rendkívüli hír

Európa központja – Európa beteg embere

Brüsszel az Európai Unió központja, de a terrortámadások rávilágítottak arra, hogy sok rés van a belga pajzson. Honnan ered ez a káosz?

Éppen ezt olvassa:

Európa központja – Európa beteg embere

Betűméret Aa Aa

Brüsszel az Európai Unió központja, de a terrortámadások rávilágítottak arra, hogy sok rés van a belga pajzson. Honnan ered ez a káosz?

Brüsszelben az európai tisztviselők minden csütörtökön munka után összegyűlnek az Európai Parlament előtti Luxembourg téren. Az éttermek előtt felállított sátrakban csapolják a finomabbnál finomabb belga söröket. A „Place Lux”-on, ahogyan a legtöbben hívják, a férfiak és a nők öltönyben és kosztümben, papírpoharakkal a kezükben beszélgetnek politikáról, fociról, országaikról, az elmúlt nap eseményeiről angol, francia és egyéb európai nyelveken.

Most nem messze a tértől feltűnik egy gyanús alak, aki közelít a vígan beszélgető tömeg felé. Hatalmas ballonkabátot visel, sötét szemüveget és sapkát. A rendőrök leszólítják, de arabul beszél, nem értik meg egymást.

A brüsszeli főkapitányságot is lehetne értesíteni az esetről – a probléma csupán annyi, hogy Belgiumban nincs ilyen. 2001. január 1-jén az országot felosztották 196 rendőrségi zónára. A brüsszeli régió 19, egymástól többé-kevésbé független településből (commune) áll, és hat rendőrségi zónára van felosztva, de ők egymás területén nem tevékenykedhetnek.

Vincent Gilles, a belga rendőri szakszervezet elnöke már hónapok óta mondja, hogy túl kevesen dolgoznak a brüsszeli reptéren. „Először Jan Jambonhoz, a belügyminiszterhez fordultunk, hogy segítsen nekünk abban, hogy legalább a minimális rendőri létszám meglegyen. 15 éve vezettek be egy szabályt, hogy pontosan hány rendőrnek kell lennie a reptéren. A szabályt azóta sem változtatták meg, pedig a forgalom emelkedett. Ráadásul 80%-kal kevesebb rendőr dolgozik, mint ami elő van írva. Már hetekkel a támadások előtt mondtuk, hogy alaposabb ellenőrzés kellene. Át kellene például vizsgálni a csomagokat már azelőtt, mielőtt az emberek belépnének a repülőtérre. A beléptetőrendszer sem elég hatékony. Sok dolgozó ideiglenes belépővel mászkál, utána kap egy végleges belépőt, de csak öt évente kell biztonsági ellenőrzésen részt vennie, addig szabadon közlekedhet. Régen három évente kellett részt venni ellenőrzésen.”

A vizsgálatok más problémákra is fényt derítettek: kimutatták, hogy egy kézipoggyászba rejtett bombának egy a kettőhöz az esélye, hogy feljut egy repülőgépre.

„Aki, nem beszél flamandul, kérjük jöjjön tolmáccsal”

Sajnos a széttagoltság, a nyelvi különbségek, az egység hiánya nemcsak a rendőrségnél fedezhetőek fel, hanem más területeken is.

Belgium szövetségi állam, mely közösségekből és régiókból áll. Ezzel a mondattal kezdődik a belga alkotmány első cikkelye. A döntéshozó hatalom nem központosított, hanem szétosztották három területi régióra és három nyelvi-kulturális közösségre.

1993. óta az ország államformája tehát szövetségi állam és bizonyos hatáskörei az egész országra kiterjednek. Ide tartozik a külügy, a védelem, az igazságszolgáltatás, a pénzügy, a társadalombiztosítás, illetve a közegészségügy és a belügy egy része.

Területi alapon az ország tehát 3 régióra oszlik szét: Brüsszel, Flandria és Vallónia. Flandriában hollandul beszélnek, Vallóniában franciául és németül, a fővárosban pedig hollandul és franciául.

Az egyes régiók felelnek a flamandok, a brüsszeliek és a vallonok érdekeiért. A hatáskörük kiterjed a gazdaságra, a foglalkoztatásra, a lakhatásra, a közművekre, az energiára, a közlekedésre a környezetvédelemre és a területrendezésre.

Ezért is fordulhatott elő az is, hogy Jan Jambon belga belügyminiszter a tavaly novemberi párizsi terrortámadások után hiába jelentette be, hogy minden lakást átkutatnak Brüsszel javarészt muszlimok lakta kerületében, Molenbeekben, vágya nem teljesülhetett, mivel a kerület önkormányzata megvétózta a tervét.

Az ország három nyelvi-kulturális közösségre oszlik: flamand, francia és német. A fővárosi régió hivatalosan kétnyelvű, azaz a francia és a holland nyelv egyenjogú. Az ország más részein, azonban más a helyzet. A nyelvi viták gyakoriak és komoly politikai tartalmuk is van. A holland anyanyelvű flamandok, a területi jogokra hivatkoznak, a frankofónok pedig polgári jogokra és a nyelvükre. A „háború” olyan szinten elmérgesedett, hogy sokan attól tartanak: az ország előbb-utóbb ketté szakad.

Aalst belga város, Flandria régióban, Kelet-Flandria tartományban található. Ha valaki besétál a polgármesteri hivatalba egy hivatalos dokumentumért, a hivatalnok, aki ott dolgozik nem beszél sem franciául, sem németül, sem angolul. Előhúz egy papírt a pult alól, amin annyi áll: „aki, nem beszél flamandul, kérjük, jöjjön tolmáccsal”.

Egy elkevert levél

Eredetileg tehát Belgiumnak a szövetségi államon kívül még hat kormánya lenne: a három területi régió és a három nyelvi-kulturális régió. A Flamand régió és a Flamand közösség azonban egyesült, így a szövetségi államon kívül még öt kormány és népképviselet van.

Március 24-én csütörtökön Brüsszelben a Place de la Nationon tisztelegtek azokért, akik meghaltak a terrortámadásokban. Nem mindenki vett részt a megemlékezésen, hiányzott a flamand kormány miniszterelnöke Geert Bourgeois. Ő az Új Flamand Szövetség (rövidítve: N-VA) párt tagja. A 2001-ben alapított párt konzervatív, flamand nacionalista politikai elveket vall, és támogatja a belga szövetségi állam felbomlását.

Sokan tehát azt gondolhatták, hogy a flamand szeparatista direkt nem jött el a megemlékezésre. Az ok ennél sokkal prózaibb: a hivatalos meghívó, amelyet a szövetségi kormány küldött a flamand kormánynak elkeveredett, személyesen pedig nem hívták meg.

HYPERLINK “http://police.be/” \n HYPERLINK “http://lavenir.net/” \n _blanklavenir.net, lalibre.be, eutrio.be, rtl.fr, lesoir.be,