rendkívüli hír

rendkívüli hír

Insiders: szigorúbb német menekültpolitika

Éppen ezt olvassa:

Insiders: szigorúbb német menekültpolitika

Insiders: szigorúbb német menekültpolitika
Betűméret Aa Aa

Az európai témák között még mindig vezető a migráció, bár június végén a tagállamok megállapodásra jutottak a határellenőrzés megerősítésével és a menedékjogra nem jogosultak hazatelepítésével kapcsolatban.

Olaszország a közelmúltban csatlakozott a szigorú bevándorláspolitikát hirdető országokhoz, amelyek eddig jellemzően a kelet-európai államok voltak. És ami még meglepőbb: Németország is változtat korábbi befogadó politikáján.

A bajor politikai szövetséges nyomására Angela Merkel beleegyezett, hogy nem csak az illegális migráció útjába gördít akadályokat, hanem felgyorsítja a visszatoloncolásokat is.

Bajorországba látogatott az Euronews stábja, az osztrák határ mellé, amelyet 2015-ben rengeteg menedékkérő lépett át. A terület most is fontos pont a migrációs útvonalon, de augusztustól már egy új és jól felszerelt helyi rendőrségi csoport felügyeli. Németország déli részén tranzitközpontokat is építettek, hogy felgyorsítsák a menedékkérelmek elbírálását.

Az új bevándorláspolitika kettéosztja Németországot, bár a felmérések szerint a németek többsége egyetért a szigorítással.

INSIDERS | Migrants less welcome in Germany - Part 1

Németországban már nem kívánatosak a menedékkérők

Több ezernyi menedékkérő érkezett 2015-ben a világ minden tájáról Magyarországra és Ausztriába. A céljuk azonban Németország volt, így továbbmentek...

Az Euronews riportere, Hans von der Brelie ismét felkereste a három évvel ezelőtti helyszínt. Bajorországban vagyunk, Németország déli részén, az alig 300 lelkes Pfenningbach faluban, közel az osztrák határhoz. A helyiek közül sokan aláírták azt a petíciót, amely az ellen emelt szót, hogy egy üres épületet 100 ember befogadására alkalmas menekültszállóvá alakítsanak.

"Vissza kellene állítani a határellenőrzést"

Christian Erntl a tiltakozó mozgalom egyik szervezője. A menekülteket ma már kevésbé látják szívesen Németországban. Hogy megértsük, miért, Christian a kertje mögötti erdőbe kalauzol minket. Közben az európai szolidaritás hiányáról, megszegett szabályokról mesél, és politikusokról, akiket azzal vádolnak, hogy nem urai a helyzetnek.

- Nagyjából itt találtunk egy csomó hátizsákot meg ruhát - mutatja. - Végig az ösvényen fel az erdőig, hátizsákok és ruhák voltak szétszórva. Félig elégett és széttépett papírok is hevertek itt. Azért semmisítették meg az igazolványaikat, hogy ne küldjék vissza őket Görögországba vagy Magyarországra, ahol először az EU-ba lépve regisztráltak. Itt, Németországban akartak először regisztrálni, hogy itt maradhassanak.

Vissza kellene állítani a határellenőrzést, hogy megvizsgáljuk, ki lép be az országunkba. Ez az én véleményem. Ellenőrizni kell: ki jogosult menekültstátuszra? Ki szorul rá? És ki nem? Azokat, akik csak gazdasági okokból hagyják el a hazájukat, csak pénzt keresni jönnek Németországba, őket vissza kellene küldeni. Mégpedig rögtön a határról - teszi hozzá Christian.

"Nem tudni, mihez kezdjen az ember"

Irány Ingolstadt, a virágzó bajor városok egyike, ahol alacsony a munkanélküliség...

A külvárosban, egy piros lámpás negyed közepén találjuk meg az őrzött konténertelepet. Több, a Nyugat-Balkánról érkezett, elutasított menedékkérőt helyeztek el itt. A kormány azt akarja, hogy menjenek haza.

Németország szigorítja a menedékkérőkre vonatkozó törvényeket és szabályokat. A tábori körülményeket egy menekülteket támogató csoport önkéntesei ellenőrzik. Az ázsiai és afrikai menekültekre is vonatkozó keményebb kiutasítási előírások bevezetésének híre másodlagos migrációt indított Európa-szerte.

