rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Visszahódítani az internetet Amerikától


real economy

Visszahódítani az internetet Amerikától

ALL VIEWS

További hírek erről

A technológia egyeseket riaszt, mások lehetőséget látnak benne – de a jelentőségét nem lehet tagadni. Mi a terve Európának a közös digitális piac létrehozására? Ezt a kérdést járjuk körül a Real Economyban.

Az Európai Unió egyik fő vívmánya az áruk, szolgáltatások és a személyek szabad mozgása. A digitális világ nem ilyen egységes: az Európán belüli határon átívelő online kereskedelem nem csak a belföldinél kisebb, de az amerikai online cégek is több eladást produkálnak egy adott országban, mint más uniós tagállamok online vállalkozásai.

Gyorstalpaló: mi az a Közös Digitális Piac?

A Közös Digitális Piac négyszáztizenöt milliárd euróval dobhatja meg Európa növekedését, több százezer munkahelyet teremthet.

Európaiak milliói csatlakoznak az internetre, mint Fred. Mary pedig pont neki szeretne eladni valamit.

Ehhez azonban a KDP-nak el kell távolítania a virtuális világban még fennálló akadályokat a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása érdekében.

Hogy ők ketten bízhassanak egymásban, egységes szerződési és fogyasztóvédelmi szabályok kellenek: ez biztosítja a tisztességes versenyt, illetve a személyes adatok biztonságát is.

A KDP Frednek megtakarítást és a médiatartalmak területi korlátozásainak eltörlését is jelenti, így Fred bárhová magával viheti kedvenc filmjeit és zenéit.

Marynek növekedést és költségcsökkenést jelent az olcsóbb szállítás, az egyszerűbb szerzői jogi-, áfa- és más adóügyi szabályok.

A digitális közös piac a szélessávú internethálózat bővülésével és a roamingdíjak eltörlésével is járna – hogy Fredhez hasonlóan még többen részesüljünk a digitális világ áldásaiból.

Egyszerű, egységes szabályok kellenek

Tehát, tegyük fel, hogy rendelnénk valamit a telefononunkról egy másik európai országból – ha ezt ma csináljuk, akkor sanszos, hogy külföldre nem szállítanak, vagy nem részesülünk kellő fogyasztói védelemben. A KDP ezen segítene, plusz harmonizálná a szerződési- és áfa-szabályokat mind a huszonnyolc tagállamban, hogy a cégek szabadon növekedhessenek.

Tízből négy európai vásárol online a saját hazájából, de csak tizenöt százalék rendel a külföldi webshopból. A Captain Train nevű startup a határon átnyúló eladásokra specializálódott – tőlük kérdeztük meg, miért ilyen alacsony ez a szám.

- Óriási problémákat okoz, hogy nemzeti szinten félévente-évente jönnek a reformok, vagy a kereskedelemben, vagy a digitális szabályozásban, vagy a munkajogban, ezeknek nyilván meg kell felelni – és minden országban külön – mondta az Euronewsnak a cégalapító Jean-Daniel Guyot. – Egységes, egyszerű rendszerre van szükség, azonos játékszabályok mindenkinek, mert ha az időnket a szabályok megértésével töltjük, addig sem az üzlettel, az értékteremtéssel foglalkozunk.

Az Európai Bizottság becslései szerint mindez kilencezer eurójába kerül egy kis vagy középvállalkozásnak – ennek a kiküszöbölésére kell a közös digitális piac. Mert ha a szabályok túl bonyolultak a vállalkozóknak, akkor mit szóljon az, aki csak vásárolni szeretne?

- A bizalom az első dolog, amihez ragaszkodnia kell egy vállalkozásnak – magyarázta az Euronewsnak egy francia fogyasztói érdekképviselet, az UFC jogi osztályának vezetője, Nicolas Godfroy. – Ez az a szűk keresztmetszet, amely megszűri, mely vásárlók használják a szolgáltatást, mert már nem úgy működik a dolog, mint korábban. A régi rendszerben a fogyasztó bement a boltba, megnézte, milyenek ott az eladók, segítőkészek, bizalomgerjesztőek-e? Válaszolnak-e a kérdésekre? Éppen ezért csak akkor lehet a vásárlókat rávenni, hogy külföldről vásároljanak, ha sikerül a bizalom légkörét létrehozni egy vállalkozás körül.

Meg lehet csinálni

Az Európai Bizottságban a Közös Digitális Piacért Andrus Ansip elnökhelyettes felel, vele is beszélgettünk.

Euronews: - Mi a legfontosabb elvégzendő feladat 2016-ban?

Andrus Ansip: – Tavaly májusban indítottuk el a digitális közös piaci stratégiát, és már idáig is sok mindent csináltunk. Tettünk egy javaslatot a digitális tartalmak szabad európai hordozhatóságáról. A második javaslatunk a digitális szerződésekről szól, az online kereskedelemre és a digitális szerződésekre 56 féle szabálytípus vonatkozhat. Mi ezt kettőre szeretnénk levinni, ebben a kérdésben politikai konszenzusra lenne szükség, amit ennek az évnek az első felében szeretnénk elérni. Céljaink között szerepel a roaming-díjak teljes eltörlése is.

