rendkívüli hír

Belgium futószalagon utasítja ki az uniós polgárokat

A belga bevándorlási hatóság szisztematikusan utazik az országban élő uniós polgárokra, kiutasítva azokat, akik szerintük csak terhet jelentenek az országnak.

Éppen ezt olvassa:

Belgium futószalagon utasítja ki az uniós polgárokat

Betűméret Aa Aa

Belgium elkezdte kiutasítani azokat az uniós polgárokat, akik megítélésük szerint terhet jelentenek a szociális ellátórendszernek. Jogos lépés a segélyturizmus ellen, vagy a mozgás szabadságának önkényes korlátozása? Erről szól helyszíni riportunk.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Belgiumban szisztematikusan ellenőrzik a külföldi uniós polgárokat, és kiutasítják azokat, akiknek nincsenek megfelelő anyagi eszközeik"

Belgium tizenegymilliós lakosságából több mint egymillió bevándorló. 70%-uk az Európai Unióból érkezett, az olasz, a francia és a holland a legnagyobb közösség. Az elmúlt években a belga bevándorlási politika egyre szigorúbb lett az uniós polgárokkal szemben, egyre többször vonnak vissza tartózkodási engedélyeket. A 2008-as 8-ról hat év alatt 2000-re emelkedett az ilyen esetek száma.

Megelőző csapás

Giorgia olasz divattervező, huszonnyolc évig dolgozott az olasz textiliparban, itt telepedett le belga élettársával. Anversben flamandul tanult, és önkéntesként dolgozott. A munkaügyi hivatal szerint túlképzett azokra a munkákra, amiket ők tudnak neki ajánlani. 2013-ban az anvers-i önkormányzat felszólította, hogy távozzon.

- Visszavonták a belga személyi igazolványomat – mesélte Giorgia. – Azt mondták, hogy a brüsszeli kartotékom teljesen üres, és nem mutattam hajlandóságot, hogy megtegyem, amit ez az ország kért tőlem azért, hogy maradhassak. Tiszta őrület.

A hivatal úgy ítélte meg, hogy Giorgiának nincs esélye munkát találni.

- Nem kértem semmilyen ellátást – szögezte le a divattervező. – Ez volt az első dolog, amit az élettársam elmondott az önkormányzati ügyintézőnek, mire ő azt válaszolta, hogy ez megelőző intézkedés, mivel akár kérhetnék is…

Az európai jogszabályok lehetővé teszik a megfelelő anyagi háttérrel nem rendelkező uniós állampolgárok kiutasítását. Giorgia és élettársa, Sven fellebezett. A bíró javasolt egy megoldást: hivatalos élettársi viszonyt, úgynevezett paxot kötöttek, így Giorgia új tartózkodási engedélyt kapott – egy belga állampolgár élettársaként, nem pedig munkakeresőként.

Harminc napja van elhagyni az országot

Azok az uniós polgárok, akik nem tudják Giorgiához hasonlóan megoldani a problémát, gyakran illegálisan maradnak Belgiumban. Többségük nem szívesen nyilatkozna.

Egy spanyol asszony végül kötélnek állt, de a személyazonosságát nem kívánta felfedni, mert attól tart, ez befolyásolná az ügye bírósági megítélését. A nő – nevezzük Nadiának – ma a Europe4people nevű ernyőszervezet aktivistáit fogadja, amely az uniós polgárok kiutasítása ellen küzdő egyesületeket tömörít.

Nadia 2012-ben érkezett Brüsszelbe, takarítónőként dolgozott, és munkahelyi baleset érte. Lábadozása alatt nyelviskolába járt és szociális ellátásban részesült, de 2015-ben az önkormányzati hivatal visszavonta a tartózkodási engedélyét.

- Azt mondták, ön uniós állampolgár, dolgozni jött és nem tanulni, mert éppen előtte magyaráztam, hogy tanulom a nyelvet – mesélte Nadia. – Nem akartak meghallgatni, nem akarták látni a bizonyítékaimat, hogy tényleg munkát keresek, és azt mondták, harminc napom van elmenni, és ha nem teszem, akkor a rendőrség megbírságol.

Utaznak a külföldiekre

Az európai szabályok lehetővé teszik az uniós állampolgárok kiutasítását, ha nem tudják bizonyítani, hogy tényleg állást keresnek. De Belgium ezt szigorúan ellenőrzi is, külön tekintettel a más tagállamból érkezett, valamilyen ellátásban részesülő munkanélküliekre.

- Belgiumban szisztematikusan ellenőrzik a külföldi uniós polgárokat, és kiutasítják azokat, akiknek nincsenek megfelelő anyagi eszközeik – mondta Sara Lafuente Hernandez, a Europe4People munkatársa. – Az európai irányelv kifejezetten tiltja az ilyen célzott ellenőrzést.