Egyre többen hagyják el Németországot, és mennek más, szomszédos országba. Dragannal beszélünk, aki az egykori Jugoszláviából érkezett.

- Amikor a bíróság másodszor is elutasította a menekültkérelmünket - idézi fel, - a feleségem nagyon megrémült, és végül úgy döntött, hogy távozik. Fogta a gyerekeket, és Hollandiába utazott. Nem tudni, hová menjen az ember, vagy hogy mihez kezdjen... A feleségem meg akarja védeni a gyermekeit.

INSIDERS | Migrants less welcome in Germany - Part 2

Két és fél év a "horgony-központban"

Bajorország új módszerrel állt elő: a menedékkérőket nagy csoportokban, közösen szállásolják el a "horgony-központoknak" nevezett egységekben, és ott kell maradniuk, amíg döntés születik az ügyükben. Elutasítás esetén sok menedékkérő nyújt be fellebbezést, ami jelentősen meghosszabbítja az eljárást. Ezalatt a "horgony-központokban" kell élniük, legfeljebb 18 hónapig. A menekülteket támogató szervezetek tiltakoznak ezellen.

Három aktivista, Lisa, Konstantin és Moritz fogad bennünket. Lisa már rég a csoportban dolgozik, a menekültek bíznak benne, beszélgetnek vele.

- Az emberek igyekeznek kiutat találni erről a helyről - meséli tapasztalatait. - Azt kérdik tőlünk, milyen jogi eljárással tudnák ezt elérni. Nem akarnak ilyen sokáig ebben a táborban maradni. Olyat is ismerünk, aki már két és fél éve itt van... Nemrég volt egy hatalmas botrány, talán egy hónapja: a kormány egyszer csak kevesebb pénzt adott. Az emberek nem értették, hogy miért, minket kérdeztek, hogy mi történik. A bajor kormányzat át akarja alakítani az egész rendszert, nem-pénzbeli juttatásokat adni a pénz helyett.

- Egyértelműen ellenezzük a táborokat - veszi át a szót Moritz. - Ezekben nem tisztelik az alapvető emberi jogokat. Nem bánnak jól az emberekkel. A táborok sokkal több problémát generálnak a decentralizált lakásoknál. Az emberek feszültebbek, emiatt egymással kerülnek konfliktusba. Összeszólalkoznak, mert sok embert zsúfolnak össze egy szűk helyre.

- Az emberek itt a kiutasítástól való állandó félelemben élnek - teszi hozzá Konstantin. - Minden héten rendőrautók gyűjtik össze az embereket, mind hallhatják. Hajnalban, 5 óra körül felbolydul a tábor a deportálások miatt. Ráadásul nincs is kulcs az ajtókhoz: a fürdőszobák nem zárhatók, ez állandó fenyegetést és a biztonságérzet hiányát jelenti az itt élőknek.

Utunkat a németországi Passau városa felé folytatjuk, közel a cseh és az osztrák határhoz.

A menedékkérőkre vonatkozó szabályokat Joachim Herrmann bajor belügyminiszter dolgozta ki Markus Söderrel, a bajor kormányfővel közösen. Figyelemmel az októberi regionális választásokra, a konzervatív politikusok drónokat vásároltak, hogy a levegőből őrizzék a bajor határt. Ez egy 14 millió eurós beruházás része, amiből az új bajor határrendőrséget fejlesztik.

Se kerítés, se riasztó, az ajtó pedig nyitva

- A menedékkérelmet az Európai Unióba való első belépés helyszínén kell benyújtani - magyarázza Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. - Senki sem mazsolázhatja ki, vagy választhatja meg szabadon, hogy melyik ország fogadja be őt. És különösen nem adhat be senki egy második, harmadik, negyedik menedékkérelmet más európai országban. A kérelmet az érkezés szerinti első EU-s országban kell benyújtani, és ott döntenek róla. Szerintünk ezért jobb hazaküldeni azokat, akik továbbállnának, vagy visszaküldeni őket oda, ahol az első menekültkérelmüket kezelik.

