnök klientelista hálózatát gazdagítják, amely nagyban hozzájárul Orbán Viktor hatalmának bebetonozásához.  

Ami a ferihegyi vasútvonalat illeti, a kínaiak által építendő vasút csak a belvárosba megy, de nem csatlakozik a jelenlegi hálózathoz. Ács Gábor, a Forbes újságírója szerint jobb lenne a korábban a kormány által is támogatott változat, amely a meglévő vasútból ágazik ki, érinti a repteret, majd visszaköt a meglévő vonalba. Ezzel egész Kelet-Magyarországról közvetlen kapcsolatot kaphatna a reptér.

"A kínaiak nem annyira tudnak az európai sztenderdekhez igazodni, ez a Budapest-Belgrád vasút építésénél is látszik. Ők sokkal könnyebben építenek egy saját vasutat, mint a meglévő hálózathoz kapcsolódót. Úgy tűnik, hogy a kínaiak megmondták, milyet tudnak építeni, és ez fontosabb volt annál, hogy az egész ország jól járjon." 

Az Orbán-Hszi közös sajtótájékoztatón bejelentett nukleáris együttműködésről Szijjártó Péter azt mondta, a nukleáris ipar teljes vertikumára készítenek programot, annak érdekében, hogy “a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképpen tudja alkalmazni.”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Stratégiai partnerségről és nukleáris együttműködésről állapodott meg Orbán a kínai pártfőtitkárral

Miről tárgyal három napig Hszi Csin-ping kínai elnök és négyszáz fős delegációja Magyarországon?

Hídfőállást akar Magyarországon a kínai elnök