rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Németországban még mindig falvakat rombolnak le barnaszénért


insiders

Németországban még mindig falvakat rombolnak le barnaszénért

A vendek Németország és Lengyelország határvidékén élnek, összesen mintegy hatvanezren. Christian Penk saját kulturális örökségét, az épített és természeti tájat dokumentálja akkurátusan, mielőtt a barnaszén-bányászat holdbéli tájjá változtatja a szülőföldjét. A Rohne-ban élő Christian és a családja nem akarnak elmenni, miközben a térségben egyik ház a másik után omlik össze az egyre szaporodó külszíni fejtések miatt.

- 1700 embert akarnak errefelé kitelepíteni. Ezek a hatalmas ásatások elpusztítják a településeinket, a tájainkat, a történelmünket – mondja keserűen Edith Penk majd ujját a térképre helyezi. – Ezek azok a települések és falvak, amelyeket elsöpörnek. Itt lakunk. Az egész helyén egy óriási luk lesz.

Christian a nagyanyja sírját gondozza egy kis, erdei temetőben, amely mélyen gyökerezik a vend történelemben. A holtak alatt pár méterrel vastag rétegekben áll a még mindig kincset érő barnaszén. Vajon meddig állhatnak még ezek a sírkövek?

- Három barnaszén-erőmű vesz körül minket. Az életben a legértékesebb dolog az egészség. De a környéken sokaknak rákja van – mondja Christian, akinek az apja is halálos beteg.

De van-e valós összefüggés a régióban tapasztalható rákos megbetegedések és a barnaszén között? A Penk család azt kéri, készüljön átfogó tanulmány a kérdésről. Azonban egyelőre úgy látszik, semmi akadálya nem lesz annak, hogy számos új fejtőt nyissanak a térségben, és ehhez újabb falvakat pusztítsanak el.

Reporter - Brown coal

A barnaszén, mint bibliai csapás

Proschimot is a pusztulás fenyegeti. Hagen Rösch az egyik legnagyobb környékbeli gazdálkodó, mezőgazdasági termékeken kívül megújuló energiát, biogázt is előállít. Az egyre szaporodó külszíni fejtések a művelésre alkalmas táj egyre nagyobb részét nyelik el. Vajon elnyelik a Hagen által teremtett nyolcvan munkahelyet is?

- Az elmúlt évtizedben a cégünk bibliai nagyságrendű művelésre alkalmas területet veszített el a barnaszén miatt – mondja az agrárvállalkozó. Csak nálunk kétszáz munkahely lett oda. Németországban a felhasznált energia harminc százalékát a megújulók adják. Már nincs szükségünk a barnaszénre. Németországban energiatúltermelés van, a villamos energia ára alacsony. Egyszerűen nincs értelme elképesztő környezeti károk árán kitermelni a barnaszenet.

Új-Hornóban vend és német nyelvű táblák mutatják az utat. A falucskát máshol építették újjá, miután Régi-Hornót a barnaszén miatt ledúrták a föld felszínéről. A nemrég felavatott templomban Thomas Burchhardt a gyermekkorára emlékszik vissza. A férfi nyolc templomot látott romba dőlni a régióban abból a huszonkilencből, amelyet a bányászat miatt bontottak le.

- Láttam, ahogy Horno meghalt. Gyökerestül kifordították a fákat, feltépték az utcák kövezetét, megcsonkították a falut. Még az emlék is fizikai fájdalmat okoz – mondja a Klinger Runde civil szervezetnek dolgozó férfi. – Erre semmi szükség. Németország rengeteg energiát exportál, ezt a régiót nem lenne szabad felégetni azért, hogy még többet exportáljunk. Ráadásul a klímának sem tesz jót, a barnaszén a legszennyezőbb energiahordozó mind közül.

Thomas megmutatja nekünk a falumúzeumot, amelyet ő a pusztulásra ítélt falvak archívumának nevez. Ő is vend, és a kisebbség nevében szólal fel a régiós barnaszén-bizottságban.

- A százharminchat falu között, amit eddig leromboltak, számos vend település is volt – mondja Thomas. – Pótolhatatlan kulturális és történelmi kincsek vesztek oda örökre. A vend települések az alkotmány védelme alatt állnak, valamennyi ellenük irányuló támadás a regionális önkormányzat részéről alkotmányellenes.

Ki termel áramot, ha nem süt a nap?

A külszíni fejtők és az erőművek is egy svéd állami cég, a Vattenfall tulajdonában állnak. A vattenfall szeretne kiszállni a barnaszén-üzletből, és eladni az itteni érdekeltségeit. Ugyanakkor az az álláspontjuk, hogy egy átmeneti időszakban még szükség lesz a barnaszénre.