A menekülteket ma kevésbé látják szívesen Németországban. Háromból két német támogatja, hogy ne engedjék belépni az országba azt, aki nem tudja, vagy nem akarja bemutatni a személyi okmányait. Markus Söder tartományi kormányfő szerint a határellenőrzés nélküli utazás Európában csak akkor működik, ha Európa külső határait hatékonyan védik.

- Hölgyeim és uraim, ha egy jó kerítés van a kertjük körül, ha minden biztonságban van, akkor néha nyitva hagyhatják a ház ajtaját - érvel a bajor miniszterelnök. - De olyannal még sohasem találkoztam, akinek se kerítése, se riasztója nem volt, és egész éjszakára nyitva hagyta az ajtaját... Ha az európai kontinensben nem tud gyökeret verni az "Európa megvéd" elve, akkor minden más is összeomlik. Talán bizonyos értelemben a demokráciánk stabilitása is veszélybe kerülhet.

Fokozott ellenőrzés

Az újonnan létrehozott bajor határrendőrség felszerelését Markus Lehmann és Jürgen Zöls, a szolgálat két munkatársa mutatja be nekünk.

- Ez a szkenner lefotózza az igazolványt, és összeveti többféle adatbázissal, azt ellenőrzi, hogy nem hamis-e - ecseteli Markus.

- Ha pedig nincs útlevél, akkor ujjlenyomatot veszünk, itt van hozzá a szkenner - mutatja Jürgen. - Ellenőrizni tudjuk, hogy az illető belépett-e már korábban Németországba. Rajta van-e a körözési listán? Sőt, mi több - és számunkra ez a legfontosabb - hozzáférünk az EURODAC-hoz, az adatbázishoz, amely alapján meg tudjuk vizsgálni, hogy az illetőt regisztrálták-e már egy másik uniós országban. Ez azért fontos, ha később esetleg vissza kell őt küldeni.

A német-sztrák határ nagyjából 800 kilométer hosszú, 90 átkelővel. Ezek közül hármat fokozottan ellenőriznek. Az új bajor határrendőrség létrehozása megerősíti az ellenőrzéseket - nem csupán a határon, hanem a 30 kilométeres körzetében is.

Németország széleskörű kitoloncolási programot indított Afganisztánból érkezett, majd elutasított menedékkérőknek. Egy friss kutatás szerint ezt a németek 86 százaléka támogatja. Azonban nem mindenki: Münchenben, Bajorország fővárosában baloldali tüntetőkkel találkoztunk, akik ellenzék a bajor és német hagyományos pártok szerintük radikális jobbra tolódását.

A "horgony-központ" elszigetel

- Afganisztánban rosszabbra fordult a helyzet. De a német kormány az új biztonsági értékelési rendszerrel indokolja a kitoloncolásokat - magyarázza Stephan Dünnwald, a Bajor Menekülttanács tagja. - Ez annyit tesz, hogy minden fiatal, egyedülálló férfi menedékkérelmét elutasítják, és hazaküldik őket. Ez történik most.

A Bajor Menekülttanács nevű civil támogató szervezet a kiutasítások és a szigorúbb menekültügyi eljárások ellen tiltakozik.

- Az a baj, hogy az emberek elszigetelődnek a "horgony-központokban" - fejti ki útban a reptérre tervezett tüntetésük felé Jana Weidhaase aktivista. - Kevesebb lehetőségük van tanácsadókhoz fordulni. A menekültügyi eljárások túlságosan felgyorsulnak, és így nem tudják részletezni az indokaikat, amiért menedéket kérnek.

Miközben a tüntetők előveszik molinóikat, 69 elutasított menedékkérőt kísérnek egy távoli repülőgéphez. Miután Kabulba érkeztek, egyikük saját kezével vetett véget életének.

"A bajor kormány Orbán Viktort másolja"

A reptéri utasok meg-megállnak és meghallgatják a tiltakozókat. Így tesz egy Münchenből Londonba tartó pár is. Afganisztánból származnak, de évtizedek óta Bajorországban élnek.

- Én is ellenzem a kitoloncolásokat - mondja a feleség, Shala Safi. - Afganisztánban tényleg nagyon-nagyon rossz a helyzet. Szinte naponta láthatjuk: támadások, pokolgépes merénylők... Emberek halnak meg ott minden nap.

