rendkívüli hír

rendkívüli hír

Mi lesz veled, Európa?

Sürgős napirendi pont: Európa jövője. A Római Szerződés 60. évfordulójának ünnepségsorozata előtt az Euronews EP-képviselőkkel beszélgetett a forró kérdésről.

Éppen ezt olvassa:

Mi lesz veled, Európa?

Betűméret Aa Aa

Európa elérte a kritikus pontot? Hol siklott ki? Hol tartunk most? Isabelle Kumar hat EP-képviselővel beszélgetett az Európai Parlament brüsszeli székházában, ám előbb megkérdezte az utca emberét. Mi Európa Most?

- Európa egy olyan projekt, amelyet tovább kell építeni a békés jövő érdekében.

- Lebontani a határokat, együtt élni, megérteni egymást.

- Ez nem az édenkert. Rengeteg a gond. Itt van például a menekültválság.

- Mivel fiatal vagyok, számomra a mozgás szabadsága a legnagyobb előny.

- Az országok közötti szeretet és egység, mert mind egyek vagyunk. Egy nagy közös nemzet. Ez gyönyörű, szuper!

- Erősödik a nacionalizmus és a szélsőjobb, ami azért engem megijeszt.

Megosztottság és elégedetlenség. Nem olyan nagy újdonság ez Európában. Ezúttal annyi a különbség, hogy az EU vezetői azt tervezik, hogy ezen változtatnak. Erről fognak tárgyalni néhány nap múlva.

Az egység tűnik most a legelcsépeltebb szónak. Meglehetősen ironikus, hogy az EU vezetői a blokk példátlan megosztottságáról fognak beszélni a szorosabb egységet szorgalmazó Római Szerződés 60. évfordulóján rendezett ünnepségen.

- Végső célunk mindig is Európa politikai uniója volt – hangoztatta nemrégiben Gaetano Martino olasz külügyminiszter.

Az Európát sújtó számos válság ismeretében a brüsszeli Bizottság 5 választható opciót terjesztett elő Európa jövőjéről. Ezek az EU integrációjának különböző fokozatait jelentik. A puszta gazdasági együttműködéstől kezdve a két-, vagy többsebességes Európán át a teljes mértékben integrált európai gépezetig.

És akár tetszik, akár nem, az eurokraták szükségszerűen kulcsszerepet fognak játszani Európa jövőjének meghatározásában.

Elmentünk az Európai Parlamentbe beszélgetni a törvényhozókkal, hogy megtudjuk, miként érinti őket Európa változó jövője.

Két olyan férfiúval kezdjük a sort, aki meghatározó szerepet játszott és játszik Európa jövőjének formálásában, csak épp az ellentétes politikai oldalon: az angol Nigel Farage, az euroszkeptikusok celebje, aki sikerrel kampányolt a britek kilépése mellett, a belga Guy Verhofstadt pedig az európai projekt rendíthetetlen védelmezője, valamint az Európai Parlament brexit-tárgyalója, a liberális frakció (ALDE) vezetője. Vele kezdjük.

- A föderalizmus egyik zászlóvivőjeként tekintenek önre. Gondolja, hogy a Római Szerződés évfordulós ünnepségén eltemetik az egységes Európáról szőtt álmait?

- Abszolút szükségszerűnek gondolom azt, hogy ebbe az irányba haladjunk tovább, különben vége a földrésznek. Ez tehát kiváló alkalom arra, hogy a Római Szerződésről való megemlékezésen túl
az Európai Unió alapító atyjainak elképzeléseit is felidézzük: a politikai unió, a gazdasági unió, a védelmi unió gondolatát, és épp erre van szükségünk a következő évtizedekben.

- Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság feje öt javaslatot tett le az asztalra. Úgy tűnik, hogy többsebességes opció kapja a legnagyobb támogatást.

- Máris többsebességes, legyünk csak őszinték.

- Szóval nem működne?

