Mindezt egyetlen év alatt.
HIRDETÉSA németek fejenként 220,5 kilogramm csomagolóanyag-szemetet termelnek évente, ezzel európai viszonylatban a legtöbbet használják el - közölte a környezetvédelmi szövetségi hatóság.
A hatóság 2016-os adatok alapján állapította meg a 220,5 kilogrammos fejenkénti adagot, amely összesen 18,16 millió tonna hulladékot jelent. Ez a mennyiség 0,05 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A szemétbe került csomagolóanyagok fejenkénti mennyisége továbbra is jóval az európai átlag felett van, amely 167,3 kilogramm fejenként. A mennyiség csaknem fele, 47 százaléka írható magánemberek számlájára.
A környezetvédők számára a helyzet világos. "Túl sok csomagolóanyagot használunk el, ez egy szomorú csúcspozíció Európában" - mondta Maria Krautzberger, a környezetvédelmi szövetségi hatóság (UBA) elnöke. Mint kifejtette, a szemét a szükségtelen és a szükségtelenül nagy anyagigényű csomagolások nélkülözésével csökkenthető.
Európában a második helyen Luxemburg áll fejenként 211,9 kilogrammal 2015-ös adatok alapján. Írország a harmadik helyre került 209,1 kilogrammal. Az UBA szerint ezek az értékek nem változnak jelentősen egy év alatt.
A hatóság több okot is megjelölt, mi állhat a fokozott csomagoláshasználat mögött: jobban segítheti az adagolást, használható a biztonságosabb lezárás érdekében, az egyszemélyes háztartások kisebb porciókat vásárolnak. Emellett a fogyasztást növeli az online kereskedelem, valamint az elviteles fogyasztás népszerűvé válása is, hiszen az ételt és italt többnyire műanyagban, kartonban vagy hungarocellben viszik magukkal a fogyasztók.
A nyilvános viták egyik fő témája a műanyag: a magánemberek fejenkénti műanyag csomagolóanyag-szemét adagja 2016-ben minimális szinten esett vissza: fejenként 24,9 kilogrammra a 2015-ös 25 kilogrammhoz képest.
Ez azonban nem segít. "Nőtt a felhasznált üveg és alumíniumcsomagolás mennyisége, ami arra enged következtetni, hogy ez helyettesíti a műanyagot" - közölte az UBA. Az üveg és alumínium előállítása azonban nagyon energiaigényes. "A műanyag más csomagolóanyaggal való helyettesítése nem mindig átgondolt ökológiai szempontból" - véli Krautzberger.
Rolf Buschmann újrahasznosítási szakértő kifejtette: az üveg ökológiai szempontból csak a regionális forgalomban és a visszaválthatósági rendszerben egyenértékű, vagy jobb a műanyagnál.
A németországi csomagolóanyag-szemét több mint 70 százalékát 2016-ban újrahaszosították Az arányok azonban eltérőek: az üveg 85,5 százalékát, az alumínium 87,9 százalékát, a papír és karton 88,7 százalékát, az acél 92,1 százalékát, de a műanyagnak csak 49,7 százalékát és a fa mindössze 26 százalékát.
A német kormány reméli, hogy a 2019 januárjától életbe lépő új csomagolóanyag-törvény segít a helyzeten. Ekkor nemcsak a kötelező újrahasznosítási kvóták emelkednek: a licenszdíjat, amelyeket a termékek előállítói a csomagolásért és azok megsemmisítéséért fizetnek, az alapján fogják meghatározni, milyen könnyű vagy nehéz egy csomagolás újrahasznosítása.
A német hatóság jelentésében kiemelt egy fontos környezetvédelmi problémát, amely eddig nem sok figyelmet kapott: azon csomagolások problémáját, amelyek mágnest tartalmaznak. Bár ezek viszonylag ritkák, nyersanyag-politikai szempontból érdekes kérdést vetnek fel. A mágnesek ugyanis gyakran tartalmaznak neodímiumot, amelynek lebomlásakor radioaktív tórium és urán szabadul fel.
A neodímium a ritka földfémek közé tartozik. Ilyen mágneseket használnak a visszazárható bonbonos- és cigarettásdobozokon.
Az UBA szerint 2017-ben mintegy 4,5 tonna neodímium-tartalmú mágnes került a szemétbe a csomagolással, amelyből 1,5 tonna tiszta neodímium.