rendkívüli hír

rendkívüli hír

OECD-főtitkár: "Megéri a bolygóba fektetni"

Angel Gurriával, a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD főtitkárával Olekszandra Vakulina készített interjút.

Éppen ezt olvassa:

OECD-főtitkár: "Megéri a bolygóba fektetni"

Betűméret Aa Aa

Angel Gurriával, a Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD főtitkárával Olekszandra Vakulina készített interjút.

Euronews: - Pár nappal ezelőtt Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Milyen előrelátható gazdasági hatásai lehetnek a döntésnek?

Ángel Gurria: – Ez egy több generáción átívelő probléma. Meg vagyunk győződve arról, hogy az Egyesült Államokban a kibocsátás így is csökkenni fog, mert megvan már az ehhez szükséges kultúra, és a technológiai fejlődés miatt a megújuló energiaforrások előbb-utóbb olcsóbbak lesznek, mint a fosszilis energiahordozók.

- Ön szerint lehetséges, hogy Donald Trump meggondolja magát?

- Most adtunk ki egy fontos tanulmányt “Befektetés a klímába, befektetés a növekedésbe” címmel.

- A döntés után?

- Nem, kicsivel előtte. Talán nem elég sokkal előtte, hogy hatással legyen a döntésre. De ebben bebizonyítjuk, hogy jó üzlet a klímába, a környezetvédelembe, a bolygóba fektetni.

Jogos igény, ha valaki jobb szerződési feltételeket akar


- Trump elnök azt is mondta, hogy hamarosan több kereskedelmi szerződést is újra akarnak tárgyalni. Hogyan hat ez az Egyesült Államok helyzetére és a globális befolyására?

- Azt gondolom, hogy ha valaki kedvezőbb kereskedelmi feltételeket akar, az legitim igény, egy vezetőnek kötelessége, hogy az országának kedvezőbb feltételeket próbáljon elérni.

Úgy érzem, mindannyian támogatjuk az igazságos szabadkereskedelmet – abban az értelemben, hogy ne legyenek piactorzító hatások, rejtett állami támogatások, protekcionizmus, trükközés a devizaárfolyamokkal satöbbi, mind egyetértünk ezekkel az elvekkel.

De ezen túl ott van a termelékenység és a versenyképesség kérdése, mint közgazdasági alapvetés. Ezeket az erőket engedni kell szabadon megnyilatkozni.

Például én mexikói állampolgár vagyok. Most kezdődik el egy eljárás, aminek a célja az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA újratárgyalása. Bizonyos értelemben a NAFTÁ-t már újratárgyalták, mert a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Egyezményben (TPP) Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok új, modern és továbbfejlesztett játékszabályokat fogadott el.

Ez egy olyan költség, amit nem lett volna muszáj kifizetni


- Lássuk a Csendes-óceán túlpartját. Van még egy ország amelynek jópár szerződést újra kell tárgyalnia, az Egyesült Királyság. London, úgy tűnik, elég nyugodt a brexit utáni jövőt illetően. Ön mit gondol erről?

- Először is a britek mindig nagyon nyugodtak. Azt hiszem Winston Churchill volt az, aki a háború kellős közepén azt mondta: maradjunk nyugodtak és csináljuk tovább. A britek jók ebben, sokat kibírnak. Ön módosításról beszél. Nem fogom a meg nem történtté tétel szót használni, mert nem lehet eltörölni, ami történt. De mégiscsak negyven évnyi integráció szabályait kell most átírni.
Ha belegondolunk, a NAFTA huszonöt éve van meg. És itt negyven évről beszélünk. Ezért aztán a brexit váratlan, sokkoló az európaiak számára, de azt hiszem, a briteknek is. És sokba fog kerülni.

- Mit gondol, kinek kerül többe: Brüsszelnek vagy Londonnak?

- Nem igazán számít. Ez olyan költség lesz, amit nem kellett volna kifizetni, ennek nem lett volna szabad megtörténnie. És szerintem a britek járnak rosszabbul.
Mivel megtörtént, el kell fogadnunk a britek akaratát, és igyekeznünk kell a lehető legjobban elsimítani a dolgokat.

- Ön szerint növekedni fognak az egyenlőtlenségek itt az Egyesült Királyságban?

- Nem hiszem, hogy a brexit miatt növekednének. Azz egyenlőtlenség gyakorlatilag minden országban ugrásszerűen megnőtt a gazdasági válság miatt. De már a válság előtt is növekedett. Ezt érdemes megjegyezni.

Megtanultam csodálni az Európai Uniót


- Több mint tíz éve áll az OECD élén. Mi volt az, ami a legnagyobb hatással volt önre?

- Amikor pályáztam erre az állásra, azt ígértem, hogy három dologra fordítok majd különös figyelmet. Az egészségügyre, a migrációra és a vízre.
Emlékszem, az emberek pontosan értették, miért tartom fontosnak az egészségügyet. Ez a leggyorsabban növekvő része a fejlett országok költségvetésének, elképesztően gyorsan növekszik, mindent benyel, mint a kisgömböc.

Kevesebben értették, mit akarok a migrációval. Néhányan azt gondolták, talán azért érdekel ez a kérdés, mert mexikói vagyok, és Mexikóból sokan vándorolnak ki az Egyesült Államokba. Sajnos igazam lett, ez ma már jól látszik. És nem is a migráció a fő kérdés, hanem az integráció, integráció, integráció…

Azt meg végképp nem értette senki, mit akarok a vízzel. Most mindenki érti. Szóval ez a három dolog volt nekem fontos.

Ami meglepett akkor, amikor megérkeztem… tudja, részt vettem egy szabadkereskedelmi tárgyaláson aminek az egyik résztvevője Európa volt. Tudtam, hogy Európa meglehetősen bonyolult. Éltem korábban Európában, éltem az Egyesült Királyságban, tanultam itt, beutaztam a kontinenst. De így, hogy az OECD-nél vagyok, ami Európa újraépítése során született, látom ezt a sok különböző országot, mindegyiket a maga bonyolult problémakörével, a saját kihívásaival, megtanultam csodálni ezt a rendkívüli konstrukciót, az Európai Uniót. Az Európai Bizottságot is, a maga bonyolultságában, a maga kihívásaival, nehézségeivel együtt csodálatra méltónak tartom.