- Ki fog áramot termelni olyankor, amikor nincs szél, amikor nem süt a nap? – teszi fel a szónoki kérdést Thoralf Schirmer, a vállalat szóvivője. – Hogyan tárolják majd a megújuló energiát? Ezekre az alapvető kérdésekre szerintem a mai napig nincs válasz. Ezért mi azzal a feltételezéssel élünk, hogy a barnaszén-kitermelés, a barnaszén alapuló energiatermelés nagy valószínűséggel 2020. után is folytatódni fog, 2030-ig vagy akár 2050-ig.

A német kormány 40%-kal akarja csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2020-ra. Tavasszal nyilvánosságra került egy klímaadó terve, de a fosszilis energiaelőállítók blokkolták a kezdeményezést. Egy új törvényjavaslat néhány barnaszénerőművet ideiglenesen leállítana bőséges kompenzációért cserébe.

- Németországnak van egy súlyos problémája: a szén-lobbi nagyon erős – mondja erről a Kormányközi Munkacsoport a Klímaváltozás ellen (IPCC) külső szakértője, Claudia Kemfert. – Könnyen lehet, hogy a kormány és az ágazat közötti megállapodás rejtett állami támogatást tartalmaz, ebben az esetben uniós jogot is sértene.

The EU’s top CO2 polluting power plants

Source: 2013, Europe's dirty 30 - CAN Europe and WWF

Az emberek nem akarnak több barnaszén-befektetést

Lengyelországban találkozunk Annával, aki egy szénbányászat elleni civil szervezetnek dolgozik. Ebben a kastélyban korábban óvoda működött, most üres. Jelentkeztek befektetők, akik szállodát csináltak volna belőle, de a hatóságok megakadályozták az üzletet azzal, hogy itt esetleg barnaszenet fejtenének valamikor.

- Az épület évek óta elhagyottan áll – mondja Anna Dziadek. – A kastély omladozik, mert az állami vagyonkezelő nem hajlandó eladni. Mindez azért van, mert a politikusok és a barnaszén-lobbi azt ígérik, hogy megindul itt a külszíni fejtés, lesz új erőmű, jólét, gazdagság, ugyanakkor kisebb befektetőknek, kisebb lépésekre nem adnak engedélyt.

Anna még mindig hisz benne, hogy megállíthatja a lengyel bányavállalatot, mielőtt megkezdődik a falvak és a termőföld elpusztítása. Azt mondja, hogy a szénfejtő és az erőmű összesen hétmilliárd euróba kerülne, de a befektetőnek nincs ennyi pénze. És nem bírja a helyiek támogatását sem.

- Két helyi népszavazás is volt 2009-ben – meséli Anna. – Az emberek nem akarnak több barnaszén-befektetést. Előbb vagy utóbb a barnaszén-lobbinak fel kell hagynia ezekkel a beteg terveivel.

Lobbival a lobbi ellen

Vonuljatok ki a szennyező energia piacáról – ez az üzenete a vállalkozások felé a 350.org-nak, egy környezetvédő aktivistákból álló civil szervezetnek, akik eddig olyan globális befektetőket győztek meg, mint a Rockefellerek, illetve számos nagy francia és német biztosítási cég. És ez nem minden.

- Mostanra elértünk néhány igazán nagy befektetőt, például a norvég állami nyugdíjalapot, amely az egyik legnagyobb ilyen nyugdíjalap a világon, és éppen most vonja ki a pénzét a barnaszén-iparból – mondja Melanie Mattauch, a szervezet európai kommunikációs koordinátora.

Ám a gépezet addig is dübörög. A Penk család azt reméli, hogy a párizsi klímakonferencián a poltikusok pontot tesznek a barnaszén-történet végére.

- Ha a döntéshozók az iparág érdekeit helyezik előtérbe, akkor rosszul áll a szénánk, nekünk és az éghajlatnak is – mondja Edith. – De ha az ember nem küzd, akkor már azelőtt veszít, hogy legyőznék. Én a magam részéről harcolni fogok a jogaimért, harcolni fogok a barnaszén-kitermelés ellen.

Sokan érvelnek amellett, hogy a klímakatasztrófát nem lehet megakadályozni, ha a maradék fosszilis energiakincset feldolgozza az emberiség. Hogy meg lehet-e állítani a gépezetet – ez a jövő titka.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

insiders

Spanyolországban újraindul a gazdasági növekedés - de még mindig nagyon magas a munkanélküliség