rendkívüli hír

Visszahódítani az internetet Amerikától

Közös Digitális Piac - mi ez, mire lesz jó nekünk, nem veszítjük-e el miatta a munkánkat?

Éppen ezt olvassa:

Visszahódítani az internetet Amerikától

Betűméret Aa Aa

A technológia egyeseket riaszt, mások lehetőséget látnak benne – de a jelentőségét nem lehet tagadni. Mi a terve Európának a közös digitális piac létrehozására? Ezt a kérdést járjuk körül a Real Economyban.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"A digitális közös piac mindenképpen munkahelyeket hoz létre, de bizonyos területeken el is tűnhetnek munkakörök."

Az Európai Unió egyik fő vívmánya az áruk, szolgáltatások és a személyek szabad mozgása. A digitális világ nem ilyen egységes: az Európán belüli határon átívelő online kereskedelem nem csak a belföldinél kisebb, de az amerikai online cégek is több eladást produkálnak egy adott országban, mint más uniós tagállamok online vállalkozásai.

Gyorstalpaló: mi az a Közös Digitális Piac?

A Közös Digitális Piac négyszáztizenöt milliárd euróval dobhatja meg Európa növekedését, több százezer munkahelyet teremthet.

Európaiak milliói csatlakoznak az internetre, mint Fred. Mary pedig pont neki szeretne eladni valamit.

Ehhez azonban a KDP-nak el kell távolítania a virtuális világban még fennálló akadályokat a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása érdekében.

Hogy ők ketten bízhassanak egymásban, egységes szerződési és fogyasztóvédelmi szabályok kellenek: ez biztosítja a tisztességes versenyt, illetve a személyes adatok biztonságát is.

A KDP Frednek megtakarítást és a médiatartalmak területi korlátozásainak eltörlését is jelenti, így Fred bárhová magával viheti kedvenc filmjeit és zenéit.

Marynek növekedést és költségcsökkenést jelent az olcsóbb szállítás, az egyszerűbb szerzői jogi-, áfa- és más adóügyi szabályok.

A digitális közös piac a szélessávú internethálózat bővülésével és a roamingdíjak eltörlésével is járna – hogy Fredhez hasonlóan még többen részesüljünk a digitális világ áldásaiból.

Egyszerű, egységes szabályok kellenek

Tehát, tegyük fel, hogy rendelnénk valamit a telefononunkról egy másik európai országból – ha ezt ma csináljuk, akkor sanszos, hogy külföldre nem szállítanak, vagy nem részesülünk kellő fogyasztói védelemben. A KDP ezen segítene, plusz harmonizálná a szerződési- és áfa-szabályokat mind a huszonnyolc tagállamban, hogy a cégek szabadon növekedhessenek.

Tízből négy európai vásárol online a saját hazájából, de csak tizenöt százalék rendel a külföldi webshopból. A Captain Train nevű startup a határon átnyúló eladásokra specializálódott – tőlük kérdeztük meg, miért ilyen alacsony ez a szám.

- Óriási problémákat okoz, hogy nemzeti szinten félévente-évente jönnek a reformok, vagy a kereskedelemben, vagy a digitális szabályozásban, vagy a munkajogban, ezeknek nyilván meg kell felelni – és minden országban külön – mondta az Euronewsnak a cégalapító Jean-Daniel Guyot. – Egységes, egyszerű rendszerre van szükség, azonos játékszabályok mindenkinek, mert ha az időnket a szabályok megértésével töltjük, addig sem az üzlettel, az értékteremtéssel foglalkozunk.

Az Európai Bizottság becslései szerint mindez kilencezer eurójába kerül egy kis vagy középvállalkozásnak – ennek a kiküszöbölésére kell a közös digitális piac. Mert ha a szabályok túl bonyolultak a vállalkozóknak, akkor mit szóljon az, aki csak vásárolni szeretne?

- A bizalom az első dolog, amihez ragaszkodnia kell egy vállalkozásnak – magyarázta az Euronewsnak egy francia fogyasztói érdekképviselet, az UFC jogi osztályának vezetője, Nicolas Godfroy. – Ez az a szűk keresztmetszet, amely megszűri, mely vásárlók használják a szolgáltatást, mert már nem úgy működik a dolog, mint korábban. A régi rendszerben a fogyasztó bement a boltba, megnézte, milyenek ott az eladók, segítőkészek, bizalomgerjesztőek-e? Válaszolnak-e a kérdésekre? Éppen ezért csak akkor lehet a vásárlókat rávenni, hogy külföldről vásároljanak, ha sikerül a bizalom légkörét létrehozni egy vállalkozás körül.

Meg lehet csinálni

Az Európai Bizottságban a Közös Digitális Piacért Andrus Ansip elnökhelyettes felel, vele is beszélgettünk.

Euronews: - Mi a legfontosabb elvégzendő feladat 2016-ban?

Andrus Ansip: – Tavaly májusban indítottuk el a digitális közös piaci stratégiát, és már idáig is sok mindent csináltunk. Tettünk egy javaslatot a digitális tartalmak szabad európai hordozhatóságáról. A második javaslatunk a digitális szerződésekről szól, az online kereskedelemre és a digitális szerződésekre 56 féle szabálytípus vonatkozhat. Mi ezt kettőre szeretnénk levinni, ebben a kérdésben politikai konszenzusra lenne szükség, amit ennek az évnek az első felében szeretnénk elérni. Céljaink között szerepel a roaming-díjak teljes eltörlése is.

