Ebben a parlamenti ciklusban tizenegy alkalommal ítélte el az uniós törvényhozás a magyar kormányt, hosszasan sorolva a magyar demokráciával kapcsolatos hiányosságokat. Az EP bírálja a tagállamok és az Európai Bizottság hozzáállását is.
HIRDETÉSAz állásfoglalásnak három lényeges eleme van:
A képviselők ideiglenes intézkedést sürgetnek a törvény felfüggesztése érdekében és a szabad és tisztességes választások védelmében
Felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az uniós források befagyasztásának feloldásáról szóló „érthetetlen” döntését
Aggályos, hogy a magyar kormány „képes lesz-e 2024-ben hitelesen teljesíteni” a Tanács elnökségének feladatát
Az uniós értékek magyarországi helyzetéről szóló új állásfoglalás számos aggodalmat fogalmaz meg különös tekintettel a közelgő választásokra és az EU Tanácsának magyar elnökségére. A témáról már az április 10-i ülésen lefolytatták a viták, most csak a szövegről szavaztak, illetve az ahhoz beérkezett módosító indítványokról. A jelentésről szóló sajtótájékoztatón a téma rapportőre, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield képviselő azt mondta - amit már EP-határozat is leszögezett -, hogy Magyarország megszűnt demokrácia lenni. A sajtótájékoztatón ott volt a Magyarországon fogvatartott Ilaria Salis édesapja is, akinek lányát szélsőjobboldaliakkal szembeni támadásokkal vádol az ügyészség. Roberto Salis arról is beszélt, hogy Magyarországon olyan neonáci rendezvényeket lehet tartani, amilyeneket például Olaszországban vagy Németországban nem engedélyeznek.
Ebben a ciklusban már 11. alkalommal szavazott Magyarország kapcsán az Európai Parlament, valamennyi esetben súlyos bírálatokat fogalmaztak meg, amelyek egy része ismétlődő elem, azonban mindig vannak új tételek is. Most az utóbbiak közé tartozott a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos aggály. Az uniós értékek „tartós, rendszerszintű és szándékos megsértésének” legújabb eseteit vizsgálva az országban, az Európai Parlament elítéli a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.
A Parlament szerint a Hivatal „kiterjedt hatáskörökkel és szigorú felügyeleti és szankciórendszerrel" rendelkezik, amely „alapjaiban sérti a demokrácia normáit", és „megsért számos uniós jogszabályt". A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy kérjen úgynevezett ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától a törvény azonnali felfüggesztésére, mivel az sérti a szabad és tisztességes választások elvét.
A képviselők sajnálattal veszik tudomásul a Bizottság azon tavaly decemberi döntését, amelyben felszabadítottak 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást, ami miatt a Parlament az Európai Unió Bíróságához fordult. A korábbi magyar igazságügyi miniszter - volt férje, Magyar Péter által - kiszivárogtatott kijelentései arra kellene, hogy késztessék a Bizottságot, hogy újraértékelje az uniós pénzek kifizetését - tették hozzá.
Emellett a képviselők hangsúlyozzák, hogy „érthetetlen”, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének javulására hivatkozva a Bizottság felszabadít forrásokat, miközben más uniós jogszabályok alá tartozó pénzeszközök forrásait „továbbra is visszatartják az igazságszolgáltatás függetlenségének terén folyamatosan fennálló hiányosságok miatt”.
A képviselők megismételték, hogy a Parlament által 2018-ban kezdeményezett és a Tanácsban továbbra is blokkolt 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás helyett a 7. cikk (2) bekezdése szerinti közvetlenebb eljárás keretében kell megállapítani, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan" megsértette-e az uniós értékeket. Aggódnak továbbá amiatt is, hogy a magyar kormány nem lesz képes hitelesen ellátni a 2024 második félévében a Tanács elnökségi feladatait, és ismételten átfogó mechanizmust sürgetnek az uniós értékek védelmére.
A szöveg súlyos hiányosságokat kifogásol az igazságszolgáltatással, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel, a médiaszabadsággal, az alapvető jogokkal, az alkotmányos és választási rendszerrel, a civil társadalom működésével, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az egységes piac elveinek betartásával kapcsolatban.
A Parlament 399 szavazattal, 117 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el a magyarországi demokráciát értékelő állásfoglalását.