rendkívüli hír

rendkívüli hír

Először Budapesten az Olasz nő Algírban

Éppen ezt olvassa:

Először Budapesten az Olasz nő Algírban

Betűméret Aa Aa

Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája kétszáz éves, idehaza most láthatjuk először.

Gioachino Rossini egyik legtöbbet játszott vígoperája Szabó Máté rendezésében november 18-tól látható az Erkel Színházban. A felhőtlen szórakoztatás céljával született, orientalista környezetbe helyezett, mégis ízig-vérig olasz szabadulás-történet fókuszában a nemek és kultúrák harca áll.

Villámgyorsan született

Az alig egy hónap alatt komponált mű premierjére 1813-ban, a velencei San Benedetto Operaházban került sor. A szövegkönyvet Angelo Anelli jegyzi, aki saját, 1808-ban a milánói Scalában bemutatott, Luigi Mosca azonos című zenedrámájához írt librettóját dolgozta át az akkor huszonegy éves Rossini javaslatára.

A fiatal zeneszerző kirobbanóan sziporkázó muzsikájában a vígoperai műfaj zenei stílusjegyeinek egész arzenálját vonultatja fel, és tökéletes érzékkel használja a commedia dell’artéból jól ismert karaktereket és fordulatokat is.

Hamar népszerű lett, később mégis elfelejtették

A darab a velencei premier után azonnal meghódította Itália és Európa fontosabb városait, 1819-ben már a Pesti Nemzeti Színház is repertoárjára tűzte. Az Olasz nő később kikopott a nemzetközi repertoárból, míg a II. világháború után vissza nem szerezte megérdemelt helyét a dalszínházak műsorán.

Hazánkban a hetvenes években rádiófelvétel, 2008-ban pedig független egynyári produkció is készült belőle, de a mostani premieren lesz látható Magyarországon először operaházi keretek között.

A libretto igaz történeten alapul

1805-ben algíri kalózok elraboltak egy milánói hölgyet, Antonietta Frapolli-Suinit, aki Mustafà-ibn-Ibrahim bej háremébe került, míg végül vissza nem sikerült jutnia Itáliába. Az operában Isabellának hívják az olasz nőt, aki fogságba esik, de eszessége által kiszabadul, és fogvatartója, Musztafa bej megbűnhődik.

A mostani produkció rendezője a Nádasdy Kálmán- és Déryné-díjas Szabó Máté, akinek nevéhez 2000 óta közel hatvan prózai és zenés színházi darab bemutatója fűződik. Koncepciója szerint „ez a história inkább a férfiakat készteti szembenézésre magukkal, az előadás pedig céljaink szerint az egészségtelen férfidominanciával szembeni kritika lesz”.

Déli, mediterrán verőfény

A díszletek Cziegler Balázs munkája nyomán egy olaszmániás észak-afrikai férfi otthonát jelenítik meg, kihangsúlyozva egy, a déli mediterrán világ verőfényében megjelenő sziluettet, míg a jelmeztervező, Füzér Anni valós viseleteket álmodott színpadra.

Az Opera Zenekarát és Énekkarát Francesco Lanzillotta, a pármai Filarmonica Arturo Toscanini zenekar első karmestere vezényli. Isabellát a kiváló mezzoszoprán, Mester Viktória és az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíjasa, Vörös Szilvia kelti életre, míg kedvesét, Lindorót az ausztrál Alasdair Kent és a görög születésű Vassilis Kavayas formálja meg, Musztafát pedig Palerdi András és Bakonyi Marcell alakítja. A további szerepekben Sáfár Orsolya és Szemere Zita, Balga Gabriella és Simon Krisztina, Bruno Taddia és Cseh Antal, valamin Dobák Attila hallható.

További információk az Operaház oldalán.