Egy másik afgán férfi, Amiri Sahadat attól tart, rajta lehet a kitoloncolandók következő névsorán. Szakmát akart tanulni Németországban, hogy fogászati asszisztens lehessen. Azt kérdeztem tőle, miért hagyta el Afganisztánt.

- A tálibok többször megkerestek, hogy csatlakozzak hozzájuk és dolgozzak nekik - eleveníti fel. - De visszautasítottam őket, mert afgánként nem tudom elfogadni, amit mondanak és tesznek. Hetente, naponta ölnek meg embereket Afganisztánban... Nem akarok részese lenni a dzsihádnak, az nagyon rossz dolog.

- Bajorország igyekszik egy-az-egyben lemásolni a magyar kormányfő, Orbán Viktor irányelveit, és hasonló politikát meghonosítani Németországban - véli Stephan Dünnwald. - Bajorország mindig keményvonalasnak igyekszik mutatni magát, és a közelgő regionális választások még jobban felerősítik ezt a tendenciát. Ezek a támadások a társadalom leggyengébbjeit érik, menekültellenesek.

Feszültség a "horgony-központban"

Regensburg, a bajor Távol-Kelet. Tilos a belépés - rendszerint ez a válasz, ha forgatócsoportok próbálnak engedélyt kérni, hogy a hírhedt "horgony-központok" egyikében filmezhessenek. De ma itt a lehetőség. A biztonságiak feszültek. Egy tárgyalóhelyiségbe kísérnek minket. Itt a bajor belügyminiszter bemutatja a menedékkérők elszállásolására vonatkozó terveit.

- Határozottabban kell átültetnünk a gyakorlatba a döntéseinket - jelenti ki Joachim Herrmann. - Akik nem szereznek jogot a maradásra, azoknak el kell hagyniuk az országunkat. A törvényeink hitelessége forog kockán.

Miközben egy üres játszószobát mutatnak meg nekünk, a miniszter a tábor vezetőivel találkozik egy másik épületben, a sajtótól elzárva. Az értesülések komoly feszültségekről szólnak. Egy belső informátor WhatsAppon erősíti meg: paprikás a hangulat.

Odakint közben etiópiaiak egy csoportja állja el a miniszter autójának útját. Az ülősztrájk miatt a biztonságiak egy hátsó kijáraton menekítik ki a minisztert.

"Inkább megölöm magam"

A demonstrálók közül hárommal később egy magánlakásban találkozunk. Jobb élelmet és egészségügyi ellátást, munkavállalási engedélyt és német nyelvtanfolyamokat követelnek, és hogy kiköltözhessenek a hatalmas táborból. Névtelenek szeretnének maradni, ezért az Euronews kamerája csak a kezüket veszi, miközben együtt főzünk.

- Az etiópiai menedékkérők 100 százalékát elutasítják, idegenrendészeti központokban élünk - meséli egyikük. - Nem tudunk nyugodtan aludni éjjel, a legtöbben attól tartanak, hogy nem is európai országba, hanem a kiindulási helyükre, minket például Etiópiába küldenek vissza, ezért nem tudnak aludni... Az őrület határán vannak. Az elmúlt 27 évben politikusok, aktivisták, diákok ezreit ölték meg az etiópiai utcákon. Százezreket tartanak fogva börtönökben. Én is az áldozatok egyike vagyok.

- A testvéremet a kormány ölette meg - folytatja társa, egy lány. - Üldöznek, megpróbálnak megkéselni, megerőszakolni. Egy elutasító határozatot már megkaptam, most bírálják el a fellebbezésem... Ha azt is elutasítják, akkor nincs választásom. Talán, ha erőszakkal visszavisznek a hazámba, akkor inkább megölöm magam, ez a végső döntés, mert tudom, mivel kellene ott szembenéznem: a halállal. Ha visszatérek a hazámba, ott a biztos halál vár rám.

INSIDERS | Migrants less welcome in Germany - Part 3

Az uniós migrációs szakértő válaszol

Sophie Claudet - euronews: Köszönjük Raphael Bossongnak, hogy Berlinből csatlakozott hozzánk. Hallani olyan beszámolókat, amelyek szerint Németország más régióiban is bevezetnék azt, amit a bajorok, vagyis szigorúbb migrációs szabályokat, menekültközpontokat, helyi rendőrségi csoportokat. Ön is hallott ilyen beszámolókról?