Nadia ingyenesen kap jogi tanácsokat a Europe4people ügyvédjétől, Anthony Valcke-tól . A kiutasítási végzés óta nem kap semmilyen ellátást, viszont talált állást, és abban reménykedik, hogy emiatt maradhat. Az ügyvéd felhívja a figyelmét, hogy a belga hatóságok két évvel a határozat meghozatala után értesítették a kiutasításról, és azt sem vették figyelembe, hogy munkaviszonyban és betegszabadságon volt.

- Az európai szabályok szerint ha valaki munkavállaló, joga van a tartózkodási engedélyhez – de ehhez nem kell ténylegesen dolgoznia – magyarázta az Euronewsnak Valcke. – Az is munkavállaló, aki dolgozott, de például üzemi balesetet szenvedett. Amíg ezek az emberek szabadságon, táppénzen vannak, vagy a baleset után lábadoznak, addig munkavállalónak számítanak.

Segélyturizmus elleni harc

A kiutasításokról a brüsszeli Bevándorlási Hivatalban döntenek. A bevándorlási minisztérium politikáját végrehajtó szervezet egyik elsődleges feladata a belga államnak szerintük aránytalan terhet jelentő segélyturizmus elleni harc.

2015-ben 1700 európai állampolgárt utasítottak ki. Többségében románokat, bolgárokat spanyolokat, olaszokat és hollandokat.
2011. óta a Bevándorlási Hivatal szorosan együttműködik a szociális ügyek osztályával, amely adatokat közöl az ellátásban részesülő külföldiekről.

- Ha nem járulnak, soha nem is járultak hozzá a belga szociális kasszához, csak a juttatásokat vették igénybe, akkor bevonjuk a tartózkodási engedélyüket – mondta a belga Bevándorlási Hivatal szóvivője, Geert de Vulder.

Nem veszik figyelembe az egyéni körülményeket

Nadia ügyvédje ma a Vitás Ügyek Tanácsához megy, ez az intézmény bírálja el a bevándorlási hivatal döntése elleni jogorvoslati kérelmeket. Száz hasonló ügyet akar összegyűjteni, hogy meggyőzően tudja bizonyítani: a belga hatóságok túl mereven alkalmazzák az európai jogszabályokat. Azt szeretné, ha ez alapján a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana Belgiummal szemben.

- Az európai jogszabályok előírják a személyi körülmények egyénre szabott vizsgálatát a kiutasítás előtt. A belga hatóságok vizsgálata nem veszi figyelembe az egyéni körülményeket – érvel Valcke. – Ezek a levelek, amiket a hozzánk fordulók kaptak, nem elég részletesek, nem derül ki belőlük, milyen dokumentumokat kellene bemutatniuk, és az eljárás egyetlen szakaszában sem figyelmeztetik őket arra, hogy kérjenek jogi segítséget.

Anthony Valcke szeretné összehasonlítani a kiutasítások számát az Európai Unión belül, de az adatok összegyűjtése embert próbáló feladat. A belga és olasz szakszervezetekkel összefogva nyomást akar gyakorolni az európai hatóságokra, hogy lépjenek a szerinte jogsértő belga gyakorlat ügyében.

Egyre távolabb a szociális unió

Az FTGB nevű belga szakszervezeti szövetség főtitkára egy olasz szakszervezeti vezetővel vitatkozik a követendő stratégiáról. Miután a britek kiharcolták maguknak a lehetőséget, hogy csökkentsék az európai bevándorlóknak nyújtandó ellátások összegét, attól tartanak, a példájukat mások is követni fogják.

- Attól félek, hogy az Európai Bizottság, látva a Brexit kapcsán kialakult helyzetet és a migránsválságot, maga is a szigorítás mellett dönt – mondta az euronewsnak Jean-Francois Tamellini. – Nemhogy előre tennénk egy lépést a tőke és a munkaerő szabad áramlása felé, még az is lehet, hogy visszafelé indulunk el – a belga példa mintha ezt támasztaná alá.

A szakszervezetek azért küzdenek, hogy a Giorgiához hasonló munkavállalókat, akik a hazájukban már több mint huszonnyolc évet ledolgoztak, biztosítottként ismerjék el amikor egy másik európai országba költöznek.

- Minden egész jól ment addig, amíg csak a mozarella jött-ment a határokon, a baj akkor kezdődött, amikor az emberek is elkezdtek költözködni – jegyezte meg keserűen Giorgia. – Senki nem tett semmit, hogy felmérje ennek a következményeit. Én azt látom, hogy minden ország azon igyekszik, hogy megerősítse a határait, és nem úgy tekintenek erre a jelenségre, mint lehetőségre.