„A kétpárti finanszírozási törvény, amelyet most írtam alá, működésben tartja a kormányt, befektet az amerikai népbe, erősíti gazdaságunkat és a nemzetbiztonságot” – mondta Joe Biden a törvényjavaslat aláírása után. „A kompromisszum azt jelenti, hogy egyik fél sem kapott meg mindent, amit akart”
Az elnök tavaly szeptember óta küzdött a hatalmas csomag megszavazásáért, de az sorozatosan megbukott a republikánus szélső szárny obstruktív akcióin. A Szenátus 74-24 arányban tett pontot az alku végére, ami finanszírozza a védelmi erőket és a kormányügynökségeket, valamint elejét veszi a részleges kormányleállásnak.
Előzőleg pénteken a képviselőház 286-134 arányban bólintott rá a javaslatra, ami nem várt méretű többséget jelent.
Ukrajna, Tajvan és Izrael nem ebben a csomagban van
Ezek a támogatási célpontok külön figyelmet érdemelnek, és sokkal nehezebb ügyükben megállapodni, mint más kérdésekben. A Szenátus előtt rájuk vonatkozóan egy másik tervezet fekszik, aminek összértéke 95 milliárd dollár. A demokraták azt mondják, hogy az Ukrajna-alku fejében hajlandók megszavazni Mike Johson házelnök hivatalban maradását, akit saját pártjának jobbszárnya támad „túlzottan engedékeny magatartása” miatt.
A demokraták hálásak a republikánusoknak, hogy sikerült kiiktatni a tervezetből a túl nagy „vágásokat”, és cserébe tettek többféle engedményt, és kisebb gesztusok is születtek. Ilyen például a nem-állami zászlók és jelek tilalma az amerikai külképviseleteken (LMBT+ zászlók, politikai jelképek. demonstratív kellékek).
Egy sor intézkedés született a déli határvonal migrációs hullámának kezelésére, ami a republikánusok alapfeltétele volt bármilyen egyezkedéshez. A végső megegyezést a demokrata Chuck Schumer szenátusi többségi vezető és Mike Johnson republikánus házelnök egyaránt üdvözölte.
A republikánus ellenzők viszont nem szeretik ezt az alkut, mert mint például Rand Paul Kentucky-i szenátor kijelentette „ez meggondolatlanság, ami inflációhoz vezet. Közvetlen szavazás a fizetésed ellopására” – mondta.
Az UNRWA támogatása akár az év végéig is befagyasztva maradhat, ha nem érkeznek ENSZ-garanciák a szervezet átalakítására
A törvény arra szólítja fel, sőt kényszeríti az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek jelentést az Izrael-ellenes elfogultság és az antiszemitizmus elleni erőfeszítéseikről, valamint vizsgálják át személyzetük kapcsolatait a terrorszervezetekkel. A kényszerítés abban áll, hogy leállnak vagy csökkennek az Egyesült Államok befizetései több témakör, vagy testület esetében.
A követelés fő célpontja az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete, az UNRWA, de a vita során az ENSZ-től független más ügynökségek is szóba kerültek, például a Nemzetközi Vöröskereszt.
Israel Katz izraeli külügyminiszter az X-en üdvözölte a törvényt, melyet országa politikájának elismeréseként értékel. Egyben megismételte a szigorú jeruzsálemi álláspontot, hogy az UNRWA nem lehet a megoldás részese, mert ő maga a probléma, mint 'a Hamász karja'. Bírálta az ENSZ főtitkárát is, aki rafahi határlátogatásán nem hangúlyozta a Hamász terrorcselekményeit, vagy a még mindig fogságban lévő túszok kérdését. (A főtitkár szemléjével egyidőben egy jelentés szerint újabb izraeli túszt kínoztak halálra a terroristák.)
A bojkott előzménye
A Biden-kormány még januárban közölte, hogy felfüggeszti az (UNRWA) további finanszírozását, miután az ügynökség 13,000 gázai alkalmazottja közül többekről kiderült, hogy részt vettek a Hamász október 7-i terrortámadásában Izrael ellen.
A bojkotthoz több nyugati kormány is csatlakozott. Azóta egyesek enyhítették a tilalmat, tekintettel a gázai lakosság nélkülözésére, viszont szigorúbb feltételeket írtak elő a segélyek elosztásának ellenőrzésére.
AZ USA új feltételrendszert szab a Gázának nyújtott bármilyen segítségnyújtásra nézve, beleértve az Izraellel való koordinációt, a Hamászhoz vagy más terrorista szervezetekhez való eltérítés (átjátszás vagy elrablás) megakadályozását, valamint elvárja a független harmadik felek ellenőrző szerepének erősítését.
A törvény egész szelleme általában gyöngíti a külföldi segélyezéseket és a nem-védelmi jellegű kiadásokat. A törvény leghangosabb ellenzői a demokrata szélső szárny tagjai voltak (főként Ilhan Omar minnesotai képviselőnő), akik az intézkedéseket a palesztin nép halálos ítéletének tekintik.
Továbbá – az UNWRA-tilalom fenntartása mellett – az USA megszünteti az ENSZ Izrael elleni vizsgálóbizottságának finanszírozását, és vállalja Izrael felé azt a korábbi évenkénti 3,3 milliárd dolláros biztonsági kötelezettségvállalást, amiben a Vaskupola légvédelmi rendszer folyamatos feltöltése is benne van.
A republikánusok üdvözlik, hogy a törvény visszatartja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának pénzeszközeit a testület kirívó Izrael-ellenes fellépésekért. Egyben kezdeményezi a Tanács választási folyamatának megváltoztatását, hogy a plénumba ne kerüljenek be az emberi jogok nyilvánvaló megsértői.
A Tanács, 2006-os fennállása óta annyi határozatot hozott Izrael terhére, mint a világ összes más országa ellen együttvéve. Például Irán emberjogi politikájával szemben jelenleg egyetlen határozat van érvényben. (A testületnek jelenleg tagja az Orosz Föderáció, Irak, Afganisztán, Kuba, Szaúd-Arábia és El Salvador is.)
Ami a déli válságövezetet illeti...
A republikánusok mindkét házban alapkövetelménynek tekintették az amerikai-mexikói határ fokozott védelmét, azzal érvelve, hogy a Biden-adminisztráció jelenlegi politikája nem tesz eleget a migránsok özönlése ellen. Némely túlzott követelés visszavonásával a republikánusok most forrásokat szereztek a határövezet számára, melyek lehetővé teszi, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a végrehajtásra, beleértve a határőrség ügynökeinek béremelését és a határbiztonsági technológia fejlesztését.
A csomag 34,000 férőhelyről 42.000-re növeli a fogvatartási kapacitást, és akár 22 ezer határőrségi ügynök számára is biztosítja a fizetési keretet – mondta Mike Johnson házelnök a törvényjavaslat szövegének ismertetése után.
Johnson a továbbiakban csökkentené azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a finanszírozását is, amelyek „ösztönzik az illegális bevándorlást”.
A republikánusok bizalmatlansága a Biden-kormányzat határkezelésével szemben az év elején tetőzött, amikor a Ház megszavazta Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter felelősségre vonását.