- Nem. Mindenképp lennie kell egy magcsoportnak, amelyik átveszi a vezetést. Úgy 20, talán 25 ország haladna előre, a többiek pedig mennének utánuk. Ezt látom egyfajta lehetőségként.

- Kirúgatná azokat az országokat, amelyek nem osztoznak az elképzeléseiben?

- Ennek most épp az ellenkezőjét tapasztalom. A brexit-referendum óta a legtöbb országban azt látjuk, hogy több Európát akarnak az emberek.

- Ami a védelmet illeti, Európa jövőjét tekintve miként működne ez? Támogatja az európai hadsereg tervét?

- Igen. Nézzük csak, mi folyik például Szíriában! Mit követtünk el Szíriában? Az égvilágon semmit. Mégis a mi nyakunkba szakadt a szíriai konfliktusból fakadó nehézségek jelentős része. Úgy vélem, itt az ideje, hogy megszervezzük magunkat.

- Mondana három olyan témát, amelyben egyetért az euroszkeptikus politikusokkal?

- Amikor azt mondják például, hogy nem tudjuk kezelni a menekültválságot. Egyetértek. Amikor azt mondják, hogy nem értünk el jó eredményeket a pénzügyi válság kezelésében. Egyetértek. Amikor mindenki azt mondja, hogy az Európai Unió túl bürokratikus. Egyetértek. De erre nem az a válasz, a megoldás, hogy visszamegyünk a történelemben, a régi stílusú nemzetállamokhoz, ami annyi bajt és tragédiát okozott a 20. században.

- Ha arra kérném, helyezze el magát az európai integráció ötös skáláján, ahol a nulla a zéró integrációt jelölné, az 5 pedig a maximumot, az Európai Egyesült Államokat, ahogy ön szokta emlegetni, akkor mit mondana?

- Tegyen csak középre. Nem gond.

Következő beszélgetőtársam az angol Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport elnöke.

- Nigel Farage, Európa elérte a kritikus pontot?

- Azt gondolom, hogy ez már így van egy ideje. Gondoljunk csak a válságokra! Ott van elsőként a brexit, ami talán a legrosszabb, ami eddig EU-val történt. Másodszor a mélypontra került török kapcsolatok, ami azt jelenti, hogy a nyáron újra napirenden lesz a migránsválság. A júliusban esedékes görög adósságtörlesztésről meg a nagy olasz bankokkal kapcsolatos kérdésekről nem is beszélve. Mindeközben zajlik a nagy elnökválasztási kampány Franciaországban… Azt gondolom, világos, hogy az út a nemzetállam felé vezet. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem akarnak európai együttműködést, nagyon is akarnak, de nem ezzel a központosított kormányzattal.

- Ismét napirenden a védelmi unió témája, amit kivédett. Aggasztja az európai hadsereg?

- Igen.

- Most, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, nem gondolja, hogy ez már eldőlt?

- Nagyon érdekes, miként használja ki Trump győzelmét Verhofstadt és Juncker úr, mondván: ááá, az amerikaiak magára hagyják Európát, ezért saját hadseregre van szükségünk, már nukleáris fegyvereket is akarnak. Trump egyáltalán nem akar kivonulni Európából, csak annyit szeretne, hogy minden NATO-tag fizesse be a maga részét. Egy európai hadsereg saját külpolitikával és nukleráris fegyverzettel elég veszélyes valami.

- Miért?

- Mert már tudjuk, hogy az Európai Unió terjeszkedni szeretne. A történelem azt mutatja, hogy a keleti expanzió konfliktushoz vezet. Összeütközésbe kerültünk Putyin Oroszországával, és ha ezeknek az intézményeknek az emberei még több hatalmat kapnak, azt valószínűleg használni is fogják.

- A brexit most már minden bizonnyal bekövetkezik. Ön szerint tovább zsugorodik az Európai Unió?

