rendkívüli hír

rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lebegő világok a lyoni Kortárs Képzőművészeti Biennálén


Cult

Lebegő világok a lyoni Kortárs Képzőművészeti Biennálén

Lebegő világok – ez a témája a Lyoni Kortárs Képzőművészeti Biennálénak. Számos kiállított munka az illékonyság, a mozgás, az idő fogalmaival operálva igyekszik tágítani a befogadó érzékelésének határait, alakítani a modern világról alkotott képet.

A kiállító művészekben közös, hogy mindannyian kitágítják a műtárgy definícióját – mondta a kiállítás vendégkurátora, Emma Lavigne. – A műtárgy ma már nem statikus dolog, lehet egy szélben lebegő szövetdarab, lehet egy zenei opusz, lehet egy erdő része, ami modern szoborként jelenik meg – vagyis olyan művészek jelnnek meg a biennálén, akik újradefiniálják a művészetet.

A Párizsban élő osztrák Susanna Fritscher egy hanginstallációt készített forgó műanyag hengerekkel. A megnyitón Eva Reiter kortárs zeneszerző ezek változó hangjára improvizált.

- Talán nem is egy gondolat kifejeződéséről van szó, inkább arról, hogy létrehoz valamit a térben, ami először nem hallatszik. Amikor viszont felerősödik a hang, az megváltoztatja azt, ahogy az emberek a teret érzékelik – mondta Fritscher.

Az argentín konceptualista művész és emberi jogi aktivista Marcelo Brodsky a fotót keveri a festészettel, témája pedig az 1968-as francia diáktüntetések, amelyek politikai és kulturális szempontból is meghatározták egy korszak gondolkodását.

- Szerintem a hatvannyolcas eszmék mindannyiunkra hatással voltak, inspirálták a következő generációk jövőképét – mondta Brodsky. – Akkor azt hittük, a jövő sokkal szebb lesz, amiben ma már nem vagyunk olyan biztosak.

Ari Benjamin Meyers amerikai zeneszerző és a karmester Berlinben él és dolgozik. Rockenekart verbuvált képzőművész-hallgatókból, a biennálé alatt próbálnak, a végén fellépnek, azután nyom nélkül feloszlanak.

- A valóság és a hamisság fogalmáról van szó – magyarázta a dolog értelmét Meyers. – Egyrészt tényleg ők játszanak, egy valódi zenekar tehát. Ugyanakkor ez egy kitalált zenekar, illetve a kettő között félúton, egy ideig valódi, de itt egy történetről van szó, amit elmesélünk, egy együttesről, aminek a neve Művészet.

Julien Creuzet vizuális művész és költő, Martinique-on nőtt fel, Párizsban dolgozik. A Biennálén kiállított munkájában a szobrászat, az installáció és a szöveges intervenció keveredik, az egész a saját martinique-i tapasztalatairól, illetve Martinique és Európa kapcsolatáról szól.

- Sok olyan tárgyat lehet itt látni, amely a világ összetettségét szimbolizálja: a migrációhoz, a háborúhoz, az éhínséghez, a gyarmatosításhoz, annak felszámolásához, majd az újragyarmatosításhoz való viszonyunkat – magyarázta műveit Creuzet. – Ezek mind részei annak a világnak, amiben élünk.

A januárig tartó Biennálén 23 ország több mint 80 művészének munkáit láthatja a nagyérdemű Lyon kiállítótermeiben, a párizsi Pompidou-központ által kölcsönadott XX. századi klasszikus darabokkal egyetemben.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Irodai séf az internet új sztárja

Cult

Irodai séf az internet új sztárja