A EP-szavazást támadta meg Magyarország - a Bíróság ritkán megy szembe az ügyet vizsgáló főtanácsnokok javaslataival.
HIRDETÉSMagyarország ellen 2018. szeptember 12-én indult el a 7-es cikkelyes eljárás Magyarország ellen. A magyar kormány megtámadta az Európai Parlament döntését, mert szerintük szabálytalan volt a szavazás. A leadott szavazatok kétharmadával ment át a döntés, sok képviselő viszont tartózkodott, tehát a jelen levők között nem volt meg a kétharmad. Erről a szavazástechnikai vitáról dönt majd az Európai Unió Bírósága. Az ügyet előzetesen megvizsgáló bíró javaslatait nagyon ritkán bírálják azonban felül.
Az Európai Parlament azt is vitatta, hogy a Bíróság elé viheti-e Magyarország ezt az ügyet, mivel önmagában a 7-es cikkelyes szavazásból nem következik semmiféle joghátrány, így a Parlament ügyvédei szerint Magyarországnak nincs jogalapja megtámadni a döntést. Michal Bobek főtanácsnok szerint ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert az EP döntése igenis szükséges a 7-es cikkelyes eljáráshoz amely későbbi szakaszaiban súlyos joghátránnyal járhat, ezeknek a joghátrányoknak elengedhetetlen feltétele a parlamenti határozat.
Az ügy lényegét jelentő kérdésben azonban az Európai Parlament érvelését fogadta el a főtanácsnok. Az uniós szerződések annyit mondanak, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, arról hallgatnak, hogy a tartózkodókat úgy kell-e számítani, mint akik semleges - se igen, se nem - szavazatot adtak le, vagy úgy, mint akik nem szavaztak. Az Európai Parlament ezt a saját eljárásrendjében szabályozta, méghozzá úgy, hogy aki tartózkodik, az nem számít leadott szavazatnak. A Fidesz-KDNP szerint azonban a 7-es cikkelyes szavazásra ez az EP eljárásrend nem vonatkozott volna.
Michal Bobek szerint a szavak hétköznapi értelme szerint sem leadott szavazatnak számolni a tartózkodást. Magyarország azt is vitatta, hogy az EP alkotmányjogi bizottsága miért nem foglalt állást ebben a kérdésben korbban, hiszen akkor azok a képviselők, akik tartózkodással gondolták támogatni a Fideszt, tudták volna, hogy ezzel az ellenoldalnak kedveznek. Bobe szerint nincs olyan kötelezettsége az EP elnökének, hogy ehhez a bizottsághoz forduljon iránymutatásért. Arról pedig, hogy a tartózkodás nem-szavazásnak minősül, fél nappal korábban egyértelműen tájékoztatták a képviselőket, vagyis aki tartózkodott, az jól tudhatta, hogy ezzel nem feltétlenül segíti a Fideszt.
A döntésről szóló közleményt itt olvashatja el magyarul.
A hetes cikkely szerinti eljárás sokak szerint nem alkalmas arra, hogy a tagállamokat a jogállami normák betartására kényszerítse. A kényszerítő erejű szankció kiszabásához a Tanács egyhangú döntése kell, vagyis elég egyetlen ország az eljárás alá vont tagállamon kívül, hogy megakassza a folyamatot, éppen ezért két éve a különböző elnökségek sem erőltették, hogy a folyamat előrehaladjon - többek között a magyar igazságügyminiszter kaján örömére.
Magyarország és Lengyelország kölcsönösen támogatják egymást ebben a kérdésben. A jelenleg asztalon lévő jogállamiság mechanizmust már minősített többséggel lehetne élesíteni, ezért küzd ellene minden erővel Magyarország és Lengyelország.