rendkívüli hír

rendkívüli hír

A Starbucks vezére végleg elköszön

Éppen ezt olvassa:

A Starbucks vezére végleg elköszön

A Starbucks vezére végleg elköszön
Betűméret Aa Aa

Megmaradt posztjáról, az igazgatótanács vezetéséről is lemond a Starbucks vezére, Howard Schultz, aki vezérigazgatói kinevezését már tavaly visszaadta.

Azt rebesgetik róla, hogy az Egyesült Államok elnöke akar lenni, de ő maga erről most nem beszélt, csak annyit mondott, hogy a hazáját akarja szolgálni.

Schultzot szélsőséges liberálisként tartják számon az amerikaiak, és nézeteit sem a vendégek, sem a Starbucks alkalmazottai nem díjazzák.

A cég kötelező tréningje, amellyel a feketék pártját fogta és a menekültek melletti kiállása is sokba került a kávézóláncnak.

Howard Schultz 64 éves - 36 év után távozik a Starbuckstól. A cégnek belépésekor 11 üzlete volt, ma pedig 77 országban összesen 28 ezer kávézója van.

Magánvagyonát csaknem 3 milliárd dollárra becsülik.

Schultz tervei között első helyen szerepel, hogy több időt tölt majd családjával, és talán egy könyvet is ír. Jól értesültek szerint emellett indulni fog a 2020-as elnökválasztáson.

Először Schultz ment a Starbuckshoz....

Howard Schultz egy szegény New York-i zsidó családban született 1953 nyarán, két testvérével nőtt fel Brooklynban. Mint sorstársai általában, ő is a sporttól remélt kiugrási lehetőséget. Nem hiába - sportösztöndíjasként lett a Nothern Michigan University hallgatója. Családjában ő volt az első, aki egyetemet végzett: kommunikációt tanult, 1975-ben diplomázott.

Első munkahelye a Xeroxnál volt, majd egy svéd, háztartási gépeket gyártó céghez került, az amerikai részleget vezette. A Starbucks a Hammarplast ügyfele volt, Schultz így járt ott először. Nem értette, miért rendelnek olyan sokat egy bizonyos fajta szűrőből, ezért személyesen kereste fel őket. Az, amit látott, lenyűgözte. A Starbucks - akkoriban még szokatlan módon - rengeteg mindent tudott a kávéról, és nagyon sok energiát fektetett abba, hogy tudását át is ültesse a gyakorlatba. Schultz egy éven belül elérte, hogy felvegyék, marketingigazgató lett. Egy olaszországi körútja után nagyívű tervet tett a tulajdonosok asztalára arról, hogyan kellene meghonosítaniuk az olasz kávézókultúrát. A pilot sikeres volt, a tulajdonosok mégis úgy döntöttek, hogy nem akarnak vendéglátással foglalkozni. Schultz őrjöngött, és felmondott 1985-ben.

Aztán a Starbucks ment Schultzhoz...

Schultz baráti segítséggel megnyitotta első saját kávézóját Il Giornale néven 1986-ban, és elég hamar sikerre is vitte. Fagylaltot is árult, üzleteiben volt egy kis leülős rész, és a hangulat kedvéért olasz operák szóltak a háttérben.

Két évvel később megkeresték őt a Starbucks tulajdonosai azzal, hogy nem akarná-e megvenni a Starbucks-hálózatot, nekik ugyanis másik üzletláncukkal volnának terveik. Schultz 3.8 millió dollárt fizetett nekik, és saját kávézóit is átnevezte: az Il Giornale eltűnt a piacról, maradt a Starbucks.

Az ezredfordulóig ügyvezetőként irányította a céget, és meghódította az egész Egyesült Államokat. A rákövetkező nyolc évben a nemzetközi terjeszkedést irányította, majd újra a cég élére állt, hogy ne csak az új üzletek prosperáljanak, hanem a régiek is meg tudják tartani pozíciójukat. Elbocsátások, üzletbezárások, a menedzsment átalakítása következett. Egy időre az összes amerikai egységüket bezárta, hogy az alkalmazottaknak legyen módjuk megtanulni, hogyan kell igazán jó olasz presszókávét főzni.

Schultz elérte, amit akart. A Starbucks visszanyerte korábbi népszerűségét, ezzel együtt piaci szerepét is.

Jó házasság, rendes gyerekek....

Schultz 1982-ben nősült, egy lánya és egy fia született.

Feleségével két alapítványt tettek még 1996-ban. Az egyik kallódó fiatalok munkavállalását segíti, a másik leszerelt katonák társadalmi beilleszkedését támogatja. Számtalan díj és kitüntetés birtokosa.

A Starbuckshoz fűződő sikereiről és küzdelmeiről két könyv is született, mindkettőnek társszerzője.

A sport is az élete része maradt, kosárlabdában utazott - övé volt egy ideig a Seattle SuperSonics és "kistestvére", a Seattle Storm. Ehhez nem igazán értett, úgyhogy 2006-ban kiszállt. A SuperSonics átkerült Oklahoma Citybe, amiért Schultz kapott hideget-meleget, hiába mondta, hogy a szerződést, amelyet kötött, az új tulajdonosok megszegték. Pereskedett is velük emiatt, de aztán Seattle városának sikerült megállapodnia a befektetőkkel, akik visszavitték a csapatot.