rendkívüli hír

Valóban kiárusította Egyiptom földjét asz-Szíszi elnök a szaúdiaknak?

Éppen ezt olvassa:

Valóban kiárusította Egyiptom földjét asz-Szíszi elnök a szaúdiaknak?

Betűméret Aa Aa

Óriási felháborodást keltett Egyiptomban, hogy a kormány április 9-én, szombaton bejelentette: előkészíti a vörös-tengeri Tirán és Szanafír szigetek átadását Szaúd-Arábiának. Többen árulást, kiárusítást emlegettek, és mintegy kétezren tüntettek asz-Szíszi elnök távozását követelve. A közösségi médiában rengetegen kommentálták a hírt, közéleti személyiségek, humoristák bírálták az elnököt, mondván: értékes egyiptomi földet adott el néhány szaúdi rijálért cserébe a gazdag olajmonarchiának. A valóságban a kép ennél árnyaltabb.

Az észak-afrikai ország társadalmának egy része úgy véli: az államfő megalázó üzletet kötött a szaúdi királysággal, amikor átengedte a szigetek feletti ellenőrzés jogát egy, a tengeri határok megváltoztatásáról szóló szerződés aláírásával. Az elnököt bírálói „Awaad”-nak nevezték, aki egy régi egyiptomi dal ismert szereplője – egy férfi, aki eladta a saját földjét. Ez a tett pedig szégyentelinek számít a vidéki emberek szemében.

Egy ellenzéki politikus, Hamdín Szabahi április 20-án szerdán beperelte asz-Szíszi államfőt, mondván: olyan dokumentumok birtokában van, amelyek bizonyítják, hogy a két sziget egyiptomi terület, és nem lehet azokat Szaúd-Arábiának átadni.
Szakértők szerint érthető, hogy a szigetek átadása felháborította az egyiptomiakat, akik úgy vélik, hogy néhány millió dollárért Egyiptom saját földjét árusítja ki. Az ország egyik legismertebb humoristája, Bászem Juszef (az egyiptomi Jon Stewart) is ezen gúnyolódott egy Twitter- posztban: „A szigetek egymilliót érnek, a piramisok kettőt, a kőszobrokat pedig ajándékként adjuk.”


Abdelfattah asz-Szíszi politikai ellenlábasai természetesen kapva-kaptak az alkalmon, hogy az utóbbi hónapokban a más ügyek – a homályos körülmények között elrabolt és megölt olasz diák, Giulio Regeni, az ellenzéki aktivisták és újságírók tömeges bebörtönzése és a rossz gazdasági helyzet – miatt is támadott elnök hatalmát aláássák. Kairóban és Alexandriában mintegy kétezren vonultak az utcára, hogy tiltakozásukat kifejezzék. Az ellenzék szerint a szigetek átadásával az elnök elvesztette legitimitását, emiatt lemondását követelték.

Sokan amiatt is zúgolódnak, hogy hat éven át titokban folytak a tárgyalások a tengeri határok átvariálásáról. A közvélekedés szerint ez annak a jele, hogy az elnök tart a nép ellenállásától. Az egyiptomiak számára az sem vigasz, hogy a két sziget feletti fennhatóság átruházására vonatkozó döntést még az 596 fős egyiptomi parlamentnek is szentesítenie kell, hiszen ott többségben vannak Szíszi támogatói. Az ügylet ellenzői szerint nem elég a parlamenti jóváhagyás: népszavazásra lenne szükség a szigetek ügyében.

Azonban sokan kiálltak az elnök döntése mellett: „Hirtelen mindenki úgy viselkedik, mintha mindig ott vakációzna ezeken a szigeteken, pedig soha senki nem járt még a közelükben sem.”- fakadt ki a népszerű televíziós műsorvezető, Amr Adeeb saját műsorában, az al Kahira al Jómban.

A kormány azt kommunikálja, hogy a két szigetet csupán visszaszolgáltatták Szaúd-Arábiának. „Nem a saját jogainkról mondtunk le, hanem mások jogait állítottuk vissza”- mondta asz-Szíszi. „Egyiptom egy szem homokról sem mondott le.”- tette hozzá.