- Úgy vélem, az Európai Unió most szentül hiszi, hogy csak brexit lesz. Más országok nem válnak ki. Szerintem ez tévedés. Úgy látom, tovább védelmezik a modelljüket. Azt nem mondom, hogy már az idén bekövetkezik a frexit, a franciák elszakadása, de három-négy éven belül egészen biztosan.

- Végül az európai integráció 0-tól 5-ig terjedő skáláján hová helyezné magát?

- Az integráció terén a zérónál, az együttműködés tekintetében pedig az ötösnél.

Ám mint a brexit esetében, a fiatalabb európaiak fognak igazán szembesülni a döntések következményeivel. A német Ska Keller a Zöldek/Európai Szabad Szövetség csoport társelnöke. Fiatal, dinamikus és ambiciózus. Meg akarja változatni a világot. Nos, kezdjük Európával!

- Miként látja Európa jövőjét? Egyre több fiatal európait látunk az euroszkeptikus és populista politikusok táborában.

- Én ennek az ellenkezőjével is találkozom. Azt mondanám, hogy az emberek, különösen a fiatalok végre rájöttek, hogy az, amit eddig természetesnek vettek, az európai integráció, az európai összetartozás nem magától értetődő dolog, és lépniük kell, hogy ezt megőrizzék. Épp ez történik most.

- Tudom, hogy a migráció ügye közel áll a szívéhez. Ön szerint a migrációs válságot humánus módon lehet kezelni egy többsebességes Európában?

- Nem igazán rajongok a többsebességes Európáért, mert egyes országok, sőt egész régiók magukra maradhatnak. Az egész unió előbbrejutásáért kell munkálkodnunk. Ám vannak dolgok, amelyekhez több tagállam együttműködésére van szükség, ilyen a menedékjog, a betelepítés például. A tagállamok egy része azt mondja, OK, mások nem akarnak ebben velünk tartani, mi azonban teszünk valamit, készek vagyunk több menekültet befogadni.

- Vessünk egy gyors pillantást a kereskedelem kérdésére. Ön ellenezte a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt, de most már lát benne jövőt?

- A CETA nem éppen az ideálom. A CETA-ban nagyon sok a problematikus elem. Bírósági rendszere a befektetők érdekeit védi, vagyis a befektető bíróság elé citálhat egy tagországot, de magánemberként, ha a jogaimat megsérti egy válallat, nem igazán tehetek semmit. Tisztességes kereskedelmet szeretnék, amely nem károsítja a bolygót, védi a fogyasztók jogait, amely nem veszélyezteti, hanem követi a kiépített standardokat.

- Szóba hozta a bolygót. A klímaváltozás egyértelműen nagyon fontos téma. Nem tart attól, hogy azon problémák miatt, amelyekkel most Európa szembesül, illletve a globális politika változásával a klíma lekerül a napirendről?

- Mi vagyunk az első nemzedék, amely már igazán látja a klímaváltozás hatását, ám egyúttal mi vagyunk az utolsó generáció, amely még tenni is tudna ellene valamit. Ha elszúrjuk, az óriási katasztrófát eredményezhet a jövőben, vagyis addig lépjünk, míg egyáltalán tehetünk valamit.

- Végül arra kérném, vessen egy pillantást az európai integráció zérótól ötig terjedő skálájára. Hol lenne az ön ideális Európája?

- Akkor talán a négyeshez tenném magam, de egy sor fenntartással.

- Fantasztikus!

- Benne lesz, hogy fenntartásokkal?

A luxemburgi Viviane Reding következik, az európai politika oszlopos tagja, a hagyományosabb értékeket képviselő, erős Európai Néppárt konzervatív politikusa.

- Viviane Reding, öt javaslat hever az asztalon, hogy kezeljék az Európát sújtó válságokat.

