rendkívüli hír

Japán: A szökőár után öt évvel

Japán észak-keleti régióját, Tohokut, öt évvel ezelőtt a szökőár valósággal a földdel tette egyenlővé. A cunami 20 ezer hektáron mindent elsöpört, de

Éppen ezt olvassa:

Japán: A szökőár után öt évvel

Betűméret Aa Aa

Japán észak-keleti régióját, Tohokut, öt évvel ezelőtt a szökőár valósággal a földdel tette egyenlővé.

A cunami 20 ezer hektáron mindent elsöpört, de a környék ma újra él, virágzik. Köszönhető ez annak, hogy a helyi termelők összefogtak és a hagyományos megoldások mellett csúcstechnológiákat alkalmaztak a mezőgazdaságban.

Jamamotóban vagyunk, az eperéről messze földön híres óceánparti városban. Itt most minden egyes szem eper külön figyelmet kap.

Az asszonyoknak azt mondom, vigyázzanak rájuk, mint a gyermekeikre, a férfiaknak pedig, hogy úgy mint az asszonyaikra – mesélte az egyik gazda.

Tadatsugu Hashimoto 40 éve termel epret, a szökőár mindenét elvitte.

Emlékszem – mondta – ahogy a tenger egyre sötétebb lett, aztán meg fekete, aztán megérkezett a mindent elpusztító hullám. Rettenetes volt megélni.

Akkor azt gondolta, hogy ő ezen a földön már soha nem fog termelni. És akkor, ahogy a mesében, a fiatal és okos mérnökök megérkeztek és a messziről hozott ötleteikkel csodát tettek.

Amikor hozzá kezdtünk, itt semmi nem volt, sőt még annyi sem. És meg kell valljuk, semmire sem mentünk volna, ma nem állnának itt melegházak, ha nem kapunk nemzetközi segítséget, a mai napig nagyon hálásak vagyunk ezért – mondta a gazda

A termelés szinte minden pillanatát számítógépek irányítják. Nyitják és zárják a szellőző ablakokat, figyelik a páratartalmat, ahogy a szél irányát és azt is, hogy honnan süt a nap. Mindent ami fontos, hogy tökéletes eper teremjen.

Ez a farm egyike azoknak, ahol bátran alkalmazták a legmodernebb IT technológiákat azért, hogy újra termelni tudjanak.

Tohoku Japán éléskamrájának számít, híres a rizstermesztéséről. Hiroshi Ouchi egyike azoknak a gazdáknak, akik nem adták fel. Boldog, hogy fiával tovább vihetik a családi gazdaságot.

A fukusimai katasztrófa óta a gazdák különös gonddal figyelnek a radioaktivitásra, minden egyes terméket bemérnek.

Betakarítás után mintát küldünk a laboratóriumba és ha minden paraméter megfelelő, akkor egy igazolást kapunk arról, hogy a termékünk nem szennyezett, biztonságos – mondta a gazda.

Az összes vizsgálat összes eredményét közzé tesszük az interneten, ez azért fontos, hogy az emberek lássák, hogy a legmodernebb technológiák alkalmazásával igazolhatjuk, hogy egy termék fogyasztható – mondta a japán Mezőgazdasági Minisztérium szakértője.

A japán Mezőgazdasági és Élelmiszer-biztonsági Szervezet kutatólaboratóriumában a szökőár óta csaknem 100 kutató a legmodernebb technológiák kifejlesztésén dolgozik.

A kutatások célja, hogy a gazdák számára elérhetőek legyenek a legmodernebb, de ugyanakkor költséghatékony technológiák.

Rendszeresen veszünk mintát a talajból és a termésből is, és figyeljük a termőföld tápanyagtartalmát és más összetevőit – Sottomoyuki Yukawa a projekt egyik vezetője.

A térképen nyomon követhető, hogy a termőterület mely részei gazdagabbak, szegényebbek a tápanyagban. A piros szín jelzi a jobb területeket.

Ezekre az adatokra a termelőknek a műtrágya adagolásakor van szükségük.

A kutatók kifejlesztettek egy GPS adatok segítségével vezérelt traktort is, amely a termőterületről származó adatok alapján adagolja a műtrágyát.

A hagyományos módszerek és az új mezőgazdasági technológiák együttes alkalmazásának eredményeként Tohoku gazdasága egy új szintre emelkedett.