EJEB: jogsértő a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó része

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Egy szlovák nemzetiségű lakos a szavazólapot olvassa Pilisszentkereszten a nemzetiségi szavazókörben 2014-ben
Egy szlovák nemzetiségű lakos a szavazólapot olvassa Pilisszentkereszten a nemzetiségi szavazókörben 2014-ben   -  Szerzői jogok  Kovacs Attila/MTI - MTI

Bár jó szándékkal vezették be, mégis jogsértő a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó része, mert a kisebbségi választópolgárok hátrányos megkülönböztetéséhez vezet - többek közt erre a következtetésre jutott november 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A strasbourgi bíróságon a magyarországi görög kisebbséghez tartozó felperest képviselő ügyvéd szerint akár a következő választás előtt kivitelezhető lenne a bíróság által sürgetett jogszabályi változtatás, de lehet, hogy a magyar kormány még korábban lépni kényszerül, ha meg akarja kapni a befagyasztott uniós pénzeket.

Miért jogsértő a strasbourgi bíróság szerint a nemzetiségi választási rendszer?

A törvényi rendszer bevezetésének célja az volt, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek politikai képviseletét Magyarországon, és ezt az EJEB november 10-ei ítélete a a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben is elismeri. Azonban ellenkező hatást váltott ki mint az elérendő cél, hiszen még a 13 nemzetiség túlnyomó részének esélye sem volt előérni az ahhoz szükséges választó- és szavazatszámot, hogy képviselőt, vagy szószólót küldhessenek a parlamentbe.

A kisebbségi választók csak akkor szavazhatnak kisebbségi listára, ha feliratkoznak a kisebbségi névjegyzékbe, ebben az esetben azonban nem szavazhatnak országos pártlistára. (Egyéni képviselőjelöltre igen.) A kisebbségi pártlistát azonban a kisebbségi önkormányzat állítja össze, ráadásul jóval az országgyűlési választások előtt, és azt is csak akkor, ha sikerült megegyezni - például a legnagyobb létszámú kisebbség, a magyarországi romák a 2022-es választás előtt nem is tudtak megegyezni a listáról, ezért nem állítottak. Így aztán a cigányságnak, amelynek a lélekszáma miatt statisztikailag lehetne kisebbségi képviselője, nincsen, ellentétben a másik legnagyobb létszámú, de jól szervezett nemzeti kisebbséggel, a némettel. 

"Amire ez a rendszer ki van találva, arra pont nem jó” - nyilatkozta az ítélettel hosszabb cikkben foglalkozó HVG-nek, Bakirdzi Kalliopé, az egyik kérelmező.

2014-ben összesen 140 választópolgár volt regisztrálva görög kisebbségi szavazóként, és 184 örmény, miközben a parlamenti mandátum megszerzéséhez szükséges szavazószám 22 ezer lett volna - emelte ki Pap Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságának a referense a Magyar Jogász Egylet ítéletről szóló podcastjában.

Ráadásul mivel ezek a szavazók a saját nemzetiségi listájukra szavazhattak (vagy tartózkodhattak), nem választhattak különböző pártlisták között, nem befolyásolhatták azt, hogy milyen sorrendben kerültek a jelöltek a kisebbségi listára, emiatt korlátozva volt a szavazati joguk, nem fejezhették ki a szavazóurnánál a politikai véleményüket.

Mivel csak egy listára szavazhattak, ezért a választási döntésük közvetve nyilvánosságra is került abban a pillanatban, hogy elmentek szavazni, ezzel sérült a választás titkosságához való jog

A döntés még nem jogerős, három hónap áll mindkét fél rendelkezésére, hogy felterjesszék a nagy kamara elé - emlékeztetett Pap Dániel, aki hozzátette, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy az ítélet az ügy vizsgálatának a vége.

Az uniós források elérésének feltétele lehet az EJEB ítéleteinek végrehajtása

A kérelmezőt Strasbourgban képviselő Karsai Dániel azt mondta a HVG-nek, hogy ha a magyar kormány “ha nem akar több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlni a választási törvény nemzetiségi választást érintő szabályaihoz”, bár maga a strasbourgi testület nem szabott határidőt erre. A következő, 2026-os választásig lenne is rá idő, de elképzelhető, hogy hamarabb is lépniük kell az ügyben.

Ugyanis az Európai Parlament múlt héten elfogadott állásfoglalásának egyik eleme az volt, hogy" az Európai Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar helyreállítási tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét". 

Ugyanakkor nehéz lenne a jelenlegi szabályozást megreformálni, hiszen a szavazategyenlőség elve alapján az sem volna igazságos, ha a nemzeti kisebbségek (általános) pártlistára is szavazhatnának, azon kívül nemzetiségi képviselőjük és még egyéni képviselőjük is is lenne a Parlamentben. A jelenlegi rendszerben viszont a legtöbb nemzetiségi listára adott szavazat 13-ból 11 kisebbség esetében biztosan elvész.