- A vállalkozások egyik fő panasza, hogy a bevételeikre ez súlyos csapást fog mérni.

- Ha valaki azt mondja nekem, hogy eladom önnek ezt a doboz csokit, de csak Belgiumban eheti meg, akkor azt fogom hinni, hogy megbolondult. A digitális piacon ugyanakkor ez egy létező üzleti modell. A huszonegyedik században nem kell elfogadnunk a diszkriminációt az alapján, hogy melyik országban élünk, vagy hol adták ki a bankkártyánkat. Idén egy új javaslatot is beterjesztünk, A célunk ezzel az, hogy az európai polgárok számára megkönnyítsük a határon átnyúló hozzáférést a digitális tartalmakhoz.

- Be lehet ezt vezetni huszonnyolc országban egyszerre?

- Meg lehet csinálni. Legalábbis remélem, hogy sikerül egyetértésre jutni a tagországokkal az online kereskedelemre vonatkozó közös szabályokról. Az áfára vonatozó eljárási szabályokat lehet úgy változtatni, hogy megkönnyítsük a vállalkozások dolgát, de az áfa mértéke, tehát a ráta még biztosan sokáig eltérő lesz országonként.

Előre a legjobb agyakért

- Az IT-cégek örülnek a közös digitális piacnak. A hagyományos cégeknél ez munkahelyteremtéshez vagy inkább állások megszűnéséhez vezet, ahogy sokan tartanak ettől?

- Sajnos egyes szektorokban tényleg munkahelyek szűnnek meg. De ha az alkalmazásfejlesztést nézzük, 2014-ben egy 1,8millió munkahely volt az ágazatban, előrejelzések szerint 2018-ban 4,8 millió lesz. A fejlődés több munkahelyet teremt, mint ahányat megszüntet.

- A nemzetközi befektetőknek nem azt üzenjük, hogy Európában nem könnyű üzletelni?

- Ugyanazok a szabályok vonatkoznak az európai és a külföldi cégekre. Végső soron fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy a startupjainknak, vegyük például a Svédországban létrehozott Spotifyt, miért kell kiköltözniük az Egyesült Államokba ahhoz, hogy a kritikus méretet el tudják érni? Szükség van a digitális közös piacra ahhoz, hogy a legjobb agyakat Európában tartsuk.

Észt csodák

A digitális közös piac létrehozása egy másik problémát is felvet. Európa lakosságának fele nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel, holott a munkahelyek 90%-ához szükség lesz ezekre.

Észországban a kilencvenes évek óta a rohamléptekkel fejlődő IT-szektorban tizenhétezer munkahely jött létre – ez a szám kétezerhúszra megduplázódhat. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az észt digitális személyi igazolvány szerződések elektronikus aláírására, adófizetésre, szavazásra, a tömegközlekedésben jegyvásárlásra is használható.

Az EU egészéhez képest Észtország kis piac. Ugyanakkor az észt eredményekre – de az úttörőként elkövetett hibákra is – egész Európa építhet.

Az észt egészségügyi rendszer jó példa egy hagyományos ágazat sikeres digitalizálására. A páciens teljes kórtörténete, minden korábban kiadott recept elérhető online, így egy baleset esetén a műtőben minden releváns információ rendelkezésre áll.

- Valamennyi vizsgálat, a CT, az ultrahang, az összes korábbi műtét – minden itt van – magyarázta az Euronewsnak Erast-Henri Noor, az Észak-Észtországi Orvosi Központ rezidens sebésze. – Biztos lesznek régimódi orvosok, akik ódzkodnak tőle, de a fiatal orvosgeneráció egészen biztosan használni fogja.

Az online infrastruktúra fejlődése miatt egyre erősebb digitális készségeket követel meg az észt munkaerőpiac – akár a magán, akár az állami szektorról beszélünk.

- Azt az orvost, aki ma egyszerű adatbeviteli feladatokat is ellát, fel kell ez alól szabadítani, tehát ezeket a nővérekre bízzuk – mutatott rá a következményekre Marko Kilk, a központ IT-igazgatója. – A nővérek adminisztratív munkáját, vagyis amit ma csinálnak a kórházi adminisztráció végzi majd, és így tovább.

Az észt szakértők szerint további digitális átképzési programokra van szükség, mint a Vegyél Részt nevű, amely három év alatt 40 000 embert vértezett fel a szükséges digitális tudással. Ráadásul az ilyen munkaerőre egyre nagyobb a kereslet.

- A digitális közös piac mindenképpen munkahelyeket hoz létre. Bizonyos területeken emiatt eltűnhetnek munkakörök, mondjuk az egészségügyben, de munkahelyek jönnek létre olyan vállalkozásoknál, amelyek ilyen termékeket fejlesztenek – és ezeket Európán kívül is értékesíthetjük – mondta az észt csociális tárca témafelelőse, Ain Aaviksoo.

Az észt digitális gazdaság az elektronikus információmegosztásban, a rádiófrekvenciás azonosításban és az e-kereskedelemben még le van maradva az európai átlagtól. A fejlődés fő gátja a töredezett európai digitális piac – ez azonban a közeljövőben változhat.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

real economy

Körkörös gazdaság: pénzt hoz a környezetvédelem