NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

2030-ra teszik az első emberes Mars-küldetést

2030-ra teszik az első emberes Mars-küldetést
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Párizsi Nemzetközi Légiszalonon a Space az amerikai és az európai űrügynökség vezetőjével is készített interjút.

HIRDETÉS

A Párizsi Nemzetközi Légiszalon az űripar szakmai találkozója. Idén az Euronews is ott volt Le Bourget-ban, találkoztunk a Nemzetközi Űrállomásról frissen visszatért Thomas Pesquet-vel, a Space házigazdája, Jeremy Wilks beszélt az európai és az amerikai állami űrügynökség, az ESA és a NASA vezetőivel is.

A kormányzati űrügynökségeken túl a magánszektor is fontos bejelentéseket tesz ilyenkor.

Az Ariane-csoport bemutatta, hogyan állnak az új rakétájukkal, illetve bejelentették, hogy 2030-ra szeretnének egy újrahasznosítható kilövőrakétát építeni.

Az olasz Avio három kilövésre írt alá szerződést a Vega rakéta új verziójával.

A Thales Alenia Space a nagy magasságban repülő automata Sztratobusz-koncepcióját ismertette, amelyet műhold-helyettesítő eszköznek szánnak.

Hiányzik a lebegés

Az űrhajós majdnem akkora tömeget vonzott, mint a francia elnök, Emmanuel Macron. Ez volt Pesquet visszatérése óta az első megjelenése egy nagy nyilvános eseményen. Még a rehabilitációs fázisban van, a hosszú űrbeli tartózkodás során az izom- és a csonttömegéből is sokat veszít az ember.

Euronews: - Thomas, visszatért, újra itt van köztünk. Hogy érzi magát, fizikailag és érzelmileg?

Thomas Pesquet: – Nagyszerűen. A visszatérés kezdetben nehéz, de néhány óra után az ember gyorsan elkezd alkalmazkodni. Elképesztő, hogy az emberi test milyen jól idomul az űrbeli életkörülményekhez, azután megint a földiekhez.

- Hiányzik a lebegés? Mert az fantasztikusnak tűnik, a képeket nézve.

Thomas Pesquet: – Igen, hiányzik a lebegés, mert annyira könnyű. Az űrben lenni, olyan, mintha szuperképességeid lennének. Repkedhetsz, lebeghetsz, nehéz terheket mozgathatsz meg egyetlen ujjal, és amikor visszatérsz a Földre, elveszted a szuperképességeidet.

- Beszélgessünk azokról a kutatásokról, amelyeket ott fent folytatott, mert főleg ezért ment fel. Volt olyan kísérlet, ami valamiért nagyon szeretett?

Thomas Pesquet: – Több is volt, amit szerettem, és ezek közül az egyik a legfájdalmasabb is volt. A lehető legkeményebben neki kellett támaszkodnom egy motornak, amely mérte az erőkifejtést és az izmok nyomatékát.

- Most tért vissza egy fél éves űrutazás után. A Mars-utazás, amiről annyi szó esik, legalább egy év. Fel lenne készülve arra, hogy ezt megtegye?

Thomas Pesquet: – Szerintem meg lehet csinálni. A visszatérés a nehéz része. Amikor visszatértem a Földre, pár órán keresztül a gravitáció miatt egyáltalán semmit sem tudtam csinálni. Amikor odaérsz a Marsra, nyilván fel kell készülnöd minden eshetőségre, gyakorlatilag egész úton edzeni kell. Pszichológiailag is fel kell készülni, mert teljesen szem elől téveszted a Földet. Az Űrállomás a Föld körül kering, ott az ember nincs távol az otthonától. Egy Mars-misszió teljesen más lesz, az embereknek fejben is alaposan fel kell készülniük.

2022-ben újra emberes repülés lesz a Hold körül

Lehet, hogy a párizsi légiszalonon nem mindenkinek a marsraszálláson jár az esze, de az űripar szereplőinek ez a közös céljuk. Az ESA és a NASA is marsjárót küld oda 2020-ban. A NASA igazgatója is emiatt jött Párizsba tárgyalni.

