rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Önvezető városok - az urbanisztika új kérdései a Tallinni Építészeti Biennálén


le mag

Önvezető városok - az urbanisztika új kérdései a Tallinni Építészeti Biennálén

A négyszázezres lélekszámú Tallinn igazi e-társadalom: irigylésre méltó wifi-lefedettséggel rendelkezik. Itt az idő, hogy a nyolcszázéves, autóktól hemzsegő észt főváros urbanisztikai szempontból is újraértelmezze önmagát.

Tallin legforgalmasabb csomópontján állva egyértelmű, melyek a modern várostervezés legfőbb megoldandó feladatai. Túl nagy a zaj, túl sok a beton, és rengeteg az autó. Milyen legyen a jövő városközpontja? Ez a Self-Driven City (Önvezető város) mottóval megrendezett Tallini Építészeti Biennálé egyik fő témája.

A Tallinn belvárosában lévő Viru útkereszteződést az utóbbi 100 évben már többször is átépítették. A biennálén Tallinn epicentruma címmel versenyt hirdettek, amelyre 14 országból 23 pályázat érkezett. Vajon hogyan képzelik el az építészek a város köztereit a vezető nélküli autók korában?

A négyezer eurós fődíjat egy dán-francia tervezőpáros, Clement Lobbens és Frederique Barchelard nyerte.

- A két építész problémamegoldása mindenre kiterjed, a téren található épületekre, az autóforgalomra, az itt élő emberekre. Újdonságot hoznak Tallinnba – magyarázza Ott Alver, a verseny társkurátora.

A 3. Tallinni Építészeti Biennálé szimpóziumain arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként hatnak életünkre és környezetünkre a nagy technológiai változások.

A biennálé főkurátora Marten Kaevats várostervező mérnök, a fenntartható jövő lelkes apostola.

- Az önvezető autók korában tízszer kevesebb autó lesz az utakon, ami radikális változást jelent. A járművek sokkal jobban ki tudják majd használni a rendelkezésükre álló helyet, mint most. Mit kezdünk a rengeteg felszabadult térrel? Végre elkezdhetnek kreatívan gondolkodni a város- és tájépítészek – mondja Kaevats.

A biennálé egyik legérdekesebb kiállítása az Észt Építészeti Múzeumban látható Body Building című tárlat, amely tíz nemzetközi építészstúdió munkáját mutatja be. Az installációk segítségével képet alkothatunk arról, hogy az építészek hogyan képzelik el a jövőt.

- A Body Building cím a két szembenálló nézőpontra utal. A building, az épület kapcsán valamiféle szabályos dologra gondolunk, egyenes falakra, betonra, üvegre, míg a body, a test egy organikus, önszabályozó, alkalmazkodó rendszer – magyarázza Siim Tuksam, a kiállítás társkurátora.

- Úgy rendeztük be a teret, hogy az egyik véglettől haladunk a másik felé, a merevtől az organikus formákig – teszi hozzá a társkurátor, Sille Pihlak.

A Viselkedési prototípusok című kísérleti projekt tagjai a biológiából és a társadalomból merítik az inspirációt.

Roland Snooks és Robert Stuart-Smith, a Kokkugia melbourne-i és londoni vezetői fogják össze a munkát.

- Algoritmusok alapján tervezünk. Ahelyett hogy egyszerűen lerajzolnánk vagy modelleznénk egy épületet, inkább azzal foglalkozunk, hogy megvizsgáljuk a mögöttes feltételeket. Például az algoritmusok nagy részét a méh-, madár- és halrajok mozgásának tanulmányozása inspirálta.
Az egyszerű döntések kölcsönhatásának eredményeként összetett viselkedési minták jönnek létre. Az építészetre is így tekintünk – magyarázza Roland Snooks.

De vajon milyen lenne a világ mérnökök nélkül? teszi fel a kérdést egy lett virtuális valóság-projekt. Próbáljuk ki! Tervezzünk magunknak egy házat, és nyomtassuk ki!

A Tallinni Építészeti Biennálé október 14-ig fogadja a látogatókat.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

le mag

Obama, Freeman és Rihanna - egy nigériai grafikus golyóstoll-rajzai