- A vállalkozások egyik fő panasza, hogy a bevételeikre ez súlyos csapást fog mérni.

- Ha valaki azt mondja nekem, hogy eladom önnek ezt a doboz csokit, de csak Belgiumban eheti meg, akkor azt fogom hinni, hogy megbolondult. A digitális piacon ugyanakkor ez egy létező üzleti modell. A huszonegyedik században nem kell elfogadnunk a diszkriminációt az alapján, hogy melyik országban élünk, vagy hol adták ki a bankkártyánkat. Idén egy új javaslatot is beterjesztünk, A célunk ezzel az, hogy az európai polgárok számára megkönnyítsük a határon átnyúló hozzáférést a digitális tartalmakhoz.

- Be lehet ezt vezetni huszonnyolc országban egyszerre?

- Meg lehet csinálni. Legalábbis remélem, hogy sikerül egyetértésre jutni a tagországokkal az online kereskedelemre vonatkozó közös szabályokról. Az áfára vonatozó eljárási szabályokat lehet úgy változtatni, hogy megkönnyítsük a vállalkozások dolgát, de az áfa mértéke, tehát a ráta még biztosan sokáig eltérő lesz országonként.

Előre a legjobb agyakért

- Az IT-cégek örülnek a közös digitális piacnak. A hagyományos cégeknél ez munkahelyteremtéshez vagy inkább állások megszűnéséhez vezet, ahogy sokan tartanak ettől?

- Sajnos egyes szektorokban tényleg munkahelyek szűnnek meg. De ha az alkalmazásfejlesztést nézzük, 2014-ben egy 1,8millió munkahely volt az ágazatban, előrejelzések szerint 2018-ban 4,8 millió lesz. A fejlődés több munkahelyet teremt, mint ahányat megszüntet.

- A nemzetközi befektetőknek nem azt üzenjük, hogy Európában nem könnyű üzletelni?

- Ugyanazok a szabályok vonatkoznak az európai és a külföldi cégekre. Végső soron fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy a startupjainknak, vegyük például a Svédországban létrehozott Spotifyt, miért kell kiköltözniük az Egyesült Államokba ahhoz, hogy a kritikus méretet el tudják érni? Szükség van a digitális közös piacra ahhoz, hogy a legjobb agyakat Európában tartsuk.

Észt csodák

A digitális közös piac létrehozása egy másik problémát is felvet. Európa lakosságának fele nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel, holott a munkahelyek 90%-ához szükség lesz ezekre.

Észországban a kilencvenes évek óta a rohamléptekkel fejlődő IT-szektorban tizenhétezer munkahely jött létre – ez a szám kétezerhúszra megduplázódhat. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az észt digitális személyi igazolvány szerződések elektronikus aláírására, adófizetésre, szavazásra, a tömegközlekedésben jegyvásárlásra is használható.

Az EU egészéhez képest Észtország kis piac. Ugyanakkor az észt eredményekre – de az úttörőként elkövetett hibákra is – egész Európa építhet.

Az észt egészségügyi rendszer jó példa egy hagyományos ágazat sikeres digitalizálására. A páciens teljes kórtörténete, minden korábban kiadott recept elérhető online, így egy baleset esetén a műtőben minden releváns információ rendelkezésre áll.

- Valamennyi vizsgálat, a CT, az ultrahang, az összes korábbi műtét – minden itt van – magyarázta az Euronewsnak Erast-Henri Noor, az Észak-Észtországi Orvosi Központ rezidens sebésze. – Biztos lesznek régimódi orvosok, akik ódzkodnak tőle, de a fiatal orvosgeneráció egészen biztosan használni fogja.

Az online infrastruktúra fejlődése miatt egyre erősebb digitális készségeket követel meg az észt munkaerőpiac – akár a magán, akár az állami szektorról beszélünk.

- Azt az orvost, aki ma egyszerű adatbeviteli feladatokat is ellát, fel kell ez alól szabadítani, tehát ezeket a nővérekre bízzuk – mutatott rá a következményekre Marko Kilk, a központ IT-igazgatója. – A nővérek adminisztratív munkáját, vagyis amit ma csinálnak a kórházi adminisztráció végzi majd, és így tovább.

Az észt szakértők szerint további digitális átképzési programokra van szükség, mint a Vegyél Részt nevű, amely három év alatt 40 000 embert vértezett fel a szükséges digitális tudással. Ráadásul az ilyen munkaerőre egyre nagyobb a kereslet.

- A digitális közös piac mindenképpen munkahelyeket hoz létre. Bizonyos területeken emiatt eltűnhetnek munkakörök, mondjuk az egészségügyben, de munkahelyek jönnek létre olyan vállalkozásoknál, amelyek ilyen termékeket fejlesztenek – és ezeket Európán kívül is értékesíthetjük – mondta az észt csociális tárca témafelelőse, Ain Aaviksoo.

Az észt digitális gazdaság az elektronikus információmegosztásban, a rádiófrekvenciás azonosításban és az e-kereskedelemben még le van maradva az európai átlagtól. A fejlődés fő gátja a töredezett európai digitális piac – ez azonban a közeljövőben változhat.