NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Mire jók az iskolai ranglisták?

Mire jók az iskolai ranglisták?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az iskolai rangsorok és toplisták az egyik legfontosabb szempontjai a gyerekek iskolaválasztásának.

HIRDETÉS

Az iskolai rangsorok és toplisták az egyik legfontosabb szempontjai a gyerekek iskolaválasztásának. A Learning World adásában ezek hatékonyságát vizsgáljuk, és választ keresünk arra is, hogyan javíthatunk saját iskoláink süllyedő színvonalán?

Az iskolai toplistákat az ott tanuló diákok vizsgaeredményei befolyásolják. Sokan elsősorban azért kritizálják a rendszert, mert az főleg a magániskoláknak kedvez. Portugáliába utazunk, hogy kiderítsük, hogy is működik mindez a valóságban?

Átlagos reggel Sousáéknál. Carla reggelit készít lányának, Catarinának, mielőtt iskolába vinné. Ugyanabba az iskolába, ahová annak idején ő is járt. A cercoi általános iskola és gimnázium Porto egyik problémás kerületében található. Annak ellenére választották, hogy a suli a 2010 óta rendszeresen közzétett ranglisták alján szerénykedik, és Sousáék is már régóta máshol laknak.

“Engem nem érdekelnek a ranglisták, csak az, hogy a lányaim jól érezzék magukat, legyen sikerélményük az iskolában” – mondja Carla Sousa.

Carla legkisebb lánya, Catarina tizedikes, műszaki tudományokkal foglakozik, és ösztöndíjat kap, ami lehetővé teszi számára, hogy zenét is tanuljon. A rossz ranglistahelyezés ellenére jól érzi magát ebben az iskolában.Úgy véli, a gond nem a rendszerben, hanem a tanulók motivációjában keresendő.

“Rengeteg olyan diák jár ide, akik semmiféle erőfeszítsét nem tesznek, hogy jobban tanuljanak. De vannak olyanok is, akik sikeresek, és őket felveszik a műszaki egyetemre, jogi karra vagy orvosnak” – állítja Catarina.

Az iskola igazgatója, Manuel António Oliveira, egyetért mindezzel. Szerinte egy sor tényező befolyásolja egy iskola minőségét: a tanulók elhivatottsága, a családi háttér, a munkanélküli szülők, akik közül sokan nem is tartják fontosnak, hogy a gyerek továbbtanuljon.

“Természetesen nem vesszük semmibe az iskolai rangsort, de nem hasonlítjuk össze az összehasonlíthatatlant. Amikor a collage-okról és magániskolákról beszélünk, egészen más minőségről van szó. Ők megválogatják a tanulóikat, kiválaszthatják a tanárokat – mondhatjuk, hogy az oktatási rendszert rájuk szabták” – így az igazgató.

Az iskolai ranglista csúcsán is egy portói suli áll. A Colégio Nossa Senhora do Rosário a város elit negyedében található. Eredményei alapja a nemzeti vizsgarendszer. Igazgatója – bár természetesen büszke az intézményre – nem ért egyet az Oktatási Minisztérium rangsorolási elveivel.

“Nem tartom méltányosnak, hogy csak a tanulmányi eredmények alapján álljon össze a rangsor. A diákok sokkal többek, mint amit a tanulmányi eredményeik mutatnak. Ráadásul a feltételek sem egyenlőek: a magániskolák sokkal jobb feltételek között dolgozhatnak, mint az államiak” – mondja Maria Teresa Nogueira.

A Colégio Nossa Senhora do Rosário az egyéni tanulási modellt részesíti előnyben, amelyben a diákok számos tanórán kívüli aktivitást választhatnak és önkéntes programokban vesznek részt. Minden itt tanuló gyerek megtisztelőnek tartja, hogy a Colégio Nossa Senhora do Rosário-ba járhat, és az itt töltött éveket a jövőbe tett befektetésnek gondolják.

“Ez valóban így van. Ez az iskola nemcsak abban segít, hogy jobb ember legyek, hanem olyan ajtókat is kinyit a jövőben, amelyekre egy másik iskola nem lenne képes” – jelenti ki magabiztosan Carolina Magalhães Silva, aki maga is az iskola növendéke.

