Több kényes téma szerepel a helsinki csúcs napirendjén: az orosz beavatkozás az amerikai elnökválasztásba, a szíriai polgárháború és Krím orosz megszállása.
HIRDETÉSDonald Trump amerikai elnök visszafogott elvárásokkal érkezett Helsinkibe a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó csúcstalálkozóra.
Kétségtelenül sok megbeszélni valójuk van, beleértve a kényes témát is: az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
– Semmire sem számítok. Őszintén szólva nincsenek elvárásaim. Jó dolog jóban lenni Oroszországgal, de nem biztos, hogy mi erre törekszünk – nyilatkozta Donald Trump, amerikai elnök helsinki útja előtt.
Az is felmerült: vajon kérni fogja-e azoknak az orosz kémeknek a kiadatását, akik állítólag feltörték a Demokrata Párt számítógépeit.
– Talán igen. Nem gondoltam még végig, de nyilván szóba kerül. De az is biztos, hogy a demokratáknak is szégyellniük kell magukat, amiért hagyták, hogy meghekkeljék őket – mondta Trump.
A válasz tehát inkább a nem.
A két vezető most fog harmadszor találkozni. Putyin csapata Trumpot tárgyalásra kész partnernek tartja. Egyesek szerint azonban többet fog adni, mint kapni.
A napirendben szereplő kérdések egyike Szíria. Bassár el-Aszad győzelme a hét éves polgárháború végén nem kis részben Putyinnak tulajdonítható.
– Trump tulajdonképpen csak két dolgot akar Szíriában: az Iszlám Állam leverését, és Irán kizárását a témából. Nem igazán fogja zavarni, ha Aszad ellenőrzése alatt marad az ország – véli Alekszander Baunov, a Carnegie elemzője.
A következő forró téma Ukrajna. Az amerikaiak azt mondták: sosem fogják elismerni a Krím-félsziget megszállását, de lehet, hogy Trump másként gondolja? Szerinte ugyanis akár Moszkvához is tartozhat, hisz az emberek többsége oroszul beszél.
A csúcsértekezlet legfeljebb négy órán át fog tartani – de ez épp elég lesz Trump és Putyin ellenzőinek arra, hogy kifejtsék érzéseiket.
Ha felmerül is más téma, Trump tartani fogja magát saját diplomáciai szabályához. Abban hisz, hogy a viták szemtől-szembe oldhatók meg.