Az Eurofound elemzése szerint az ok a másodgenerációs bevándorlók, akiknek legalább egyik szülője unós tagállamból érkezett egy másikba, valószínűleg magasabb pozícióban és
HIRDETÉSUniós tagországból másik eu-s országba költöző családoknál a második, már ott felnövő generáció általában jobban fizetett és magasabb kategóriájú munkahelyen dolgozik, mint szüleik vagy mint a velük egyidős, "hazai" munkavállalók - derült ki az unión belüli migrációt vizsgáló friss Eurofound jelentésből.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy Romániából az Egyesült Királyságba, vagy épp Magyarországról Németországba költöző család már ott felnövő gyerekeinek jobban fizetett munkahelye és magasabb kategóriájú, általában vezető beosztása lesz, mint a szülőknek.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy igaz-e ez az Európai unión kívülről érkezőkre is - az adatok azt mutatják, hogy ebben az esetben nem állapítható meg ugyanez.
Véleményük szerint az, hogy egy másodgenerációs munkavállalónak európai háttere van, markáns szerepet játszik a magasabb kategóriájú állás és fizetés elérésében. Azoknak a bevándorlóknak, akiknek legalább egy szülője az EU-ban született, 81 százaléka dolgozott, míg a nem EU-s hátterű bevándorlóknak csupán 74 százaléka mondhatta el ugyanezt magáról.
Az adatokból az is kiderült, hogy bizonyos országokban nagyobb eséllyel állnak alkalmazásban az elsőgenerációs immigránsok, mint a helyiek, aminek az az oka, hogy vagy különösen jól képzett emberről van szó, aki egy adott pozícióra érkezik, vagy szakképesítést nem igénylő munkára. Azoknál az elsőgenerációs bevándorlóknál, akik nem európai országból jöttek, viszont csak az emberek kétharmada dolgozott, ami 13 százalékkal kevesebb, mint a "bennszülött" lakosság foglalkoztatottsága.
Az Eurofound kutatása azt vizsgálta, hogy befolyásolja szülőhelyünk munkakörülményeinket. Ehhez nemzeti és uinós adatokat használt fel. Az adatokból az derült ki, hogy a külföldi háttérrel rendelkező munkavállalók - vagyis az EU munkavállalóinak egyötöde - munkakilátásaira, fejlődési lehetőségeire, és munkakörülményeire hatással volt az, hogy másik országból származnak.
A külföldi háttérrel rendelkező munkavállalóknak nagyobb eséllyel kell szembenézniük rossz munkakörülményekkel, és kevésbé biztos munkaszerződéssel. Míg a helyi munkavállalóknak csupán 10 százalékát foglalkoztatják határozott idejű szerződéssel, ez a külföldről érkező bevándorlóknál 14 százalék - emellett nagyobb valószínűséggel dolgoznak 20 órát vagy annál kevesebbet.
Ez megmagyarázhatja azt is, hogy mind az első, mind a másodgenerációs bevándorlók nagyobb eséllyel vállalnak másodállást, mint a helyiek.
A munkaerőpiaci pozíciók erősődése egyértelműen kimutatható az első és másodgenerációsok között az utóbbiak javára - az eltérő kultúrális háttér miatti hátrányos megkülönböztetés azonban mindkét csoportban leginkább a nőket érinti. Nem csak arról van szó, hogy a férfiak alkalmazási rátája magasabb a nőkénél, de a 23 EU-tagállam közül hatban, ahol rendelkezésre álltak ezt vizsgáló adatok, az derült ki, hogy a másodgenerációs női munkavállalók álltak legkevésbé alkalmazásban.
Az észak-afrikai gyökerekkel rendelkező munkavállalók, illetve az ázsiai nők a leginkább hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, legyen szó első, vagy akár másodgenerációs bevándorlókról.