Az iskola egyik fontos vállalása az önkéntesség előmozdítása. Az itt tanulók számára elemi kötelesség az elesettek, a rászorulók segítése. Az igazgató azt mondja: remélik, hogy a jövő empatikus vezetői az ő intézményükből kerülnek ki.

Berlin Groupiusstadt negyedében járunk. A munkanélküliségtől és bűnözéstől sújtott városrész iskolája is ennek megfelelően rossz hírű. Egykor mindennapos volt itt az erőszak; a tanárok csak védőfélszerlesben voltak hajlandók belépni az osztálytermekbe, a diákok hol jártak iskolába, hol nem. Az iskola igazgatója, Reinald Fischer így emlékszik azokra az évekre.

„A tanáraink szinte alig törődtek az oktatással: az egymásnak feszülő gyerekbandákat kellett kordában tartaniuk. Ezt tették kisebb-nagyobb sikerrel.”

A legsötétebb időkben aztán a szülők úgy határoztak: ez nem mehet így tovább. Petíciót fogalmaztak meg, amelyben változást követeltek. Az akció sikeresnek bizonyult.

Első lépésként a rossz hírű középiskola egyesült egy környékbeli általános iskolával. Az így létrejövő immár versenyképes iskola új épületet kapott. A diákok és a tanárok kapcsolatát szociális munkások segítségével változtatták meg – lépésről lépésre.

„Száznyolcvan fokos fordulatnak nevezném mindazt, ami történt. Egy bezárásra ítélt iskolában egészen új dolgokat próbáltunk ki, sikerrel. Beigazolódott, hogy minden lehetséges, ha különböző emberek közös akarattal dolgoznak egy adott célért” – mondja Guido Beneke szociális munkás.

HIRDETÉS

Az élet a környéken persze ettől nem lett könnyebb. Továbbra is jelentős a gyermekszegénység: a szülők 75 százalékának nehézséget jelent akár évi 100 eurót is költeni tankönyvekre.

„Olyan tanárokat vettünk fel, akiket érdekelt ez a fajta munka, akik szerettek volna részt venni ebben a kísérletben” – mondja az igazgató.

A tanárok nyolcvan százaléka kicserélődött. Az újak egyike, a Dél-Németországból érkezett Erkan Karakaya. Ahonnan ő jött, jóval magasabbak a fizetések és kevesebb a feszültség az iskolákban.

“A tény, hogy itt egy merész kísérletben vehetek részt nagyban befolyásolta a döntésemet. Ahonnan én jövök, sokkal konzervatívabba rendszer, a déli iskolák általában elvetik a változást: az egy kényelmes taposómalom volt, évek óta ugyanazt csináltam” – magyarázza munkahelyváltását és Berlinbe költözését a fiatal tanár.

Karakaya a tanítást különböző fejlesztő módszerekkel vegyíti az új iskolában. Igyekszik odafigyelni a gyerekek speciális tanulási és viselkedési problémáira. Terápia gyanánt közösen festetik ki azt a termet, ahol később az órákat tartják.

HIRDETÉS

Az új tanárok a diákok számára teljesen szokatlan módon kommunikálnak velük. Minden korcsoportnak saját tanára van, akik nem veréssel vagy kiabálással igyekeznek kivívni a tiszteletet.

“Új tanáraink vannak, akik egészen másképpen fejezik ki magukat, mint a régiek. Jobb fejek, és egyébként is emberségesebben bánnak velünk” – mondja a riporter kérdésére a 11 éves Jasim Ljuma.

És közben épül-szépül az új iskola. Nem messze innen már félig készen is van az új campus, ahol néhány év múlva talán ezek a srácok is érettségizhetnek majd.

„A célunk, hogy öt éven belül egészen egyedülálló, új, kidolgozott, megalapozott koncepciót ajánlhassunk azoknak, akik nálunk szeretnének tanulni. Öt évet adok magunknak, és ez így is lesz” ígéri Fischer igazgató úr.

És bár a berlini campus projektnek még koránt sincs vége, annyi már most bizonyos, hogy az ilyesmire nem csak tehetős közösségek képesek.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Harckocsik Ukrajnába szállítására kezdeményez nemzetközi koalíciót Varsó és Berlin

Hat német reptéren újraindult a légiforgalom a biztonságiak figyelmeztető sztrájkja után

Német-francia-lengyel koalíció Ukrajna támogatására