Raphael Bossong – kutató, Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Német Intézete: Ez egy összetett dolog, Németországban 16 tartomány van és mindegyik különböző álláspontot képvisel. Néhány konzervatív vezetésű tartományhoz közel áll a bajor példa, különösen keleten, Sachsenben, Sachsen-Anhaltban, de egyáltalán nem mindegyikhez. Szóval lehet látni egyes régióknál ilyen irányú elmozdulást, de nem mondanám, hogy ez általános. Például a 16 tartományból eddig 12 biztosan kimarad a belügyminiszter úgynevezett mestertervének abból a részéből, hogy tranzit központokat hozzanak létre a menekültek kitoloncolása érdekében.

Sophie Claudet: Tudjuk, hogy hamarosan helyi választások is lesznek Bajorországban, és vélhetően ez is az oka, hogy a CSU ragaszkodott a menekültügyi szabályok szigorításához. Tartanak a szélsőjobboldali AFD-től, hogy esetleg nyernének a közelgő választáson. Apropó, AFD, továbbra is úgy nő a párt, mint korábban, néhány éve? Hol áll most? Különösen a migrációval kapcsolatban.

Raphael Bossong: Sajnos az AFD továbbra is erős, a választások előtti felmérésekben újra nőtt a támogatottsága. Közvélemény-kutatástól függően 15 és 20 százalék között állnak. Ez elég jelentős, de talán nem annyira különös, ha megnézzük a többi Európai országot, Hollandiát, Ausztriát és a többit – de jók az esélyeik, igen.

Sophie Claudet: Amit most Németország vagy Bajorország tesz a migrációval kapcsolatban, az nem sokban különbözik attól, amit más európai országok tesznek. Ami meglepő, az az, hogy úgy tűnik, az európai államok saját megoldást keresnek. Volt egy megállapodás júniusban uniós szinten is, de amikor migrációról van szó, a nemzeti érdek erősebb.

Raphael Bossong: Az uniós csúcson június végén kötött megállapodás halovány, és csak egy papír, túl sok kérdés megválaszolatlan még a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. Hosszú távon tehát az még probléma, hogy igazán senki sem bízik a közös elkötelezettségben, hogy valóban mindenki követni fog egy európai megoldást, és hogy lesz egy valódi gyakorlati egyezség, nem csak egy papír. Szóval igen, létezik egy olyan kísértés, hogy „egyedül kell megoldanunk”, és olyan országok, mint Magyarország, amely már régóta ezen az állásponton van, most azt mondják: látják, győztünk, mindenki minket követ, és sajnos eddig úgy tűnik, ebben igazuk is van. Remélem, kikeveredünk ebből, de most valóban sok ország számára erős a kísértés, hogy előbb a saját határaikat védjék, szigorítsák a törvényeiket, hogy kevésbé legyenek vonzó migrációs célpontok.

Sophie Claudet: Vannak olyan részei a júniusi uniós migrációs megállapodásnak, amelyeket még ki fognak dolgozni?

Raphael Bossong: Van két fontosabb javaslat, az egyik, hogy külső központokat hozzanak létre Európa szomszédainál. Nem hiszem, hogy ez menni fog, a szomszédos országok erre nem állnak készen. A másik egy olyan új rendszer létrehozása, amelyben szétosztanák a hajón Európába érkező menekülteket. Ez az, amit Olaszország akar igazán. És ez az, amit minél előbb meg kell oldani. Az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot, most arra van szükség, hogy öt-hat uniós tagállam összefogjon, hogy önkéntes alapon ez megvalósuljon. Ez az összefogás egyelőre nem látszik, de remélem, hogy lesz hozzá politikai akarat, mert szerintem erre a lépésre szükség van, hogy elkerüljünk egy újabb krízist ősszel.

Sophie Claudet: Vannak még olyan dolgok, amelyeket meg lehetne oldani uniós szinten?

Raphael Bossong: Igen, ez az, vagyis még a nyáron össze kell állnia ennek az 5-6 országból álló koalíciónak, hogy azokat a menekülteket, akik hajóval érkeznek, Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba, máshogyan osszák szét, mint eddig.