Euronews: - A NASA sokat beszél a Mars-utazásról, arról, hogy idővel embert is küldhetünk oda. Ugyanakkor a marsjáró-program szép sikereket ért el, miért nem maradunk ennél? Biztonságosabb, mint embert küldeni.

Robert Lightfoot: – Marsjárókra és emberekre is szükség van. A marsjárók felderítést végeznek. Arra kellenek, hogy amikor embert viszünk oda, fel legyünk készülve. Felfedezés szempontjából a cél az, hogy embert vigyünk oda, a mélyűr meghódítása bele van kódolva a DNS-ünkbe.

- Mikor megy ember a Marsra?

HIRDETÉS

Robert Lightfoot: – A 2030-as években embereket akarunk juttatni a Mars közelébe. Sokat kell dolgozni a technológián, többféle rendszert is meg kell építenünk. Ez az egyik dolog, amiről beszélgetünk most a partnereinkkel, hogy ki, milyen készségeket, kapacitásokat tud hozzátenni ehhez az utazáshoz. A Földhöz viszonylag közel, a Hold körül fogjuk tesztelni a Mars-utazáshoz szükséges rendszereket.

- A Hold megkerülésével kapcsolatban – az Orion kapszuláról van szó, nem? Mikor lesz az első emberes repülés a Hold körül?

Robert Lightfoot: – Most azt gondoljuk, hogy 2022-ben. legalábbis ez a cél. 2019-ben lesz egy ember nélküli küldetés, ami szintén izgalmas lesz. Már most nagyon jó az együttműködés a partnereinkkel, de még jobb lesz ezután a küldetés után.

A brexit az űrutazást nem érinti

Az űrügynökségek közti együttműködés nélkül nincsenek nagy küldetések, ez viszont azt jelenti, hogy a politika is képbe kerül. Az ESA igazgatóját, Jan Wörnert arról kérdeztük, hogyan hat a terveikre a brexit.

Jan Wörner: – Ez az Európai Unió és az Egyesült Királyság ügye. Az Európai Űrügynökség egy kormányközi szervezet, ezért ebből az ügyből kimaradunk. Európa nem egyenlő az Európai Unióval, az uniónak szüksége van
a britekre és a briteknek az unióra, én abban reménykedem, hogy találnak kielégítő megoldást.

HIRDETÉS

- Mi a helyzet a cégekkel, amelyek az Egyesült Királyságban működnek? Új telephelyeket kell létrehozniuk a kontinensen?

Jan Wörner: – Erre nem tudom választ, annyit tudok mondani, hogy az ESA ezt senkitől sem követeli meg. AZ ESÁ-nak Svájc és Norvégia is tagja, holott az uniónak nem, tudjuk ezt kezelni.

- Ön a Space 4.0 koncepciót népszerűsíti itt, a párizsi Légi Szalonon. Mit mondanak önnek a hétköznapi emberek az űrkutatásról, ők mit szeretnének?

Jan Wörner: – Nagyon érdekes dolog, ha megkérdezzük az embereket az űrről, az mindenkit inspirál. és számomra az is érdekes, hogy nagyon világosan látják, hogy milyen pozitív hatással van az életükre az űrbeli tevékenység.

- Mit kérdeznek öntől, milyen küldetéseket szeretnének?

HIRDETÉS

Jan Wörner: – Sokszor kérnek tőlünk kockázatos küldetéseket. Hogy jussunk el más bolygókra, mint az Exomars program, vagy egy üstökösre, az ilyen küldetéseket imádják az emberek. Azt is mondják, hogy az űrkutatás ihlető hatással van rájuk, a hatására másként gondolkodnak a jövőről, az űrkutatás így már nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem társadalmi ügy is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az űrkutatás legendái: Alexej Leonov

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában