A norvég fjordoktól a sarkkörön át - egy nemzetközi expedícióval egy egyszerű létforma nyomába eredünk, amely összetett szerepet játszik az óceáni ökoszisztémában.
A “G.O.Sars”: a világ egyik legfejlettebb kutatóhajója a maga nemében. Három hétig ez az otthona a SponGES projekt európai kutatócsoportjának, amelynek tagjai a mélytengeri szivacsokat tanulmányozzák, különös tekintettel arra, milyen szerepet játszanak az óceán hulladékának újrahasznosításában. A csoport egy távirányítású tengeralattjáróval gyűjt szivacsmintákat több kilométer mélyen, a tengerfenéken.
- Viszonylag alapos tudással rendelkezünk a sekély vizekben élő szivacsokról, illetve ezek szerepéről pédául a korallzátonyok ökoszisztémájában. De a mélytenger ilyen értelemben tbbé-kevésbé szűz terület. Van elképzelésünk, hol találunk ott szivacsokat, hányfélét találunk, satöbbi, de a szerepük meglehetősen homályos számunkra – magyarázta a Futurisnak Hans Tore Rapp, a projekt koordinátora.
A kutatók éjjel-nappal dolgoznak. Amint a robot-tengeralattjáró visszatér, a tudósok óvatosan a fedélzeti laborba viszik a mintákat. A példányok egy részét későbbi tanulmányozásra félreteszik, a szivacsok ugyanis értékes összetevőket tartalmazhatnak a kozmetikai- és a gyógyszeripar számára. Segíthetnek akár a rák elleni küzdelemben is.
- Számos faj esetében kiderült, hogy antibakteriális, gombaölő vagy rákellenes tulajdonságai vannak. Erről a konkrét fajról viszont semmit sem tudunk, ezért részletesen tanulmányozni fogjuk – mutatott egy szivacsot Vasziliki Kucoveli, a londoni Natural History Museum tengerbiológusa.
Más szivacsokat különleges tartályokban életben tartanak, hogy tanulmányozzák az anyagcsere-folyamataikat. A szivacsok átszűrik és tisztítják a tengervizet, valamint értékes tápanyagokat szolgáltatnak más tengeri élőlények számára. Ebben a kísérletben az tudósok azt vizsgálják, hogy egy adott szivacsfaj mennyi baktériumot és más szennyező anyagot képes kiszűrni.
A cél a óceán élővilágának védelme – egy fontos szerepet ellátó, sérülékeny vízi létforma védelmén keresztül.
- A kísérlet azt mutatja meg, mennyire fontosak a szivacsok az óceán számára – mondta Martijn Bart tengerbiológus. – Mert ha látjuk, mi az, amit kivonnak a vízből, akkor meg lehet mondani, hogy ha a szivacsok eltűnnek, mennyi és milyen szennyeződés halmozódna fel az óceánban máshol.
Számos új szivacsfaj került a kutatók elé. Az emberiség már eddig is mintegy nyolcezer szivacsfajt ismert, a pár centiméterestől a méteresekig, de akár kétszer ennyi várhat felfedezésre. Ugyanígy tisztázásra vár az is, milyen szerepet játszanak pontosan ezek a lények az óceáni ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.
What share of existing #sponge species has so far been discovered? The
DeepSea_Sponges</a> led by <a href="https://twitter.com/UiB">UiB'sHansToreRapp</a> just found some new ones <a href="https://t.co/sRTXfsPuEp">pic.twitter.com/sRTXfsPuEp</a></p>— Denis Loctier (Loctier) 2017. július 26.
Az európai kutatási projekt koordinátora is az előttük álló feladat nagyságát hangsúlyozza.
- A mi projektünk csak az Atlanti-óceán északi részére összpontosít – mondta Hans Tore Rapp. – Ez egy nagy óceán, de az egész Földhöz képest elég kicsi, nem? Vagyis hiába fektetünk ebbe a projektbe rengeteg munkát, még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk. Sok alapvető kutatást kell még elvégezni. Ez drága, időigényes, de meg kell csinálni.
A Föld felületének több mint hetven százaléka óceán, amelyben félmilliárd éve élnek szivacsok. Ezeknek az érzékeny élőlényeknek a jobb megértésével az egyre törékenyebb, egyre szennyezettebb óceáni ökoszisztéma megóvásához is hozzájárulhatunk.