Tüntetés a vörös-tengeri szigetek átadása ellen, Kairó, 2016. április 13. (Fotó: REUTERS/Amr Abdallah Dalsh)

Szigetek, amelyek miatt már háború is dúlt

Tény, hogy a két sziget, a Tirán és a Szanafír feletti ellenőrzést Egyiptom csak 1950-ben vette át Rijádtól. Az eredetileg szaúd-arábiai fennhatóság alá tartozó két földdarabra való bevonulásra a királyság kérte meg Egyiptomot 1950-ben, mert attól lehetett tartani, hogy az akkor még csupán két éve létező Izrael elfoglalja azokat.

A Tirán és Szanafír-szigetek az Akabai-öböl bejáratánál találhatóak, az egyiptomi és a szaúd-arábiai partoktól egyaránt kevesebb mint nyolc kilométerre. A földdaraboknak inkább stratégiai, mint pénzben kifejezhető értékük van: a Tirán-sziget a hasonló nevű tengerszoros legszűkebb pontjánál fekszik, az Akabai-öböl bejáratánál, amely létfontosságú tengeri útvonal mind Izrael számára Eilat, mind Jordánia számára Akaba felé.

A szigeteken jelenleg csupán katonák állomásoznak, máskülönben lakatlanok. A Sínai-félszigeten és az Egyiptom más tájain élők elsősorban a halászat és a búvárkodás miatt látogatnak ide. A földdarabok a Ra’asz Mohamed nemzeti park területén fekszenek, ahol Egyiptom néhány legszebb merülőhelye is található.

A szigetek fontosságát jelzi a régió államai számára, hogy miattuk már fegyveres konfliktus is kirobbant: 1967-ben a hatnapos háború közvetlen előzményeként az egyiptomi elnök, Gamal abd en-Nasszer bejelentette: korlátozzák az izraeli hajók mozgását a Tirán-tengerszorosnál. Izrael ezután közölte: létfontosságú számukra, hogy hajózni tudjanak a területen, és a blokádot háborús cselekedetnek tekinti. A zsidó állam végül elfoglalta a szigeteket 1967-ben, de az 1979-es Camp David-i békeegyezmény értelmében később kivonult területükről.

Hogy megkönnyítse a szigetek átvételét, a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán asz-Szaúd, az ország védelmi minisztere levelet küldött az egyiptomi kormányfőnek, amelyben közölte: országa önmagára kötelező érvényűnek tartja a Camp David-i béke összes cikkelyében foglaltakat. A levelet továbbították Izraelnek, aki jelezte: megkapta az értesítést a szigetek fennhatóságának átadásáról, és azt nem látja a békeegyezményre nézve hátrányosnak.

Miért érheti meg a szigetek átadása Egyiptomnak?

Egyes politikai szakértők szerint meglepő, hogy asz-Szíszi elnök belement a föld eladásába, tekintettel arra, hogy Egyiptomban ez rendkívül érzékeny téma. Az átadás valóban visszásnak tűnik annak fényében, hogy miután a korábban a hadsereg főparancsnokaként tevékenykedő asz-Szíszi 2013-ban átvette a hatalmat, elérte, hogy belevegyenek egy kitételt az egyiptomi alkotmányba, amely tiltja az egyiptomi terület eladását.

Azonban mint ahogy Rijádnak fontos Egyiptom szövetsége a Közel-Keleten a szunnita államok számára nyomasztóan növekvő síita iráni befolyás ellensúlyozására, úgy Kairónak is szüksége van Szaúd-Arábia barátságára. Az utóbbi hónapokban ugyanis megnövekedett a feszültség a két ország között, amiért Egyiptom nem támogatta Rijád szíriai és jemeni agresszív háborús politikáját. Kairó azonban nem szeretne eltávolodni az olajmonarchiától. Asz-Szíszi 2013-as hatalomátvétele óta Rijád és a többi öbölmenti állam már legalább 12 milliárd dollárt fektetett be az egyiptomi gazdaságba.

Várhatóan előnyös hatásai lesznek a nemzetgazdasági mutatókra annak a mintegy 15 kilométer hosszú, a Sínai-félszigetet Szaúd-Arábiával összekötő hídnak is, amelynek felépítését szintén április elején jelentették be. Az építmény a vitatott szigeteken fog átvezetni. A fejlesztés felpörgetheti a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat, nem beszélve arról, hogy az évente Mekkába zarándokló tömegnek is segítségére lesz.

Több szakértő úgy véli, Kairónak nem túl nagy ár a két sziget átadása cserébe Szaúd-Arábia támogatásáért: a diplomáciai és anyagi nyereségért.

Fotó: Marc Ryckaert