rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Intézményi reformmal és a szíriai konfliktus megoldásával kezdhet Guterres

Egy megtépázott hírnevű 71 éves szervezet élére kerül új vezető. Hosszú találgatás után egy kelet-európai nő helyett egy nyugat-európai férfi lett az ENSZ főtitkára. Az egykori portugál miniszterelnök Antonio Guterres 10 évig a szervezet egyik legfontosabb területét irányította. Menekültügyi főbiztosként fontos tapasztalatokat szerzett, ami manapság nem elhanyagolható szempont. Ban Ki Mun ugyanakkor komoly konfliktusokat hagy hátra. Az új főtitkárra vár a szervezet reformja, és olyan megoldandó ügyek, mint a szíriai polgárháború.

1945-ben a második világháború és a Hirosimában és Nagaszakiban ledobott atombombák után óriási szükség volt a békére, az emberi jogok tiszteletben tartására és a fegyveres konfliktusok megoldására. Ez az igény hívta életre az Egyesült Nemzetek Szervezetét.
A Második Világháborút után következő Hidegháború azonban hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját. A Szovjetunió összeomlása után ugyanakkor sorra jöttek a borzalmak, amelyekre nem tudott időben reagálni a szervezet. A ruandai és a boszniai népirtások inkompetens képet festettek az ENSZ-ről.
Ma pedig szíriai polgárháború miatt gondolják sokan ugyanezt. Aleppo emiatt is szimbólum lett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hónapok óta döntésképtelen a Szíriai konfliktus rendezésében.
Jelenleg 15 tagja van a Biztonsági Tanácsnak, amelyben csak 5 ország van jelen állandóan: Az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország. Bármelyik állandó tag élhet a vétójogával, amivel blokkolhatja a határozatokat. Ezt teszi Oroszország is a szíriai konfliktusban, hogy védje a népirtással vádolt Aszad rezsimet. Négy további nagyhatalom India, Brazília, Németország és Japán régóta küzd azért, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a döntésekbe. Közösen azt javasolják, hogy velük együtt bővítsék 25 tagra a tanácsot, ahol szerintük az afrikai országoknak is helyet kell adni. Egy kibővített tanácsban nehezebb lenne blokkolni a döntéseket. Zeid Ra’ad al Husszein az ENSZ emberi jogi biztosa nemrég azt mondta: a Biztonsági Tanács képtelen volt arra, hogy véget vessen az aleppói borzalmaknak. Ezek után felmerül bennem, hogy a Biztonsági Tanács valójában kinek a biztonságáért dolgozik? Biztosan nem az Aleppóiak érdekeit tartják szem előtt.
Aleppóban legutóbb azért omlott össze a tűzszünet, mert az oroszok lebombázták az ENSZ segélykonvoját, amivel élelmiszert és gyógyszereket szállítottak az orosz hadsereg által lassan porrá bombázott városba.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

automata fordítás

A következő cikk

világ

Uniós gyakorlat a kibertámadások ellen