NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Mesterséges emberi szövetek helyettesítik az állatokat a gyógyszerkísérletekben

Mesterséges emberi szövetek helyettesítik az állatokat a gyógyszerkísérletekben
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

És ártatlan nyulaknak sem kell meghalniuk azért, hogy önöknek simább legyen a bőre.

Laborkísérletekkkel, tartályban növesztett mesterséges emberi sejtekkel helyettesítenék az állatkísérleteket a gyógyszeriparban. Ezen dolgoznak egy európai kutatási projekt keretében az Ispra-szigeti Közös Európai Kutatóközpont és a Luxemburgi Egyetem tudósai. Ezekkal az eljárásokkal teljesen új következtetésekre lehet jutni az élettutományokban.

- Ezekhez az új eljárásokhoz őssejteket használunk – kezdte magyarázatát Jens Schwamborn, a Luxemburgi Egyetem őssejt-biológusa. – Az őssejtek többsége páciensektől van, vagyis a betegséghez is van valami közük. Azt reméljük, hogy az új eljárások helyettesítik majd az állatkísérleteket. Vannak bizonyítékaink arra vonatkozóan, hogy ezek a rendszerek realisztikusabban modellezik a patologikus folyamatokat, mint egy állati szervezet. Vagyis azt gondoljuk, hogy a mi megközelítésünkkel az állatkísérletek kiválthatók. És nem csak hogy kiválthatók, hanem ezzel előre tolhatók az emberi tudás határai, vagyis több, relevánsabb eredményt kapunk így.

A Luxemburgi Egyetemen kívül más európai kutatási intézmények is dolgoznak az állatkísérleteket kiváltó megközelítések kidolgozásán. Az ilyeneknek két típusa van: vagy laborban növesztett mesterséges szerveken, vagy számítógépes modelleken végzik a kísérletet.

A fő szempont az emberi biztonság

Az olaszországi Ispra szigetén lehet elismertetni, validálni az alternatív eljárásokat – a fő szempont az emberi biztonság. A laborban növesztett agysejtekről például bebizonyosodott, hogy érzékenyek a mérgező vegyületekre.

- A kísérletek során megértjük, hogyan működnek az agysejtek, hogyan fejtenek ki a neuronok elektromos aktivitást – mondta az Euronewsnak Francesca Pistollato, az Ispra-szigeti Közös Kutatóközpont biológusa. – Mérni lehet, hogy az olyan mérgező vegyületek, mint a rovarirtó- és gyomirtószerek, környezetszennyező anyagok hogyan hatnak a neuronok elektromos aktivitására. Laborkörülmények között, in vitro megérthetjük, hogyan működnek ezek a mechanizmusok. Vagyis az állatkísérletek alternatíváját kínáljuk a neurotoxikológia területén.

A validációs vizsgálatokon túl a Közös Kutatóközpontban új, állatkísérletektől mentes kísérleti eljárások terjedését mozdítják elő. Terjedelmes adatbázist vezetnek az ilyen eljárások eredményeiről, és segítséget nyújtanak az új módszerek bevezetéséhez.

- A legfontosabb az, hogy a különböző szereplők kommunikáljanak egymással – szögezte le a Futurisnak Maurice Whelan, biológus. – Legyen párbeszéd arról, hogyan lehet biztosítani a minőséget, az alternatív módszerek megbízhatóságát és hatékonyságát anlkül, hogy közben akadályoznánk az innovációt

Megmenekülnek a nyulak az emberi testápolótól

Luxemburgban a kutatók egy mesterségesen létrehozott emberi bőrszöveten tesztelnek új kozmetikai termékeket.
Korábban ezeknek a kísérleteknek egy részét nyuszikon végezték.

- A nyulak bőre nagyon más, mint az emberi bőr. És mivel már tudjuk, hogyan lehet az emberi bőrhöz hasonlót létrehozni laboratóriumban, az ezen végzett tesztek sokkal inkább mondhatók relevánsnak, hiszen ez tényleg emberi bőr – magyarázta Bart de Wever, a projektben szereplő biotechnológiai cég, az ATERA Labs vezérigazgatója. – Miután már túlvagyunk a validáción, és összehasonlítottuk ezt az eljárást az állatkísérletekkel, nyugodtan mndhatjuk, hogy megbízhatóbb, könnyebben reprodukálható és valószínűleg olcsóbb is.

A szigorúbb jogszabályok és a társadalmi elvárások változásai miatt egyre nagyobb a kereslet az állatkísérleteket kiváltó, biztonságos, gyors, megbízható és olcsó eljárásokra. Vajon ez azt jelenti, hogy az állatkísérlet, mint olyan, megszűnik?

- Őszintén hiszek abban, hogy nem az a kérdés, hogy igen vagy nem, hanem hogy mikor – válaszolt a kérdésre Maurice Whelan. -Több fronton is jelentős lépést tettünk előre, de még sok munka van hátra. Az új módszerek szerepe túlmutat azon, hogy kiváltáják az állatkísérleteket. Teljesen új eszköztárat adnak a kutatók kezébe a tudományos problémáik megoldásához.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen