rendkívüli hír

rendkívüli hír

Városaink egyre több hőt termelnek

Éppen ezt olvassa:

Városaink egyre több hőt termelnek

Betűméret Aa Aa

Városaink egyre több hőt termelnek. Az épületek, a légkondicionáló berendezések, a közlekedés, az ipari tevékenység mind-mind hőtermeléssel jár. A sűrűn lakott térségek annyira megemelik az adott hely hőmérsékletét, ami felborítja a környezeti egyensúlyt, és az ott élők egészségére is hatással lehet. Eljött az idő, hogy környezetbarát, hosszú távon fenntartható településeket alakítsunk ki. Ezt célozza az Urban Fluxes nevű projekt.

Már régóta adósa az ember a természetnek, az utolsó pillanatokban küzdünk a klímaváltozással. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 70 százaléka városokban fog élni. Vagyis a mainál sokkal fontosabbá válik a környezetbarát urbanisztika.
Nektariosz Kriszulakisz, fizikus:

„Az Urban Fluxes projekt nagyon fontos, mert a műholdas távérzékelés adatainak köszönhetően már képesek vagyunk energetikai kalkulációkra. Egyértelműen látszik az adatokból, hogy hol mekkora a települések hőleadása, sőt még az is egyértelműsíthető, hogy milyen tevékenység okozza az anomáliát.”

A déli görög sziget, Kréta fővárosában felszíni meteorológiai mérőállomások segítik a monitorozást. Irakliónban több érzékelőpont is üzemel. Sztavrosz Sztagakisz, biológus:

„A mérőállomásokon rögzített adatok az interneten keresztül érkeznek a központba, így valós idejű képet alkothatunk a város hőtermeléséről. A felszínen mért értékeket összevetjük a műholdas megfigyelés adataival, így teljes képet kapunk.”

A távérzékelésben történő adatszerzést a projekt elején az igazán kiterejedt és zsúfolt metropoliszok egyikében, Londonban is tesztelték, továbbá a fenntartható fűtésrendszeréről híres svájci Baselben.

„A hagyományos meteorológiai állomások adatai továbbra is értékesek: mérik a szél erősségét, irányát, a hőmérsékletet és a páratartalmat.”

Az Urban Fluxes projekt igyekszik a városok energiahatékonysági problémáit a részletek szintjén vizsgálni, hogy kiderüljön, mik azok a tényezők, amik miatt nagyobb hőt adnak le a települések, mint a lehetséges minimum. Zina Mitraka, matematikus:

„A távérzékelési adatokhoz a Kopernikusz-program segítségével jutunk. A műholdak megfigyelései pontosan mutatják a földfelszín pontjainak hőmérsékletét. A Sentinel-2 és Sentinel-3 műholdak segítségével egy nap több érzékelés is lehetséges.”

A városok melegedése sokkal gyorsabban zajlik, mint a globális felmelegedés. Az egyes ember józan ítélőképességén és erkölcsén múlik, hogy mennyire pazarló egy város.
Nektariosz Tavernakisz, a molekuláris biológia professzora:

„Ez a kutatás jobb lehetőséget ad számunkra, hogy a városi hőtermelés jelentette kihívással hatékonyan küzdjünk meg. A dél-európai és mediterrán városokat a légkondicionálás miatt ez különösen érinti.”

A hőtermelés okának és forrásainak analizálása minden városban hasonlóan történhet.

„Hogyan segítheti ez a kutatás a városi életminőség javítását?”

„A projekt eredménye, hogy a városokon belül térben és időben is kirajzolódnak az anomáliák, egyértelműen megmutatva, hogy milyen változtatásokra van szükség. Ilyen lehet a bioklimatikus rekonstrukció, azaz zöld felületekkel helyreállítani az egyensúlyt.”

A tanulmányok önmagukban keveset érnek, a városi közösségeknek és helyhatóságoknak nagy szerepe van abban, hogy a felmelegedéssel megbirkózzanak a települések.

Még több futuris