Nyugati hírszerzők szerint Kína az iráni olaj vásárlásával akaratlanul is segít Iránnak, hogy ellehetetlenítsék a Vörös-tenger kereskedelmi hajóforgalmát. Kína az illegális vásárlással saját maga alatt is vágja a fát.
HIRDETÉSKína illegálisan vásárol olajat Irántól, az olajért kifizetett összeggel pedig közvetett módon finanszírozza a jemeni húszi lázadókat, akik az utóbbi hónapokban számos támadást követtek el kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren. Több hajótársaság azóta hatalmas kerülővel járja a tengereket, mert nem akarják megkockáztatni, hogy a húszik miatt a hajójuk és a szállított áru is odavesszen. A világkereskedelemnek mintegy a 15 százaléka zajlik az Ázsiát Európával összekötő, az Ádeni-öböl, a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna alkotta folyosón.
A Politico nyugati hírszerzőkre hivatkozva írja, hogy Kína vásárolja fel Irán kőolajának közel a 90 százalékát, és hogy a mennyiséghez hozzátartozik az is, amit az iráni Forradalmi Gárdához tartozó külföldi műveleti parancsnokság, az Al-Kudsz értékesít. Az Al-Kudsz finanszírozza Irán terrorista partnereit szerte a Közel-Keleten, ideértve a libanoni Hezbollahot és a jemeni húszi lázadókat is.
Az egyik hírszerző a Politicónak azt mondta, hogy a húszik "nemzetközi útvonalakat támadnak, ami leginkább Kínának fáj", de úgy véli, hogy szerinte Kina nincs tisztában azzal, hogy maguk alatt vágják a fát. A lap kereste a kínai kormány illetékeseit, de nem válaszoltak a kérdéseikre.
A húszik ugyan korábban megfogadták, hogy nem támadnak kínai hajókat, a hét elején mégis több rakétát lőttek ki a kínai tulajdonú Huang Pura. A Panamában bejegyzett hajó csak kisebb károkat szenvedett, és egyelőre nem világos, hogy a terroristák tudtak-e a hajó eredetéről. Ezzel együtt a támadás jól mutatja, hogy Kína illegális olajvásárlásai hogyan ütnek vissza a saját a világ kereskedelmére is.
A nemzetközi szankciók miatt az iráni rezsim pénzszűkében van, terrorista partnereit viszont finanszírozni kell. A pénzszerzés érdekében az Al-Kudsznak hatalmas olajmennyiséget adnak, amit azok fedőcégek bonyolult hálózatán keresztül értékesítenek külföldön. A legtöbb ország nem vásárol iráni olajat, mert attól tartanak, hogy ezzel sértik a szankciókat, különösen azokat, melyeket Washington az iráni nukleáris program miatt vezetett be.
Kína az olajának közel a 10 százalékát veszi Irántól, és hevesen ellenezte a nyugati szankciókat. Az ország évek óta húz hasznot az iszlám állam elszigeteltségéből, ugyanis éppen a szankciók miatt tudja nyomott áron megvenni tőle a nyersolajat.
A vörös-tengeri helyzet keresztbe húzta a számítást
A húszi terroristák október óta több tucat hajót támadtak meg az Ádeni-öbölben és a Vörös-tengeren, minek köszönhetően a német székhelyű Kiel Institute for the World Economy kiszámolta, hogy a hajóforgalom a támadások előtti időszakhoz képest több mint 60 százalékkal visszaesett.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is megerősítette haditengerészeti jelenlétét a régióban, de ez a támadások számát nem vetette vissza. Hírszerzők szerint a húszik a támadásokat Irán által szállított drónokkal és rakétákkal hajtották végre, az incidensek közül két jelentőset kiemelünk:
- Március elején a húszik megölték a libériai tulajdonban lévő True Confidence hajó legénységének három tagját, amikor ballisztikus rakétával találták el a hajót mintegy 100 kilométerre a jemeni partoktól.
- Februárban a húszik rakétatámadást indítottak az Egyesült Királyság tulajdonában lévő Rubymar ellen, a több mint 40 ezer tonna műtrágyát szállító hajó elsüllyedt a Vörös-tenger déli részén.
A nagy nyugati hajózási társaságok, például a dániai székhelyű Maersk szerint a Vörös-tengeren kockázatossá vált a szállítás, ezért hajóikat hatalmas kerülővel az afrikai Jóreménység-fok körül vezetik, ami akár tizennégy nappal meghosszabbítja az utat. A Szuezi-csatornán való hajózás magas költségei miatt a hosszabb út nem jelent vészes árkülönbséget, a többletidő viszont megzavarhatja azokat az ellátási láncokat, melyek a kínai exportágazat alapját képezik. Julian Hinz, a Kieli kereskedelempolitikai elemzője szerint "Kínának nagyon fontos, hogy a globális kereskedelmi útvonalak zavartalanul működjenek", de míg tart a krízis, erre kevés az esély.
A húszik a kezdetektől azt állítják, hogy a tengeri támadásokat a gázai palesztinokkal való szolidaritásból hajtják végre, csakhogy az általuk megtámadott hajók csekély százaléka hajózott izraeli felségjel alatt, volt izraeli tulajdonban, vagy hajózott közvetlen Izraelbe.
Izrael és a Hamász terrorszervezet háborúja október 7-e után robbant ki, amikor terroristák a Gázai övezet határát átlépve 1200 embert mészároltak le Izraelben, és 250 embert túszul ejtettek.
A károsultak egy része szerint a gázai háború nem lehet ürügy a kereskedelem megbénítására
A vörös-tengeri krízis egyik legnagyobb károsultja India és Srí Lanka. Februárban Srí Lankán találkoztak a tengeri kereskedelem képviselői, és amellett, hogy élesen bírálták Iránt, felszólították az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetét (mely egy magas rangú tisztviselővel képviselte magát az eseményen), hogy tegyenek jogi lépéseket Teherán ellen. A kiszivárgó információk szerint egy tisztviselő megjegyezte, hogy ázsiai szempontból senkit sem érdekel az izraeli háború, és hogy szerinte a konfliktus nem is ürügy arra, hogy súlyos károkat okozzanak a globális kereskedelem és a világgazdaság számára.