- Először is nem a válságkezelés a cél. Az elmúlt 60 évben hidakat emeltünk és falakat döntöttünk le. Példát mutattunk az emberiségnek, amit folytatnunk kell. Különféle forgatókönyvek vannak előttünk, az én szcenárióm egyértelmű: végül meg akarok érkezni, ami a jövő generációnak az igazi föderális Európát jelenti.

- Hogyan kezelné a gazdasági válságot, hiszen nem feltétlenül tartana meg mindenkit a fedélzeten?

- Európa a világ legerősebb gazdasága, és akárcsak mások, mi is válsággal küzdünk, átmenetileg. És az, hogy ezt miként oldjuk meg, ideiglenes kérdés. Ezek rövid távú problémák, amiket meg kell oldanunk.

- Biztosítottnak látja az euró jövőjét?

- Abszolút. Nem úgy látom, hogy válságban lenne az euró. Az euró a második legerősebb valuta és egyben tartalékvaluta a világon. Hagyjuk csak kilépni azokat, akik ki akarnak lépni. Én azok közé tartozom, akik azt mondják, nem tartóztatok senkit. Épp azon országok nemzeti politikája van válságban, amelyek voltaképp pocsék munkát végeznek.

- Az igazságosság és az alapvető jogok területe nagyon közel áll a szívéhez. Ám épp ezeket a jogokat támadják most Európa számos pontján.

- Eurómilliárdokat öntöttünk ezekbe az országokba, hogy felhozzuk őket. A szolidaritás nem mindig egyirányú utca.

- Mely országokra gondol?

- Említhetném például Lengyelországot, meg Orbán miniszterelnök urat, mert nem hiszem, hogy honfitársai ugyanazt gondolják. Ezek az országok tartják a markukat, de semmit se akarnak adni. Ezen változtani kell.

- Végül lássuk Európa jövőjét! Ha egy zérótól ötig tartó integrációs skálán kellene elhelyezni, tehát az integrációmentesség és a maximális integráció között, akkor hol állna az ön jövőbeli Európája?

- Négy és félnél helyezném el, mert senki se lehet tökéletes, de erre törekszünk.

A brexit és Trump megválasztása óta a nacionalista politikusok nagyot álmodnak. A francia Nemzeti Front teljes erejével a közelgő elnökválasztásra koncentrál. EP-képviselőjükel, Nicolas Bay-vel találkozunk. Nicolas Bay a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja

- A bevándorlás komoly feladat az ön számára. Ezen a téren az EU sok nehézséggel szembesül. Ön ezt hogy látja?

- Óriási bevándorlással nézünk szembe, és ezt a brüsszeli technokraták a szabad mozgás dogmája nevében akarják. Schengen teljes csőd, Schengen veszélyezteti a népeket. Sürgősen vissza kell állítani a határvédelmet. Ezek a határok évszázadokon, évezredeken át léteztek. Miért ne állíthatnánk vissza őket?

- Ön hogyan szabályozná a bevándorlást? Egyszerűen beszüntetné?

- Nem elég a bevándorlást drasztikusan csökkenteni, meg is kell fordítani a folyamatot. Meg kell szervezni ezeknek az embereknek a visszatérését a származási oszágaikba. Ez az illegálisokra vonatkozna, de még bizonyos legális bevándorlókra is, akiknek nem feltétlenül kellene itt maradniuk a tartózkodási engedélyük lejártáig.

- A Nemzeti Front az eurózónából való kilépést is megígérte, holott a franciák többsége kinyilvánította, hogy ellenzi a közös valuta feladását.

- Ma azt látjuk, hogy az euró a németek érdekeit szolgálja a többi eurózóna-tag hátrányára. Tehát el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne ezt a rendszert megváltatoztatni úgy, hogy megfeleljen a mi érdekeinknek is. Vissza kell térni a nemzeti fizetőeszközhöz, ugyanakkor meg kell őrizni a közös valutát is, amely a nemzetközi kereskedelemben lenne használatos, ám minden országnak vissza kell térnie a maga valutájához, amelynek értékét a saját gazdaságuk értékéhez lehetne viszonyítani.

