rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nincs panaszuk a vallási kisebbségeknek az Iráni Iszlám Köztársaságban


Irán

Nincs panaszuk a vallási kisebbségeknek az Iráni Iszlám Köztársaságban

A közel 80 milliós Irán lakosságának mintegy 80 százaléka síita muzulmán vallású, kb. 18 százaléka pedig szunnita. A fennmaradó 2 százalék keresztény, zsidó, illetve a zoroasztrizmus híve. Ezek a vallási kisebbségek szabadon gyakorolhatják vallásukat Iránban. (A legnagyobb nem muszlim vallási kisebbség, az Iránban született bahái nem elismert és üldözött alapítása óta.)

Az iszlám világban itt él a legtöbb zsidó, mintegy 10-12 ezer. Iránban a zsidó vallás gyökerei 3 ezer évre nyúlnak vissza.

- Mivel ez nemzeti ügy, mindenkinek részt kell vennie a választásokon. A kisebbségeknek – így a vallási kisebbségeknek is – közvetlen képviseletük lehet a parlamentben, igaz a jelöltek személyét előzőleg jóvá kell hagynia az Őrök Tanácsának – avat be a részletekbe egy teheráni zsidó férfi.

Az iráni fővárosban 10 zsinagóga található. Teherán központjában van a legnagyobb, az Abrishami. Egyszerre 500 hívő befogadására alkalmas. A zsinagóga a hét minden estéjén megtelik a zsidó családokkal. De ennek a vallási közösségnek nem csak a zsinagógák, hanem külön iskolák, kórházak, idős otthonok, könyvtár és konferenciaterem is a rendelkezésére áll Teheránban.

- Nagyra értékeljük, hogy az iráni alkotmány lehetővé teszi az összes kisebbség számára, hogy legalább egy szék jusson képviselőjüknek az iszlám törvényhozásban. Ezt a lehetőséget nagyon nagyra tartjuk – mondja egy másik zsidó férfi.

A legnagyobb iráni vallási kisebbség, a mintegy 100 ezer keresztény 80 százalékát az örmények teszik ki. Az itt élő örmény közösségről már az időszámítás előtti 3. századból írásos emlékek vannak Iránban. Igaz, a kereszténységet Krisztus után 300 körül vették fel az örmények. És két évezred múltán is kötődnek Örményországhoz is.

- A világ egyetlen társadalma sem tökéletes, Irán sem kivétel ez alól. A történelem során akadtak problémák. Például, hogy kié a pénzverés joga, vagy a joggyakorlás mihez igazodjon. Szerencsére ezek a kérdések mind tisztázódtak, ha másként nem, eseti alapon. Amennyiben azt kérdezi, maximálisan tiszteletben tartották-e az örmények jogait? Az a válaszom: mint az egész iráni társadalomban, velünk is hol így történt, hol úgy. A lényeg, hogy működnek a társadalmi szervezeteink, az iskoláink, a templomaink. Szabadon gyakorolhatjuk a vallásunkat – osztja meg elégedettségét egy örmény férfi.

Az örmény közösségen belül a vitás kérdésekben a kalifátus Legfelső Tanácsa hivatott dönteni. A legmagasabb hatóság 11 tagból áll, hatásköre nem csak vallási, hanem kulturális, szociális, segélyezési, sport, művészeti és politikai kérdésekre is kiterjed. Munkáját egy 55 tagú képviselő-testület segíti.

Az Euronews riportere azt kérdezte az iráni parlamentben az örményeket képviselő, és a pénteki választásokon is jelölt Karen Khanlari-tól; mit gondol, a jövőben akár valamelyik miniszteri posztig is eljuthat?

- Amikor Rouhani elnök hivatalba lépett, javasoltam négy különböző személyt tanácsadónak az oktatási-felsőoktatási, az energiaügyi, és további két szaktárca miniszter-helyettese mellé. Ezek az emberek nem voltak híján a kellő szakértelemnek, de különböző okokból a javaslat megfeneklett. Azonban nem adom fel a reményt, újra és újra megpróbálom.

Javad Montazeri, teheráni tudósítónk elmondja, hogy az 1979-es iszlám forradalom, az Iszlám Köztársaság kikiáltása utáni években nem a vallási tolerancia jellemezte az iráni hétköznapokat. Azonban ezek a közösségek mégis képesek voltak megőrizni nyelvüket, hagyományaikat, vallásukat.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Franciaország

Döntött a francia bíróság: felszámolhatják a menekültek Calais-i sátortáborát