Ulánbátorban akkora a légszennyezettség, hogy januárban az egészségügyi határérték 133-szorosát mérték.
HIRDETÉSA mongol főváros, Ulánbátor a leglégszennyezettebb város az UNICEF 2016-os adatai szerint - letaszítva ezzel a trónról a szintén durván szennyezett levegőjű Új-Delhit és Pekinget is. A jelentés, mely azonnali lépseket sürget, felhívja rá a figyelmet: a szennyezettség a terhes nőkre és kisgyerekekre a legártalmasabb, írja az AFP.
A város lakosai úgynevezett "oxigénkoktélokkal" és "tüdőtisztító" teákkal próbálnak védekezni az extrém szennyezett levegő hatásai ellen, miközben semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy ezeknek akár a legapróbb jótékony hatása is lenne.
A város nyomornegyedeiben élők széntüzelésű kályhái, melyek elengedhetetlenek a mindennapi főzéshez és fűtéshez a világ leghidegebb fővárosában, ahol a hőmérséklet sokszor -40 fokra is lesüllyed, nagyban hozzájárulnak az irtózatos légszennyezettség kialakulásához. Az erőművek és a közlekedési járművek már csak fokozzák az amúgy is toxikus elegyet.
2018. január 30-án a légszennyezettség 133-szor magasabb volt, mint a WHO által még biztonságosnak minősített érték. Az UNICEF szerint a légúti fertőzések megháromszorozódtak, a tüdőgyulladás pedig a 2. leggyakoribb halálozási ok az öt év alatti gyerekek között. Az aggódó szülők természetesen megpróbáltak nyomást gyakorolni a kormányra, de nem jártak sok sikerrel.
Van, aki pénzt húz belőle
Eközben egyeseknek nagyon is jól jön a szennyezett levegő: az oxigénkoktélok értékesítői például jó keresnek a válságon. "Igyon csak egy oxigén-koktélt naponta, és máris olyan, mintha 3 órán át sétált volna egy buja erdőben" - hirdetik óriásplakátok városszerte. A kék fém italosdobozokban árusított oxigén "Az élet levegő" felirattal már 2 dollárért kapható, és azt ígéri, hogy egy pohár gyümölcslevet "habos, édes oxigénkoktéllá" változtat, miután egy speciális rendszeren keresztül az italunkba juttatjuk a konzerv tartalmát.
Boltokban és patikákban eközben kávéautomatákra hasonlító oxigénautómatákat találni, melyek a gyümölcslevet oxigéndússá változtatják már egy dollárért is. A terhes nők természetesen a legnagyobb fogyasztói az orosz terméknek, sokak egyenesen orvosi utasításra fogyasztják. Egy háromgyerekes anya szerint a gyógyszerek ára, melyeket minden télen úgy vesznek, mint a cukrot, és a légtisztító, melyet otthonra szereznek be, hogy legalább a lakásbna friss levegőt szívjanak a gyerekei, őrületes összegeket emésztenek fel.
A szálló porban megtalálható PM2.5-ös részecske aránya, mely mélyen a tüdő szöveteibe épül be, és szinte lehetetlen onnan kiüríteni, 75 mikrogramm/köbméter volt tavaly, ami háromszor nagyobb, mint a WHO által 24 órás időtávra ajánlott legmagasabb érték. A légszennyezettség pedig asztmához, hörgőgyulladáshoz és más, hosszútávú légúti betegségek kialakulásához vezethet.
Sokan tüdőtisztító teákkal veszik fel a harcot ez ellen - az egyik legismertebb ilyen tea forgalmazója elmondta, hogy a téli csúcsidőszakban 20-ról 30 százalékra nő az eladásuk - miközben semmilyen egészségügyi tanulmány nem bizonyítja, hogy ezek a teák bármit is használnának.
A politikusok és a kormány csak megkerülik a valódi problémát
A politikusok eközben nem, vagy csak nagyon keveset segítenek a problémán: a megoldást nem a nyomornegyedek vagy a szennyező kályhák felszámolásában esetleges támogatásában látják, hanem a "tiszta szén" égetésében.
A Parents Against Smog nevű civilszervezet számításai szerint a kormánynak legalább 200 ezer, nyomornegyedben élőnek kéne, hogy támogatást adjon kölcsön formájában, hogy jobb szigetelést és korszerűbb fűtési technikát, vagy legalább tisztább tüzelésű kályhákat szerezhessenek be. A nyomornegyedek felszámolása szintén segítene a problémán.
2008 és 2016 között a mongol kormány saját bevallása szerint 120 millió dollárt költött a légszennyezettség elleni harcra, mely összeg fele külföldi segélyekből és felajánlásokból származott. A pénz egy részét arra használták fel, hogy kevésbé szennyező fűtőegységeket adjanak a nyomornegyedben élőknek. 1,6 millió dollár értékben osztottak levegőtisztítókat az iskoláknak tavaly, a légtisztító-gyártóknak pedig adókedvezményt adnak. Non-profit szervezetek eközben szmogvédő maszkot és légtisztítókat adtak óvodáknak, iskoláknak és kórházaknak, olyanoknak, melyek a város legszennyezettebb részeiben találhatóak.
De a légtisztítók szerintük csak tüneti kezelést nyújtanak, a valódi megoldás a szennyezés felszámolása lenne.