- Azt tapasztaljuk, hogy az EU-ban erősödik a szélsőjobb. El tud képzelni egy kisebb EU-t, amelyet a szélsőjobb irányít, ahol nagyon erős partnerségi kapcsolatok működnek?

- Hiszem, hogy nincs szélsőjobb. Hazafiak vannak, akik most minden európai országban előre törnek. Itt a strasbourgi parlamentben is van egy csoportunk, amelyben egy tucat nemzet résztvevői ülnek. Egyetlen egy szélsőséges sincs köztünk, mi az idejétmúlt jobb-bal megosztottságon kívül helyezzük el magunkat. Mindenesetre mi az uniós szerződések újratárgyalását szorgalmazzuk, és ha ez nem lehetséges, és ha David Cameronhoz hasonlóan falnak ütközünk, akkor ebben az esetben fel kell ajánlani a franciáknak, hogy szavazhassanak a frexitről, hogy azután egy másfajta Európát építsünk fel.

- Egy nullával kezdődő ötös integrációs skálán hová pozicionálná magukat?

- Zéró integráció, de valódi politikai együttműködés.

A populista politikusokat a kommunikáció mestereinek tartják. Ez az a terület, ahol az EU nem mindig jeleskedik. Erről és más témákról beszélgetünk a szlovén Tanja Fajon volt újságíróval, az Európai Parlament feltörekvő csillagával, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége alelnökével.

- Kulcsfontosságú találkozók lesznek Európa jövőjéről, az Európai Bizottság elnöke pedig előterjesztett néhány javaslatot. Érvényes tervrajzok készültek Európa jövőjét illetően?

- Meg kell mondjam, csalódottsággal fogadtam a Bizottság Fehér könyvét. Egyértelmű irányvonalat vártam, nem pedig öt forgatókönyvet, amelyek most nagy zűrzavart okoznak. A hazámban most azon morfondíroznak az emberek, hogy vajon Szlovénia az Unió második vagy harmadik osztályába tartozik-e.

- Kis országként úgy érzi, hogy a többsebességes opció elfogadásával Szlovéniáról szép lassan megfeledkeznek, hogy nem hallják meg a hangjukat?

- Úgy értem, hogy a kis országok szempontjából ez rendkívül veszélyes. Úgy érezhetjük majd, hogy jóval a többiek után kullogunk.

- Hamarosan megünnepeljük a Római Szerződést. Miféle képet mutatnak majd a vezetők, milyen lesz végül a családi portré?

- Lesz néhány csillogó rendezvény, készül egy gyönyörű családi fotó, de azért remélem, hogy a polgárok kapnak néhány határozott üzenetet is.

- Európa és különösen az Európai Unió imázsgondokkal küzd. Az intézmények gyakran elérhetetlennek tűnnek. Ez lenne Európa reprezentatív képe?

- Az emberek nagyon távolinak érzik azt, amivel Brüsszel és a politikai elit foglalatoskodik. Úgy érzem, itt az idő, hogy ezt a projektet visszavigyük a polgárokhoz. Azt gondolom, hogy még mindig van egy csomó pozitív történet. Ha összevetjük a mai és az 50-60 évvel ezelőtti Európát, elképesztő fejlődést látunk. Kellenek a reményteljes történetek.

- Végezetül az európai integráció 0-tól 5-ig terjedő skáláján hová tenné az ön ideális Európáját?

- Talán a négyeshez, ahol erős az együttműködés, amire nagy szükség van.

Az előterjesztett elképzelések és javaslatok ellenére Európa jövője – finoman szólva – még mindig elég homályos. A Római Szerződés megünneplésére összesereglő uniós vezetők kétségkívül tisztában vannak azzal, hogy az EU-projekt megváltoztatása többé már nem választás kérdése, most már a túlélés a tét.

Fordította: Kocsor Erika